Szakvélemények, személyes tapasztalatok a depresszióról és az antidepresszáns szerekről

Gyógyul, majd visszatér

Tudomány

Miközben az utóbbi 35 évben az antidepresszívumok forgalma tizenkétszeresére nőtt, európai összehasonlításban még mindig viszonylag kevesen szednek hangulatjavítókat idehaza. Tény: az öngyilkosságok száma világszerte csökken, ez pedig főként az egyre hatékonyabb gyógyszereknek tudható be. Itt van az ősz, s vele a depresszió szezonja.

 

A Covid-járvány, majd a recesszió, a súlyos természeti katasztrófákkal járó klímahelyzet, a háborús konfliktusok nyomán gondolhatnánk: egyre több okunk van borúlátásra, és ettől bizonyára a depressziósok száma is növekszik. Csakhogy a depresszió ok nélkülihogy mennyire, azt az is mutatja, hogy az adatok szerint az elmúlt évtizedekben a depresszióval diagnosztizált emberek száma csak mérsékelten nőtt. „Most is, mint a világtörténelemben mindig, minden okunk megvan, hogy bizonyos dolgoknak örüljünk, és minden okunk megvan, hogy más dolgok pedig elszomorítsanak bennünket. A depresszió mindezeken túl van” – fogalmaz a Narancs felvetésére Rihmer Zoltán pszichiáter, neurológus professzor, az MTA doktora, a depresszió kezelésének hazai és nemzetközi szaktekintélye, számos publikáció és könyv szerzője.

„Az lesz a Kánaán”

A depresszió a leggyakrabban 3–6 hónapos periódusokban jelentkezik. Felmérések szerint a felnőtt lakosság 15–18 százaléka életében legalább egy súlyos (major) depresszión átesik, és minden adott évben a népesség 6–8 százaléka, illetve minden adott hónapban 2–4 százaléka szenved súlyos depresszióban. Ezek az adatok a világon nagyjából mindenhol hasonlóak, csak a mediterrán országokban jobb a helyzet némiképp.

A kutatások azt is kimutatták, hogy az érintettek jelentős hányada nem fordul orvoshoz vagy pszichológushoz a panaszaival, mivel nem is gondolják (ahogy a hozzátartozóik sem), hogy kezelhető állapotról, illetve betegségről van szó, és a panaszokat egyértelműen csak kifáradásnak, elfásultságnak, illetve az amúgy is gyakran jelen lévő külső, negatív életeseményeknek tulajdonítják. Ugyanakkor az újságcikkeknek, ismertető kiadványoknak, tévé- és rádióriportoknak és az internetnek köszönhetően ma már az emberek egyre tájékozottabbak, egyre többen maguktól jelentkeznek, vagy hozzátartozójuk, ismerősük küldi őket szakemberhez – számol be Rihmer Zoltán.

Noha tehát az orvosi értelemben vett depresszió, illetve a konkrét okokkal magyarázható átmeneti rossz hangulat nagyon nem ugyanaz, a vizsgálatok szerint az esetek mint­egy felében a depressziót negatív életesemények (veszteségek, konfliktusok, tartós munkahelyi vagy családi stresszhelyzet) provokálják, elsősorban az arra pszichológiailag és/vagy biológiailag hajlamos embereknél. A depresszió az esetek több mint 50 százalékában családi halmozódást mutat: a betegek vérrokonai között a depresszió háromszor-négyszer gyakoribb, mint a népesség egészében. „A genetikai háttér azonban nem jelent fátumot, csak a depresszióra való hajlam, és nem maga a betegség öröklődik” – hangsúlyozza a professzor. Ezt a hajlamot a depressziósok családjában nemritkán előforduló kora gyermekkori negatív életesemények (fizikai vagy szexuális abúzus, elhanyagolás, szülő elvesztése) fokozzák, így a felnőttkorban bekövetkező negatív történések könnyen előhozhatják a betegséget.

Ahhoz, hogy kiderüljön, nem épp csak rosszkedvünk van, vagyis a major depresszió diagnózisának felállításához a 9 meghatározott fő tünet közül legalább ötnek kell minimálisan két hétig fennállni (lásd keretes írásunkat). Ami pedig a vérvizsgálatot, mint lehetséges diagnosztikai eljárást illeti, vannak ugyan költséges, és főleg a tudományos életben használatos vizsgálatok, amelyekkel a depresszió hátterében meghúzódó biokémiai eltérések (lásd lentebb) igazolhatók, de ezek a rutinvizsgálatok terén még nem elérhetők – mutat rá Rihmer professzor.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Erőltetett párhuzamok

Mi lehetne alkalmasabb szimbóluma a női létezésnek, mint a haj? Úgy élettanilag (a másik nemre gyakorolt vonzereje a minden individuális szempontot megelőző fajfenntartást szolgálja), mint kulturálisan (a néphagyomány gazdag, még az életet szervező világképre vonatkozó szimbolikájától a jelenkori társadalmak meglehet partikuláris, de mindenképpen jelentéssel bíró ún. trendjeiig) vagy spirituálisan (minden tradíció megkülönböztetett jelentőséget tulajdonít a hajnak).

Prokrusztész-ágy

A francia-algériai rendező filmjének eredeti címe (L’air de la mer rend libre – a tengeri levegő szabaddá tesz) a középkori német jobbágyok ambícióinak szabad fordítása (Stadtluft macht frei – a városi levegő szabaddá tesz).

Felelős nélkül

  • - turcsányi -

Van az a némileg ásatag, s nem kicsit ostoba vicc, amely szerint az a mennyország, ahol angol a rendőr, olasz a szakács, francia a szerető, német a szerelő, svájci a szervező. A pokol meg az, ahol… és itt máshogy rendezik egymáshoz a fenti szerepeket és nemzetiségeket. Nos, ez a – színigaz történetet dramatizáló – négyrészes brit sorozat még ennyi viccelődést sem enged a nézőinek.

Érzések és emlékek

A magyar származású fotóművész nem először állít ki Budapesten; a Magyar Fotográfusok Házában 2015-ben bemutatott anyagának egy része szerepel a mostani válogatásban is, sőt a képek installálása is hasonló (ahogy azonos a kurátor is: Csizek Gabriella).

Mozgó falak

  • Molnár T. Eszter

Négy férfi üldöz egy nőt. Ha a hátak eltúlzott görbülete, az előrenyújtott kezek vonaglása nem lenne elég, a fejükre húzott piros papírcsákó félreérthetetlenül jelzi: ez őrület. Kétszer megkerülik a színpad közepén álló mobil falat, majd ahogy harmadszor is végigfutnak előtte, a nő megtorpan.

Mahler-liturgia

„Én valóban fejjel megyek a falnak, de legalább jókora lyukat ütök rajta” – mondta egy ízben Gustav Mahler, legalábbis a feminista brácsaművész, Natalie Bauer-Lechner emlékiratai szerint. Ez a konok, mániákus attitűd az egyik legnagyszabásúbb művében, a Feltámadás-szimfóniában is tetten érhető.

Akkor és most

Úgy alakultak dolgaink, hogy az 1991-ben írt, a 80-as évek Amerikájában játszódó epikus apokalipszis soha korábban nem volt számunkra annyira otthonos, mint éppen most. Néhány évvel ezelőtt nem sok közünk volt az elvekkel és mindennemű szolidaritással leszámoló, a nagytőkét a szociális háló kárára államilag támogató neoliberalizmushoz.

Gyurcsány abbahagyta

Arra, hogy miért, és hogy miért pont most hagyta abba, lehet racionális magyarázatot találni a külső szemlélőnek is, azzal együtt, hogy e személyes döntés valódi okairól biztosat egyetlen ember tudhat; esetleg kettő. A DK (is) csúnyán megbukott a tavaly júniusi EP-választáson, és bejött a képbe Magyar Péter és a Tisza; és a vak is látta, hogy ha van jövő az ellenzéki oldalon, az a Tiszáé. Ha valaki, akkor a Tisza kanyarítja be az addig ilyen-olyan ellenzéki pártokkal rokonszenvező és mérsékelt lelkesedéssel, de rájuk szavazó polgárokat.

Lengyel Tamás: A hallgatás igen­is politizálás!

Elegem van abból, hogyha elhangzik egy meredek kijelentés, amelytől, úgy érzem, kötelességem elhatárolódni, vagy legalábbis muszáj reagálnom, akkor felcímkéznek, hogy én politizálok – míg aki csak hallgat, az nem politizál – mondja interjúnkban a színész, aki azt is elárulta, hogy melyik politikusra hajaz leginkább a kormánypárti álinfluenszere.