Mi maradt a párizsi klímacsúcsból?

Ígéretek sűrűjében

Tudomány

A 2016-ban aláírt történelmi klímaegyezmény alighanem csak írott malaszt marad. Sok egyéb mellett a globális felmelegedés elleni közös törekvéseket is elsodorhatja a járvány.

Bő hat éve, 2015. december 12-én 194 ország kötötte meg a Párizsi Megállapodást, amely látszólag új alapokra helyezte a klímaváltozással kapcsolatos nemzetközi együttműködést. Mindez akkor áttörésnek tűnt, de a benne vállalt kibocsátáscsökkentés távolról sem elégséges ahhoz, hogy a globális felmelegedés ne haladja meg a szakértők által biztonságosnak ítélt értéket.

A meleg ellen

Az ENSZ tudományos tanácsadó szerve, az Éghajlatváltozási Kormányközi Testület (IPCC) 1990-ben, a 2. Éghajlati Világkonferencián tette közzé az első éghajlati helyzetértékelő jelentését, amely először adott átfogó képet az ember okozta éghajlatváltozás fenyegető következményeiről. Jórészt ennek eredményeként alakult meg 1991-ben a Kormányközi Tárgyaló Bizottság, majd született meg 1992-ben az ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezmény (UNFCCC), amelyhez minden tagállam csatlakozott. Az ennek keretében 1997-ben elfogadott, s 2005-ben érvénybe lépett Kiotói Jegyzőkönyv már konkrét kibocsátáscsökkentési kötelezettségeket írt elő a fejlett országok számára. Ám ez a megállapodás több okból sem teljesítette a hozzá fűzött reményeket.

A Párizsi Megállapodás mindezekhez képest valódi mérföldkőnek számított, ugyanis a Kiotói Jegyzőkönyvvel ellentétben mind a fejlett, mind a fejlődő, feltörekvő országok számára kötelezettségeket fogalmazott meg az üvegházhatású gázok kibocsátásának szabályozására. Csakhogy az önkéntesen vállalt célok nem teljesítése esetén nincs semmiféle szankció – gyakorlatilag az államok szava az egyetlen biztosíték. Ezzel együtt a Párizsi Megállapodás egyetemes jellegű, tehát az összes ENSZ-tagállam aláírta, sőt a nagy többség mostanra már ratifikálta is.

Ez egy remek cikk a nyomtatott Magyar Narancsból, amely online is elérhető.
Ha szeretné elolvasni, kérjük, fizessen elő lapunk digitális kiadására, vagy ha már előfizető, lépjen be!
A Magyar Narancs független, szabad politikai és kulturális hetilap. Nézzen be hozzánk minden nap: hírszolgáltatásunk ingyenesen hozzáférhető. Támogassa a független sajtót! Olvassa a Magyar Narancsot!

Neked ajánljuk

„Félig-meddig röhögtem”

  • Soós Tamás

Rapben ritkán hallani ennyire zavarba ejtő érzelmességet, amelybe mégis rengeteg ön­irónia vegyül. A Take Me Please című, Friss Hús-nagydíjas kisfilmjéről ismert animátor, Hegyi Olivér nemrég adta ki első, punkosan nyers lemezét Sírunk és nevetünk címen, s a korong generációs látleletnek sem utolsó. Ön­ostorozó szövegekről, a harmincpluszosan kezdett rapkarrier előnyeiről, és arról a politikai szakadékról is beszélgettünk, ami a Fidesz-szavazó szülőktől választja el a korosztályát.

Odalent, a fenéken

  • Bacsadi Zsófia

Jimmy McGovern és a BBC háromrészes drámasorozata nem bíbelődik sokat az expozícióval: egyből behajítja nézőjét az addig büntetlen előéletű Mark Cobden (Sean Bean) börtönfelvételi procedúrájába.

Kebabpizza

A podcast a hangzó újságírás gonzója vagy punkja, s hogy ez felszabadító megújulása, vagy épp válságtünete, hovatovább hattyúdala-e az audiozsurnalizmusnak, az továbbra is a befogadói ízlésen múlik. Az mindenesetre kétségtelen, hogy ami izgalom ma ebben a műfajban vagy műnemben lehet, az leginkább a podcast háza táján keresendő.

Verseny, társakkal

A járványadatok ismeretében fölöttébb abszurd és érzéketlen dolog lenne Beethovent megtenni 2020 nagy vesztesének, de tény, hogy a komponista emlékéve jócskán megsínylette a (kultúr)élet leállását.

Helyzetgyakorlatok

  • TPP

Pályaindító film volt a Rengeteg, eredeti, szokatlan, izgalmas. Hét, egymással közvetlenül össze nem függő etűd, hét, visszatérő kört le­író párbeszéd, hét, ítéletalkotó reflexeinket próbára tevő, nyitott befejezésű, ám önmagukba zárult világok találkozásra való képtelenségét megjelenítő szituáció.

„A pénz nem elég”

Megkerülhetetlen gyűjtő, a magyar kultúra egyik legbefolyásosabb szereplője. Egyebek mellett gyűjteményépítésről, a Centre Pompidou akvizíciós bizottságában vitt szerepéről és a Magyar Nemzeti Bank műtárgyvásárlási tanácsadójának a feladatairól kérdeztük.

Pogromok alulnézetből

Apor Péter legfőbb kutatási területe Kelet-Közép-Európa kultúrtörténetének vizsgálata a 20. század második felében, a térség nemzetközi folyamatokban betöltött szerepének áttekintésével kiegészítve.

Városvarázs

  • Sándor Panka

Pelsőczy Réka rendezése felvillantja a lehetőséget, hogy milyen is lenne, ha friss szemmel, turistaként tekinthetnénk Budapestre.

Komisszárkultúra – I. rész

  • Farkas Zsolt

Kulturális hadviselés hosszú távú politikai program- és stratégiajavaslat a „NER” (Orbán-Fidesz) számára, hogyan kell a magyar közintézményrendszer totális bürokratikus fideszesítését betetőzni a kultúra és az oktatás minden résztvevője, és végső soron mindenki gondolkodásának fideszesítésével.

Géppuskával Bodri ellen

Gyakori, hogy a szomszédban kutyás, macskás, netán kígyót tartó ember lakik, de mi a teendő, ha a lakóközösségből valakit sérelem ér? Milyen írott és íratlan szabályok szerint zajlik a kisállatos együttélés a társasházakban?

Eszi, nem eszi

A világon előállított összes élelmiszer egyharmada hulladékká válik, mielőtt a termelőtől a fogyasztóig jutna. Az élelmiszer-pazarlás Magyarországon is jelentős, de jó néhányan vannak, akik megpróbálnak tenni ellene.