A Magyar Tudományos Akadémia elnöksége március 3-án tette közzé állásfoglalását, melyben világosan kiáll az evolúcióelmélet mellett, s egyben elítéli az annak hitelét rontani próbáló, hivatalos megfogalmazás szerint tudományon túli elképzeléseket (s itt név szerint említi az Intelligent Design - ID, körülbelül: értelmes tervezés vagy tervezettség irányzatát), amelyek "áltudományos" érveléssel próbálnák cáfolni az evolúciós elmélet "tudományosan megalapozott" állításait.
Tudósok körútja
Az Akadémia álláspontja szerint az evolúció tanulmányozása biológiai megfigyeléseken, méréseken és következtetéseken alapuló tudomány (egyes állításai bizonyíthatóak és cáfolhatóak), míg a kreacionizmus (az ID-elmélet is ide tartozik - habár képviselői ezt többször kikérték maguknak) dogmán és feltételezéseken alapuló elmélet. Az akadémiai verdikt arra is utal, hogy a vallásos hit nem cáfolhat és nem is erősíthet meg egy tudományos teóriát, miként a tudomány sem illetékes a vallási ügyekben, bár erről nem csupán a megátalkodott evolúcióbiológus és "gyakorló ateista" Richard Dawkins gondolkodik másként.
Az MTA nem véletlenül foglalt épp most állást az ügyben - a gesztus voltaképp több tekintélyes testület összehangolt akciójának a része, mellyel a legitim tudományos elméleteket (mindenekelőtt a leginkább támadott evolúciós teóriát) próbálják védeni a kvázitudományos köntösben feltűnő, s maguknak tudományos elmélet rangját vindikáló elméletekkel szemben. Az ügyben már megszólalt a patinás brit Royal Society és az amerikai National Academy Of Sciences, melynek alelnöke, Barbara Anna Schaal evolúcióbiológus az Egyesült Államokban most is zajló oktatáspolitikai vitákra utalva leszögezte: olyan állampolgárokra van szükség, akik valódi tudományon nevelkedtek. Az NAS állásfoglalásában kizárta a tudományos elméletek köréből a Biblián alapuló kreacionizmust, s így az amerikai alkotmány világos rendelkezései szerint a természettudományos iskolai oktatásból is kirekesztené annak minden formáját. Mindez persze korántsem ilyen egyszerű - erre utalnak a most is folyó bírósági eljárások -, az intelligens tervezés elmélete például nem vádolható holmi biblikus redukcionizmussal. Képviselői tudományos igénnyel lépnek fel, s használják a tudomány érvkészletét és fogalmi apparátusát - váltakozó sikerrel. Bár meg kell jegyeznünk, igen sokan rendelkeznek közülük - itthon és külföldön is - (természet)tudományos fokozattal (nálunk mindenekelőtt az Értelmes Tervezettség Mozgalom kebelében működnek).
Csillók és motorok
Az akadémiai állásfoglalások fő kiváltója minden bizonnyal az intelligens tervezés elmélete, melynek első felbukkanását az 1989-es Emberekről és pandákról című könyv megjelenéséhez kötik, s az utóbbi két évtizedben szívós és kitartó ellenfélnek bizonyult. Képviselőit cseppet sem zavarja, hogy érveiket rendre lesöprik a hivatalos tudomány képviselői. (Az ellenérvekről csekély tudomást vesznek, néha pedig rugalmasan változtatják álláspontjukat.) Ráadásul - legalábbis az Egyesült Államokban - igen komoly társadalmi, sőt politikai támogatottsággal is bírnak: egy alkalommal már George W. Bush jelenlegi elnök is állást foglalt mellettük és az ID-teória alternatív oktatása mellett. Az eredetileg fundamentalista protestáns gyökerű mozgalom képviselői között mára (nálunk, Magyarországon is) megtaláljuk a hagyományos, "történelmi" egyházak híveit és képviselőit is.
Az ID tehát viszonylag friss fejlemény - habár az intelligens tervezés fogalmát korábban is sokan és persze sokféle módon használták -, s mind ravasznak tűnő témafelvetései, mind a dogmák rugalmas kezelése révén eltér a korábbi, biblikus alapú, fundamentalista kreacionizmustól. Képviselői nem hisznek a világegyetem középpontjában elhelyezkedő, szigorúan lapos és hatezer éve teremtett Föld elméletében (ellentétben mondjuk több millió amerikaival), nem utasítják el csuklóból az evolúciós teóriát, s megpróbálnak reflektálni állításaira és vélt hibáira.
Az ID-teória szerint az evolúció csak egy elmélet, s amennyiben nem támasztják alá tapasztalati megfigyelések, úgy el kell vetni. Ezzel szemben, ha egy másik teóriát éppúgy alátámasztanak az ismert tények, azt alternatívaként el kell fogadni, s lehetőség szerint az iskolában tanítani. Márpedig az ID-hívők szerint az evolúciós elméletet semmi sem támasztja alá - szerintük nagyon valószínűtlen, hogy élő organizmus, reprodukálódó szervezet magától létrejöhetett. (Kedvenc példájuk szerint fehérjék szintéziséhez nukleinsavakra, azokéhoz pedig fehérjékre van szükség - akkor most a tyúk vagy a tojás...?) Másik érvük az egyszerűsíthetetlen (vagy csökkenthetetlen) komplexitás elve, lehetőség szerint a baktérium ostorát mozgató biológiai motor példájával, mely szerintük olyannyira összetett és tökéletes, hogy ha bármi hiányozna belőle, már nem is működhetne, vagyis tehát nyilvánvaló, hogy egyszerre tervezték (na ki? - hát a végtelenül intelligens tervező...) és rakták össze az egészet. Véleményük szerint az evolúció nem ad magyarázatot arra sem, hogy miként származik a mai fejlett élet a primitív kezdetekből, ha a darwini elmélet csak apróbb lépéseket engedélyez, noha a fosszíliákban hatalmas ugrások láthatók, s hiába is keresnénk a hiányzó láncszemeket; nem beszélve arról, hogy számos faj évmilliókon keresztül szinte változatlan marad.
Az ID-hívők szerint a fokozatos emberré válás bizonyítékairól sorra derül ki, hogy hamisítványok (ilyenkor számos, valóban megtörtént esetre hivatkozhatnak), a többi pedig határozottan majom (Australopithecus) vagy már a mai ember (például a neandervölgyiek). Úgy vélik, a hivatalos tudomány sorra eltussolja azokat a leleteket, melyek az ember több tíz- sőt százmillió (egyesek szerint már milliárd) éves jelenlétéről tanúskodnának (például emberi és dínólábnyomok egymás mellett, ugyanazon rétegben). Az ID-teória hívei szerint "makroevolúció" nincs is, csak "mikroevolúció" (tehát korlátozott mértékben, helyi szinten még el is fogadják az evolúció létét), így azonban új fajok nem jöhetnek létre. Emellett hivatkoznak a termodinamika második fő tételére (zárt fizikai rendszerben az entrópia, kb. a rendezetlenség nem csökkenhet), melynek ellentmondana az evolúció okozta komplexitásnövekedés, illetve azokra az elismert tudósokra, akik állítólag szóról szóra ugyanazt mondják, mint ők.
Rekontra
Az evolúciópártiak soha nem söpörték le említés és érdemleges cáfolat nélkül a felhozott ellenérveket: néhol a logikai bukfencet, máskor a fogalmak, sőt idézetek téves, illetve önkényes kezelését, vagy egyszerűen a hiányos tényismeretet rótták fel vitapartnereiknek. Sokszor vetik az ID-hívők szemére azt a gyakorta elkövetett érveléselméleti hibát (az ún. "nem tudásra való apellálás") is, hogy a bizonyíték hiányát próbálják feltüntetni az evolúciós folyamat hiányának bizonyítékaként.
A modern tudomány képviselői tisztában vannak azzal, hogy a fejlődés éppen a kérdéseink gyarapodásával áll egyenes arányban - s az evolúciós biológia sem képes valamennyi megválaszolására. De ebből még nem következik, hogy lemondana egy jövőben kiötlendő magyarázatról. A tudomány ráadásul azt az elméleti modellt fogadja el, amelyik a legjobbnak tűnik: ebből a szempontból egy végtelen intelligens végső tervező feltételezése egyáltalán nem jobb az aprólékosan kidolgozott, immár javított kiadású evolúcióelméletnél, ráadásul újabb problémákat is felvet. (Például végtelen regresszióhoz vezet, ami Dawkins kedvenc, bár nem éppen eredeti érve.) A hivatalos tudomány, illetve a tudományelmélet képviselői sikeresen szedik szét az egyszerűsíthetetlen összetettségre hivatkozó argumentumokat - mondván, hogy az ilyen szervek igenis felépülhettek több lépcsőben, s az egyszerűsítés nyomán létrejövő "kezdetlegesebb" szerv is működőképes, csak éppen más a funkciója (ez mondjuk a látószervek és biológiai motorok evolúciójának megértéséhez fontos).
Az ID-hívők a valószínűség elvét is igen lazán és kreatívan használják, így mindig az "jön ki" nekik, hogy a konkrét, létező életformák spontán kialakulásának valószínűsége nullához közeli. Pedig ha minden lehetőséget számba veszünk és több milliárd éves futamidővel számolunk, úgy ez az érték már nem is oly csekély. A termodinamika általuk hivatkozott II. tétele pedig zárt rendszerre vonatkozik, ám így nem igazán értelmezhető és értékelhető a földi léptékben (rohadtul nem zárt rendszerben) zajló evolúció és a rendezettség ezzel összefüggő növekedése. A legkevesebbet alighanem az összeesküvés-elméleti érvek érdemlik. A kriptoőslénytan hívei által felhozott példák egyike sem állta ki eddig a tudományos kritikát: a hivatalos álláspont szerint (ős)emberi leletet nem tártak még fel sem a dínók, sem a háromkaréjú ősrákok korából. Ezzel szemben, minden rosszindulatú hamisítás ellenére, vannak hiteles, nem a mai embertől, de nem a ma is élő főemlősöktől származó hominida leletek. Igaz, az evolúciós lánc pontos feltárása szempontjából némileg gyér számban.
A vitát bonyolítja, amikor néha a hivatalos tudomány részéről olyan kritériumokat fogalmaznak meg például az ID-elmélettel szemben, amelyeket a főáramú tudomány maga sem képes betartani. Így nem tud minden most ismert tényre magyarázatot adni, s ezek megszületését a jövőre bízza - azaz jól megvan a látszólag koherens szövetben található hibákkal együtt. Az ilyen tudományos teóriákat (mint azt sok neves tudományfilozófus is állítja) nem lehet holmi döntő kísérletekkel cáfolni - már csak azért sem, mivel tény és teória nem választható szét mechanikusan, elvégre az előbbit sokszor az utóbbi generálja és definiálja.
A vitában a két fél egyvalamiben szokott egyetérteni: a mostani tudományos ismeretterjesztés hibáit egyikük sem szűnik ostorozni (legfeljebb más és más következtetéseket vonnak le belőle). S akkor még nem is beszéltünk olyan kérdésekről, hogy vajon egy vallásos adófizetőnek tűrnie kell-e, hogy adójából olyan nézetek tanítását finanszírozzák, melyek megcsúfolják hitét és annak dogmáit - illetve van-e joga egy szülőnek arra, hogy vallásos-világnézeti meggyőződésből mintegy kívülről beleszóljon a tudomány oktatásába? A mostani (európai s tán még az amerikai) többségi álláspont szerint természetesen nincs ilyen joga, de erős e tárgyban az ellenvélemény, ráadásul a világtendenciák sem feltétlenül kedveznek az autonómia gondolatának.
Ajánlott irodalom
Az ID vs. evolúciós elmélet vitában nem árt tisztában lenni a két fél érveivel és állításaival. Figyelmükbe ajánljuk Zemplén Gábor tudománytörténész, tudományfilozófus a vitát összefoglaló és értékelő cikkét (Kreacionizmus - pró és kontra, Világosság, 2006/6-7.), amely cikkünk megírásához is segítséget nyújtott. Az ID-teória iránt elkötelezettek álláspontjáról jó áttekintést kaphatunk az intelligens tervezés fő hazai proponense, Tasi István látványosan illusztrált, s frappáns utalásrendszere miatt könnyen forgatható könyvében (Mi van, ha nincs evolúció?, Kornétás kiadó, 2007), amely szemléletesen mutatja be a vitában használt érveket és ellenérveket. Az evolúcióvitáról lásd még: Majom a családban, Magyar Narancs, 2006. május 18.
