A német felhatalmazási törvény és tanulságai

Engedtek a 48-ból

Tudomány

Az 1933. március 24-én életbe lépett német felhatalmazási törvény lehetőséget teremtett Adolf Hitler kancellárnak és kormányának arra, hogy felszámolja a weimari demokrácia maradékát is.

A viharos körülmények között – az első világháború elvesztését követően, részben elvetélt forradalmi kísérletek közepette, kvázi polgárháborús helyzetben – létrejött weimari köztársaság alkotmánya a kezdetektől tartalmazott egy olyan cikket, amely veszélyhelyzetben felhatalmazta a köztársaság vezetőit arra, hogy túlléphessenek az alkotmányon. A hírhedt 48. cikk lehetővé tette, hogy a látszatra demokratikus, köztársasági Németország vezetői ily módon gondosan szétverjék a demokrácia intézményeit – akarva-akaratlanul utat nyitva Hitlernek. A rendet és a közbiztonságot jelentősen fenyegető veszélyhelyzet kialakulása esetén e cikk értelmében a birodalmi elnök a rend és a közbiztonság helyreállításáért szükségrendeleteket adhatott ki, melyeknek akár a fegyveres erők bevetésével is érvényt szerezhetett – és ideiglenesen hatályon kívül helyezhetett alapvető alkotmányos jogokat is.

A szükségrendeleti kormányzás első mestere papíron baloldali politikus volt. A radikális forradalmi baloldali kísérletekkel szemben rendre kíméletlenül fellépő Friedrich Ebert, a weimari köztársaság első (szociáldemokrata) elnöke 136 (!) esetben használta a 48. cikket – például akkor, amikor 1923-ban hatalmi, rendeleti úton a Reichswehr, a (birodalmi) hadsereg bevetésével helyezte törvényen kívül és számolta fel erőszakkal Szászország, illetve Türingia választások nyomán hatalomra került baloldali kormányát.

 

A konzervatívok árulása

A 48. cikk alkalmazásának „fénykora” a Németországot különös erővel sújtó nagy gazdasági válság nyomán érkezett el. Miután a válságkezeléssel megbízott, a konzervatív (centrumpárti) Heinrich Brüning vezette kormány 1930 folyamán hiába próbált többséget szerezni elképzeléseinek, inkább rávették Hindenburgot, a háborús hős tábornokból lett köztársasági elnököt, hogy éljen a 48-as cikk nyújtotta jogaival, és szükséghelyzeti rendelettel hatalmazza föl a Brüning-kormányt arra, hogy a parlament alsóháza (a Reichstag) jóváhagyása nélkül kormányozhasson. A Reichstag ekkor kis többséggel bár, de megtorpedózta az elnök és Brüning terveit: hatályon kívül helyezte Hindenburg rendeletét (ezt szintén a 48. cikk tette lehetővé). Ezzel azonban csak azt érték el, hogy Hindenburg feloszlatta a birodalmi gyűlést, és 1930. szeptember 14-re új választásokat írt ki. Ezen alaposan előretörtek a nácik, és bár jóval kisebb mértékben, de növelték szavazataikat a kommunisták is – azaz jelentősen csökkent a német törvényhozás alsóházában az alkotmányos rendet támogató demokratikus pártok képviselete. Jellemző, hogy 1930 és 1932 között a Reichstag alig hozott törvényeket – e tekintetben tökéletes a folytonosság az 1933. január 30-tól számítható náci időszakkal. Ezzel szemben a rendre a konzervatív jobboldalról kikerülő kancellárok (Brüning után a szintén centrumpárti Franz von Papen, majd a kevesebb mint két hónapig regnáló Kurt von Schleicher tábornok) nyugodtan vehették semmibe a komoly önállósággal rendelkező demokratikus tartományi kormányok jogait.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Szemrevaló: Páva – Valódi vagyok?

  • SzSz

A társadalmi szerepek és identitások a pszichológia egyik legjobban kutatott területe. Mead szerint nincs is objektív valóság, azt az egyének maguk konstruálják; Goffman úgy véli, az egész világ egy színpad, ahol mind különböző szerepeket játsszunk; míg Stryker elmélete azt magyarázza, hogy minden ember ezernyi identitással rendelkezik, s azok hierarchiába rendeződnek.

Szemrevaló: A fény

  • - bzs -

Tom Tykwer csaknem háromórás eposza mintha egy másik korból időutazott volna napjainkba (Tykwer maga is a Babylon Berlint, a múlt század húszas éveit hagyta hátra).

Szemrevaló: Gépek tánca

Markológépekkel táncolni, az ám a valami! Amikor a kotrókanál kecsesen emelkedik a magasba, akkor olyan, mint egy daru – mármint a madár (lehet, hogy magyarul nem véletlenül hívják így az emelőszerkezetet?) –, „nyakát” nyújtogatja, „fejét” forgatja.

Le nem zárt akták

A művészi identitás és a láthatóság kérdéseit helyezi középpontba Pataki Luca első önálló kiállítása. Keszegh Ágnes kurátor koncepciója szerint a tárlat krimiként épül fel: a látogatónak fragmentumokból, nyomokból kell rekonstruálnia a történetet. Az anyag kísérlet a művészszerep radikális újragondolására, és az igazi kérdése az, hogy az alkotói késztetés ledarálható-e.

Ingyen Carlsberg

  • - turcsányi -

Valamikor a múlt század kilencvenes éveinek elején Bille August nemzetközi hírű svéd filmrendező rájött, hogy mégsem lenne jó, ha ő lenne a filmművészet második Ingmar Bergmanja, még akkor sem, ha az ügyért addig számos követ megmozgatott (Hódító Pelle Max von Sydow-val, 1987; Legjobb szándékok, egyenesen Bergman forgatókönyvéből, 1992).

Utánunk a robotok?

A Székesfehérváron tavasszal bemutatott színpadi átiratot Szikora János, a Vörösmarty Színház tizenhárom év után elköszönő igazgatója rendezte. A színház vezetésére kiírt, majd megismételt pályázat után ősztől már Dolhai Attila irányításával működő teátrum irányvonala minden bizonnyal változni fog, a társulat egy része is kicserélődött, így A Nibelung-lakópark egy korszak összegzésének, Szikora János búcsúelőadásának is tekinthető.

Túlélni a békét

Az előadás ismét azt bizonyította, hogy egy ideje a Miskolci Nemzeti Színházé a magyar nyelvű színjátszás egyik legerősebb társulata. Pedig a darab – annak ellenére, hogy színházi felkérésre született – egyáltalán nem kínálja magát könnyen a színrevitelre.

A belülről bomlasztók

Fideszes alkalmazottak sopánkodnak, hogy ejnye, ejnye, nem vigyáz a Tisza Párt a szimpatizánsai adataira! A mostani adatszivárgási botrányt alaposan felhabosítva tálalja a kormánypárti közeg, a Tisza cáfol, hogy valóban kerültek ki valós adatok, de azokat más módon is beszerezhették fideszes körök.

„Idő és hely hoz létre igazi közösséget”

A Freeszfe elnökeként teljesen az egyesület körüli teendők kötötték le Forgács Péter figyelmét, mostantól pedig a FREEDOM, az új otthonuk szellemiségének kialakítása a cél. Arról kérdeztük, mit terveznek az épülettel, mit jelent a szabadság, és egyáltalán, milyen iskola lesz itt.

A Bolsonaro-végjáték

Szeptember 11-én a brazil szövetségi legfelsőbb bíróság, a Supremo Tribunal Federal (STF) bűnösnek mondta ki a demokratikus rend elleni szövetkezésben és 27 év és 3 hónap szabadságvesztésre ítélte Jair Messias Bolsonarót, Brazília volt elnökét, aki 2019 és 2022 között töltötte be ezt a posztot.