Mi maradt a párizsi klímacsúcsból?

Ígéretek sűrűjében

Tudomány

A 2016-ban aláírt történelmi klímaegyezmény alighanem csak írott malaszt marad. Sok egyéb mellett a globális felmelegedés elleni közös törekvéseket is elsodorhatja a járvány.

Bő hat éve, 2015. december 12-én 194 ország kötötte meg a Párizsi Megállapodást, amely látszólag új alapokra helyezte a klímaváltozással kapcsolatos nemzetközi együttműködést. Mindez akkor áttörésnek tűnt, de a benne vállalt kibocsátáscsökkentés távolról sem elégséges ahhoz, hogy a globális felmelegedés ne haladja meg a szakértők által biztonságosnak ítélt értéket.

A meleg ellen

Az ENSZ tudományos tanácsadó szerve, az Éghajlatváltozási Kormányközi Testület (IPCC) 1990-ben, a 2. Éghajlati Világkonferencián tette közzé az első éghajlati helyzetértékelő jelentését, amely először adott átfogó képet az ember okozta éghajlatváltozás fenyegető következményeiről. Jórészt ennek eredményeként alakult meg 1991-ben a Kormányközi Tárgyaló Bizottság, majd született meg 1992-ben az ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezmény (UNFCCC), amelyhez minden tagállam csatlakozott. Az ennek keretében 1997-ben elfogadott, s 2005-ben érvénybe lépett Kiotói Jegyzőkönyv már konkrét kibocsátáscsökkentési kötelezettségeket írt elő a fejlett országok számára. Ám ez a megállapodás több okból sem teljesítette a hozzá fűzött reményeket.

A Párizsi Megállapodás mindezekhez képest valódi mérföldkőnek számított, ugyanis a Kiotói Jegyzőkönyvvel ellentétben mind a fejlett, mind a fejlődő, feltörekvő országok számára kötelezettségeket fogalmazott meg az üvegházhatású gázok kibocsátásának szabályozására. Csakhogy az önkéntesen vállalt célok nem teljesítése esetén nincs semmiféle szankció – gyakorlatilag az államok szava az egyetlen biztosíték. Ezzel együtt a Párizsi Megállapodás egyetemes jellegű, tehát az összes ENSZ-tagállam aláírta, sőt a nagy többség mostanra már ratifikálta is.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Ha szeretné elolvasni, legyen ön is a Magyar Narancs előfizetője, vagy ha már előfizetett, jelentkezzen be!

Figyelmébe ajánljuk

A tudatlanság hatalma

  • - turcsányi -

A Leidseplein (Leiden tér) Amszterdam kitüntetett helye, valaha ide futott be a leideni út, ma turisták éjjel-nappali gyülekezőhelye, fények és nyüzsgés, a létező világok legjobbika, kábé száz méterre innen lőtték fejbe 2021 nyarán Peter R. de Vriest, az ország egyik vezető bűnügyi újságíróját, aki épp egy híres maffiaper koronatanújának volt a tanácsadója.

A levegőben

Magyarországon elképzelhetetlen a zsigeri gyűlölet, amely a francia rendőröket övezi különféle (elsősorban, de nem kizárólag) szélsőbaloldali eszmék hívei közt.

Úgyszólván páratlan

Mivel itthon a téma jószerivel a futottak még kategóriájába sem tartozik, megemlítenénk, hogy jövő vasárnap rendezik Romániában az államfőválasztás megismételt első fordulóját. (A második menet, már ha semmi nem jön közbe, május 18-án lesz.)

Elfogytak az ötletek

A miniszterelnök minden évben tiszteletét teszi a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara évindító konferenciáján – az idén ezt március 7-én tartották. A szokásos menetrend szerint a kamara elnöke, a gazdasági miniszter és a jegybank elnöke is szólnak a meghívottakhoz – s bár 2021 óta Matolcsy György már nem tűnt fel az emelvényen, Varga Mihály most igen.

Mindenki ellenzékben

Egy évvel az országgyűlési választások előtt a 15 éve kétharmados parlamenti többséggel kormányzó Fidesz kapkod, híres-hírhedt kommunikációja csak követni képes Magyar Péterét. A kormánypárt gyarapodó aljasságaival leginkább a már sokszor legyőzött parlamenti ellenzék foglalkozik.