Libik György kalandos élete

Embermentő átmeneti kabátban

Tudomány

1944-ben az embermentő Raoul Wallenberg mellett, a svéd nagykövetség sofőrjeként dolgozott álnéven Libik György, 1956-ban a Rákosi-korszak gyűlölt figuráinak segített elbújni. Ő és felesége aztán hivatalos papírokkal, síelőként hagyta el az országot, másfél éves kislányuk illegálisan, egy kosárban.

1956-ban két napig az Országház egyik vécéjében rejtőzött Andics Erzsébet történész és férje, Berei Andor, az Országos Tervhivatal korábbi vezetője. Október 26-án bújtak el oda, 28-án távoztak onnan – Moszkvába. Mindketten a Rákosi-rendszer befolyásos, rettegett embereinek számítottak, joggal tartottak a népharagtól.

Azt, hogy nem esett bántódásuk, Libik Györgynek köszönhették, aki bevitte őket a Parlamentbe, és rejtekhelyet keresett nekik. Ugyanez a Libik György segített elrejtőzni a lincseléstől tartó Kökény Mihály korábbi földművelésügyi miniszterhelyettesnek is. Libik bújtatta a saját lakásában Hevesi Gyulát, a találmányi hivatal korábbi vezetőjét, akit, mihelyt kitört a forradalom, telefonon megfenyegettek. Szintén Libik járt közben azért, hogy az Újpesti Dózsa síelőit, akik papíron belügyminisztériumi alkalmazottak, ávós tisztek voltak, ne bántsák BM-es igazolványaik miatt. Ugyanígy Libikre számíthatott a forradalom napjaiban Horváth Márton, aki Rákosi Mátyás idején az állampárt politikai bizottságának tagja volt, tehát elvileg részese egy sor kegyetlen és törvénytelen döntésnek, továbbá ő vezette a pártharsona Szabad Nép szerkesztőségét. Az ország egyik legnépszerűtlenebb embereként ő is a Parlamentben, Libik György dolgozószobájában kapott menedéket. Szaktudását amúgy igénybe is vették azokban a napokban, amikor a Nagy Imre-kormány által közzétett semlegességi nyilatkozatot szövegezték. Horváth kapott írógépet és kézzel írt vázlatokat. Úgy látszott, mintha vonakodna, miközben a papírokat olvasta – Libik erre azt mondta neki, ki is mehet, ha nem tetszik a feladat. Horváth Márton végül formába öntötte a memorandumot.

Jaj, Gyurikám, hogy vagy?

Ezeket a történeteket Medgyesi Konstantin történész, szociológus gyűjtötte egybe, aki könyvet ír Libik Györgyről (1919–1995). „Síelő, gépészmérnök, antifasiszta ellenálló” – az internetes lexikon így mutatja be az apai ágon székely, anyai ágon zsidó származású férfit. Hagyatékát a Petőfi Irodalmi Múzeum őrzi, és emlékére a Nagy Imre Társaság díjat is alapított, amellyel a szabadságért és demokráciáért kockázatot vállaló, az erőszakkal, rasszizmussal, diktatúrával szembeszálló emberek tevékenységét ismerik el.

Ez egy remek cikk a nyomtatott Magyar Narancsból, amely online is elérhető.
Ha szeretné elolvasni, kérjük, fizessen elő lapunk digitális kiadására, vagy ha már előfizető, lépjen be!
Támogassa a független sajtót! Olvassa a Magyar Narancsot!

Neked ajánljuk