150 éve történt: a párizsi kommün

Felejtésre ítélve

Tudomány

A francia fővárosban rövid időre hatalomra jutott lázadók sajátos körülmények szülte kísérletét máig próbálják értelmezni a történészek. Őskommunista forradalmárok vagy vérgőzös protobolsevikok műve volt-e a kommün?

A kommün hátterének megértéséhez tudnunk kell, hogy Párizs városának I. Napóleon uralmát követően a 19. században jó ideig nem volt egységes községtanácsa – azaz kommünje. A 20 kerület mindegyike egy-egy választott polgármesterrel bírt, míg a központi végrehajtó hatalmat Szajna megye (Seine) kinevezett prefektusa gyakorolta. Forradalmak idején (amelyekből Franciaországban a század során akadt néhány) rendre előtört az a követelés, hogy a forradalmi városhoz egységes forradalmi községtanács is dukálna. Csakhogy a törvény és rend konzervatív (és sokszor liberális) híveinek ezt rendre sikerült megakadályozniuk. A mérsékeltebb politikusok úgy vélhették, hogy a népes, sokszínű város nyugtalanságra és forradalmi radikalizmusra hajlamos lakossága által választott egységes önkormányzat túlságosan nagy hatalomra tehet szert, és veszélyessé válhat – akár a törvényes rendre is.

Ahhoz, hogy a kommün, ez a tragikus sorsú, rövid életű városállami kísérlet létrejöhessen, különleges történelmi katasztrófa kellett: III. Napóleon rezsimjének és a sokáig sikeres, prosperáló francia államnak a háborús összeomlása.

Kettős harapófogóban

A porosz csapatoktól elszenvedett döntő, sedani vereség (1870. szeptember 1.) hírére gyakorlatilag megdőlt a császárság, és új nemzetvédelmi kormány alakult Louis-Jules Trochu tábornok vezetésével. (Trochu volt a Párizs védelmére rendelt csapatok még II. Napóleon által kinevezett parancsnoka.) E kormánynak volt tagja a mérsékelt republikánus Jules Ferry, aki 1870. november 1-jétől Párizs polgármestere is lett – bár községtanácsi választásokat persze a háború miatt nem tartottak. Felállítottak viszont egy valódi katonai erőt nem képviselő, leginkább lelkes amatőrökből álló, idővel 300 ezresre hízó nemzetőrséget.

A porosz csapatok szeptember 20-ára körbezárták Párizst, s kezdetét vette a lakosság számára szörnyű szenvedéseket hozó 135 napos ostrom. A tüzérségi tűz, az éhínség és a nyomában járó járványos betegségek rengeteg áldozatot követeltek: az ostrom során el­esett vagy megsebesült francia katonák és nemzetőrök tízezrei mellett mintegy 50 ezer civil vesztette életét.

Az elhúzódó, kilátástalan harcok miatt az ideiglenes kormány harapófogóba került: a radikalizálódó párizsi közvélemény hallani sem akart a megadásról, miközben a vidéki Franciaország a kormányt hibáztatta, amiért nem képes lezárni az értelmetlen háborút, és elérni a súlyos terhet jelentő porosz megszállás végét. Párizsban az ostrom alatt is több, zavargássá fajuló tüntetés zajlott: az egyik során (amelyet október 31-én, Bazaine marsall metzi kapitulációjának hírére tartottak) magát a kormányt is foglyul ejtették a demonstrálók, akik már ekkor is a kommün megválasztását követelték. 1871. január 27-én azután létrejött a várva várt egyezmény, amelyet Bismarck porosz kancellár, az ekkor létrejövő egységes Németország vezetője és Jules Favre külügy­miniszter írtak alá, s amely véget vetett Párizs ostromának.

Ez egy remek cikk a nyomtatott Magyar Narancsból, amely online is elérhető.
Ha szeretné elolvasni, kérjük, fizessen elő lapunk digitális kiadására, vagy ha már előfizető, lépjen be!
A Magyar Narancs független, szabad politikai és kulturális hetilap. Nézzen be hozzánk minden nap: hírszolgáltatásunk ingyenesen hozzáférhető. Támogassa a független sajtót! Olvassa a Magyar Narancsot!

Neked ajánljuk

„Félig-meddig röhögtem”

  • Soós Tamás

Rapben ritkán hallani ennyire zavarba ejtő érzelmességet, amelybe mégis rengeteg ön­irónia vegyül. A Take Me Please című, Friss Hús-nagydíjas kisfilmjéről ismert animátor, Hegyi Olivér nemrég adta ki első, punkosan nyers lemezét Sírunk és nevetünk címen, s a korong generációs látleletnek sem utolsó. Ön­ostorozó szövegekről, a harmincpluszosan kezdett rapkarrier előnyeiről, és arról a politikai szakadékról is beszélgettünk, ami a Fidesz-szavazó szülőktől választja el a korosztályát.

Odalent, a fenéken

  • Bacsadi Zsófia

Jimmy McGovern és a BBC háromrészes drámasorozata nem bíbelődik sokat az expozícióval: egyből behajítja nézőjét az addig büntetlen előéletű Mark Cobden (Sean Bean) börtönfelvételi procedúrájába.

Kebabpizza

A podcast a hangzó újságírás gonzója vagy punkja, s hogy ez felszabadító megújulása, vagy épp válságtünete, hovatovább hattyúdala-e az audiozsurnalizmusnak, az továbbra is a befogadói ízlésen múlik. Az mindenesetre kétségtelen, hogy ami izgalom ma ebben a műfajban vagy műnemben lehet, az leginkább a podcast háza táján keresendő.

Verseny, társakkal

A járványadatok ismeretében fölöttébb abszurd és érzéketlen dolog lenne Beethovent megtenni 2020 nagy vesztesének, de tény, hogy a komponista emlékéve jócskán megsínylette a (kultúr)élet leállását.

Helyzetgyakorlatok

  • TPP

Pályaindító film volt a Rengeteg, eredeti, szokatlan, izgalmas. Hét, egymással közvetlenül össze nem függő etűd, hét, visszatérő kört le­író párbeszéd, hét, ítéletalkotó reflexeinket próbára tevő, nyitott befejezésű, ám önmagukba zárult világok találkozásra való képtelenségét megjelenítő szituáció.

„A pénz nem elég”

Megkerülhetetlen gyűjtő, a magyar kultúra egyik legbefolyásosabb szereplője. Egyebek mellett gyűjteményépítésről, a Centre Pompidou akvizíciós bizottságában vitt szerepéről és a Magyar Nemzeti Bank műtárgyvásárlási tanácsadójának a feladatairól kérdeztük.

Pogromok alulnézetből

Apor Péter legfőbb kutatási területe Kelet-Közép-Európa kultúrtörténetének vizsgálata a 20. század második felében, a térség nemzetközi folyamatokban betöltött szerepének áttekintésével kiegészítve.

Városvarázs

  • Sándor Panka

Pelsőczy Réka rendezése felvillantja a lehetőséget, hogy milyen is lenne, ha friss szemmel, turistaként tekinthetnénk Budapestre.

Komisszárkultúra – I. rész

  • Farkas Zsolt

Kulturális hadviselés hosszú távú politikai program- és stratégiajavaslat a „NER” (Orbán-Fidesz) számára, hogyan kell a magyar közintézményrendszer totális bürokratikus fideszesítését betetőzni a kultúra és az oktatás minden résztvevője, és végső soron mindenki gondolkodásának fideszesítésével.

Géppuskával Bodri ellen

Gyakori, hogy a szomszédban kutyás, macskás, netán kígyót tartó ember lakik, de mi a teendő, ha a lakóközösségből valakit sérelem ér? Milyen írott és íratlan szabályok szerint zajlik a kisállatos együttélés a társasházakban?

Eszi, nem eszi

A világon előállított összes élelmiszer egyharmada hulladékká válik, mielőtt a termelőtől a fogyasztóig jutna. Az élelmiszer-pazarlás Magyarországon is jelentős, de jó néhányan vannak, akik megpróbálnak tenni ellene.