Úgy látszik, mintha egy darabon letört volna a vakolat a makói Eötvös utcában az egyik felújított épület kapubejáratán. Aki ismeri a zsidó hagyományokat, annak talán feltűnhet, hogy ez a rés a bejárat jobb oldalán látható, elérhető magasságban, ott, ahol a mezüzének lennie kell. A mezüze huszonkét soros, héber nyelvű bibliai szöveget tartalmazó tekercs, tokban. Belépéskor megérintik a vallásos emberek. A makói Bét Joszéf vendégház mezüzéjét is meg lehet érinteni, de kárt nem lehet benne tenni. Térfigyelő kamera is működik a kapu fölött, amely az év nagy részében zárva van.
Június 10-én, pénteken reggel a kapu nyitva volt, be lehetett látni az udvarra. Nyitva volt a néhány házzal odébb lévő ortodox zsinagóga rácsos kapuja is. Az utca túloldalán, az üres telken nagy fehér sátor állt, amelyet körbesütött a nap, de odabenn mobil klíma működött. Ezt a közös étkezésekhez állították. Az Eötvös utcán a vendégház előtt, a zsinagógában fekete ruhás, kalapos férfiak, kendős asszonyok. A zarándoklatra jöttek. Ez az esemény nem a vészkorszakra való emlékezés – ilyenkor azokat látogatják meg, akiknek itt van a sírja.
Makói Zsidók Világszervezete
„Két évig a koronavírus-járvány miatt nem tudtunk jönni, most kétszázan gyűltünk össze” – mondta a Narancsnak David Margalit rabbi, a Makói Zsidók Világszervezetének elnöke, a makói haszid közösség lelki és adminisztratív vezetője. Amikor héberül beszélt, telefonon vette igénybe tolmács segítségét, de amit csak tudott, azt magyarul mondta. „A többség Izraelből érkezett, de vannak itt az Egyesült Államokból és Belgiumból is. Eljöttek azoknak a magyarországi és kárpátaljai közösségeknek a rabbijai, akik hagyományosan jó kapcsolatot ápolnak a makói közösséggel. És el tudott jönni Lemberger Simon makói rabbi is Kirjat-Atából. Ő 80 éves.”
Makón – ahol a haszidra tájszó is létezett: hószet – évtizedek óta nem élnek ortodox zsidók. A vallásos hagyományt tartó családok zöme elment. Egy nagy temető a várostól messze, az ortodox zsinagóga, néhány emléktábla, egy emlékjel a lebontott neológ zsinagóga helyén, és egy magas betonkerítéssel védett belvárosi terület, amelyről kevesen tudják, hogy az a zsidó közösség első temetője az 1700-as évekből való sírokkal. Egykori jelenlétük többi nyoma csak akkor tűnik föl, ha a helyet ismerő történész rájuk mutat és beszél róluk (lásd: Évente egyszer Jeruzsálemből is hazajárnak a makói zsidók, Magyarnarancs.hu, 2022. május 31.).
Bár A zsidó élet enciklopédiája a holokauszt előtt és alatt című háromkötetes mű szócikke szerint a török uralom idején, a 15. században már voltak Makón zsidók, az első igazi közösség 1740-ben telepedett meg. Ez Stanislavich Miklós csanádi püspöknek, a város földesurának köszönhető, aki azt gondolta, hogy a római és görögkatolikus, református földművelők terményeinek, állatainak eladását a zsidó kereskedőkre kellene bízni. A püspökség földjén építkezhettek, ez a terület most Makó belvárosa. Az Alföldön a makói volt az első zsidó közösség, 1770-től iskolát működtetett, 1831-től kórházat, a lányoknak pedig 1880-ban alapítottak oktatási intézményt.
A zsidókat sújtó joghátrányoknak és előítéleteknek Makón a kezdeti időkből is van emléke: Herzl David Naftali sírja az említett magas falú Kossuth utcai temetőben. 1779-ben a makói zsidók vásárból tartottak hazafelé szekéren, és tanúi voltak annak, ahogy az előttük haladó kocsin utazók összeszólalkoznak, és valaki lezuhan az útra. A zsidók megálltak, fölvették a szekerükre a szerencsétlent, aki szúrt sebe miatt meghalt. Bevitték a városba, ahol aztán őket gyanúsították a gyilkossággal, vallatva az egész társaságot. Herzl David Naftali magára vállalta a gyilkosságot, hogy a társait ne kínozzák tovább. Kivégezték – aztán az igazi gyilkos is előkerült. Herzl David Naftali vértanú lett, akinek a sírja fölé kis házat emeltek, hogy esőben, hóban is lehessen ott imádkozni. A sírnál lévő ládába a túlvilágra, neki szóló kéréseket lehet bedobni papírra írva – máig is. Például azt várják tőle, járjon közbe a sikeres iskolai vizsga, a jó házasságkötés, a gyermekáldás vagy a gyógyulás érdekében.
A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Ha szeretné elolvasni, legyen ön is a Magyar Narancs előfizetője, vagy ha már előfizetett, jelentkezzen be!
