Mi maradt a párizsi klímacsúcsból?

Ígéretek sűrűjében

Tudomány

A 2016-ban aláírt történelmi klímaegyezmény alighanem csak írott malaszt marad. Sok egyéb mellett a globális felmelegedés elleni közös törekvéseket is elsodorhatja a járvány.

Bő hat éve, 2015. december 12-én 194 ország kötötte meg a Párizsi Megállapodást, amely látszólag új alapokra helyezte a klímaváltozással kapcsolatos nemzetközi együttműködést. Mindez akkor áttörésnek tűnt, de a benne vállalt kibocsátáscsökkentés távolról sem elégséges ahhoz, hogy a globális felmelegedés ne haladja meg a szakértők által biztonságosnak ítélt értéket.

A meleg ellen

Az ENSZ tudományos tanácsadó szerve, az Éghajlatváltozási Kormányközi Testület (IPCC) 1990-ben, a 2. Éghajlati Világkonferencián tette közzé az első éghajlati helyzetértékelő jelentését, amely először adott átfogó képet az ember okozta éghajlatváltozás fenyegető következményeiről. Jórészt ennek eredményeként alakult meg 1991-ben a Kormányközi Tárgyaló Bizottság, majd született meg 1992-ben az ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezmény (UNFCCC), amelyhez minden tagállam csatlakozott. Az ennek keretében 1997-ben elfogadott, s 2005-ben érvénybe lépett Kiotói Jegyzőkönyv már konkrét kibocsátáscsökkentési kötelezettségeket írt elő a fejlett országok számára. Ám ez a megállapodás több okból sem teljesítette a hozzá fűzött reményeket.

A Párizsi Megállapodás mindezekhez képest valódi mérföldkőnek számított, ugyanis a Kiotói Jegyzőkönyvvel ellentétben mind a fejlett, mind a fejlődő, feltörekvő országok számára kötelezettségeket fogalmazott meg az üvegházhatású gázok kibocsátásának szabályozására. Csakhogy az önkéntesen vállalt célok nem teljesítése esetén nincs semmiféle szankció – gyakorlatilag az államok szava az egyetlen biztosíték. Ezzel együtt a Párizsi Megállapodás egyetemes jellegű, tehát az összes ENSZ-tagállam aláírta, sőt a nagy többség mostanra már ratifikálta is.

Ez egy remek cikk a nyomtatott Magyar Narancsból, amely online is elérhető.
Ha szeretné elolvasni, kérjük, fizessen elő lapunk digitális kiadására, vagy ha már előfizető, lépjen be!
Támogassa a független sajtót! Olvassa a Magyar Narancsot!

Neked ajánljuk

Nosztalgia nélkül

A kiállítás központi témája a vidéki Magyarország ikonikus épülete, a sátortetős és négyzetes alaprajzú, elsősorban a tömeges lakásigény kielégítésére szolgáló háztípus.

Bocs, idézet

Hogy előbb-utóbb filmen is megörökítik az alkalmazottaival, színésznőivel évtizedeken át következmények nélkül erőszakoskodó Harvey Weinstein bukását, az kezdettől nyilvánvaló volt.

Túlélték magukat

Kemény feladat egy még mindig népszerű, sikeres zenekar történetének négy évtizedéről írni, mert szinte lehetetlen elkerülni a sztori sztereotip állomásait: hogyan jutnak el a füstös pinceklubokból a teli arénákba a rock and roll életforma szokásos buktatóin keresztül, a fehér porból rakott dombokat megmászva.

Trójai ló a szív

A népszerű, már-már kultikus, felnőtteknek szóló rajzfilmsorozat, a BoJack Horseman alkotójának első novelláskötete egy tipo­grá­fiailag is kitűnő humoreszkkel kezdődik.

Mindenkibe szerelmes

Dave Grohl, a Foo Fighters hiperaktív frontembere a pandémia elején bepánikolt, hogy mit kezdjen a lekötetlen energiáival, és úgy határozott, könyvet ír az életéről. Története kétségkívül izgalmas: még tinédzserként lett a Scream nevű hardcore-punk zenekar tagja, majd belépett a Nirvanába.

Fiatalon Európában, öregen Afrikában

Jézus lekászálódik a feszületről, leül a kanapéra, szemben Diégane-nal. Ő egy szerer animista, aki hisz a jelenésekben, így nem ijedt, csak meglepett. Az Embernek Fia leveszi a szemére csúszott véres töviskoronát, és a szív szavával beszélve csillapítja a szenegáli srác gyilkos indulatait.

A fekete hús történetei

Havasréti József új regényéről a kiadója valamiért eltitkolta, hogy az egy trilógia záró része. (A két előzmény, a 2014-ben kiadott Űrérzékeny lelkek, és annak folytatása, a 2017-es Nem csak egy kaland.) Furcsa, Havasréti ugyanis folyton az előző könyvek szerep­lői­ről, az azokban leírt történésekről beszél; a főhőse, Rendes, rendre ilyesmin elmélkedik (régmúlt a mostban, most a régmúltban).

Hálásan köszöni

A szerző hatvanadik születésnapjára, a legutóbbi novellagyűjteménye után hét évvel megjelent kötet címe csalóka: nem a könyv hangulatára, csupán a többszörös kicsinyítő tükörként is felfogható negyedik novella (Peruvian Airlines) egyik mellékszereplőjére utal.

A lágerek szabadsága

Ez a könyv alighanem az idei év legnagyobb irodalmi meglepetése és szenzációja. A Kitelepítés Visky András első regénye, de több alkalommal is azt nyilatkozta a számos verseskötetet és drámát jegyző szerző, hogy minden eddigi munkája idevezetett.

Rosszkor, rossz helyen

Nem mondhatjuk, hogy szegényes vagy hiányos lenne a Tabán történetét feldolgozó irodalom, mégis van valami zavarba ejtő, amikor szóba kerül az egykori budai városrész. Főként Krúdy Gyula hangulatos leírásai adnak kapaszkodót, valamint a leginkább képregényeiről ismert Zórád Ernő festményei, amelyek (az alkotói szándék ellenére is) egy romantikus rezervátumot tárnak elénk. Olyan helyet, ahol a jó fröccs és a harmonikaszó legyőzi az egzisztenciális, a higiénés, és az egyéb, életminőséget jelentősen befolyásoló problémákat.