Libik György kalandos élete

Embermentő átmeneti kabátban

Tudomány

1944-ben az embermentő Raoul Wallenberg mellett, a svéd nagykövetség sofőrjeként dolgozott álnéven Libik György, 1956-ban a Rákosi-korszak gyűlölt figuráinak segített elbújni. Ő és felesége aztán hivatalos papírokkal, síelőként hagyta el az országot, másfél éves kislányuk illegálisan, egy kosárban.

1956-ban két napig az Országház egyik vécéjében rejtőzött Andics Erzsébet történész és férje, Berei Andor, az Országos Tervhivatal korábbi vezetője. Október 26-án bújtak el oda, 28-án távoztak onnan – Moszkvába. Mindketten a Rákosi-rendszer befolyásos, rettegett embereinek számítottak, joggal tartottak a népharagtól.

Azt, hogy nem esett bántódásuk, Libik Györgynek köszönhették, aki bevitte őket a Parlamentbe, és rejtekhelyet keresett nekik. Ugyanez a Libik György segített elrejtőzni a lincseléstől tartó Kökény Mihály korábbi földművelésügyi miniszterhelyettesnek is. Libik bújtatta a saját lakásában Hevesi Gyulát, a találmányi hivatal korábbi vezetőjét, akit, mihelyt kitört a forradalom, telefonon megfenyegettek. Szintén Libik járt közben azért, hogy az Újpesti Dózsa síelőit, akik papíron belügyminisztériumi alkalmazottak, ávós tisztek voltak, ne bántsák BM-es igazolványaik miatt. Ugyanígy Libikre számíthatott a forradalom napjaiban Horváth Márton, aki Rákosi Mátyás idején az állampárt politikai bizottságának tagja volt, tehát elvileg részese egy sor kegyetlen és törvénytelen döntésnek, továbbá ő vezette a pártharsona Szabad Nép szerkesztőségét. Az ország egyik legnépszerűtlenebb embereként ő is a Parlamentben, Libik György dolgozószobájában kapott menedéket. Szaktudását amúgy igénybe is vették azokban a napokban, amikor a Nagy Imre-kormány által közzétett semlegességi nyilatkozatot szövegezték. Horváth kapott írógépet és kézzel írt vázlatokat. Úgy látszott, mintha vonakodna, miközben a papírokat olvasta – Libik erre azt mondta neki, ki is mehet, ha nem tetszik a feladat. Horváth Márton végül formába öntötte a memorandumot.

Jaj, Gyurikám, hogy vagy?

Ezeket a történeteket Medgyesi Konstantin történész, szociológus gyűjtötte egybe, aki könyvet ír Libik Györgyről (1919–1995). „Síelő, gépészmérnök, antifasiszta ellenálló” – az internetes lexikon így mutatja be az apai ágon székely, anyai ágon zsidó származású férfit. Hagyatékát a Petőfi Irodalmi Múzeum őrzi, és emlékére a Nagy Imre Társaság díjat is alapított, amellyel a szabadságért és demokráciáért kockázatot vállaló, az erőszakkal, rasszizmussal, diktatúrával szembeszálló emberek tevékenységét ismerik el.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Szemrevaló: Páva – Valódi vagyok?

  • SzSz

A társadalmi szerepek és identitások a pszichológia egyik legjobban kutatott területe. Mead szerint nincs is objektív valóság, azt az egyének maguk konstruálják; Goffman úgy véli, az egész világ egy színpad, ahol mind különböző szerepeket játsszunk; míg Stryker elmélete azt magyarázza, hogy minden ember ezernyi identitással rendelkezik, s azok hierarchiába rendeződnek.

Szemrevaló: A fény

  • - bzs -

Tom Tykwer csaknem háromórás eposza mintha egy másik korból időutazott volna napjainkba (Tykwer maga is a Babylon Berlint, a múlt század húszas éveit hagyta hátra).

Szemrevaló: Gépek tánca

Markológépekkel táncolni, az ám a valami! Amikor a kotrókanál kecsesen emelkedik a magasba, akkor olyan, mint egy daru – mármint a madár (lehet, hogy magyarul nem véletlenül hívják így az emelőszerkezetet?) –, „nyakát” nyújtogatja, „fejét” forgatja.

Le nem zárt akták

A művészi identitás és a láthatóság kérdéseit helyezi középpontba Pataki Luca első önálló kiállítása. Keszegh Ágnes kurátor koncepciója szerint a tárlat krimiként épül fel: a látogatónak fragmentumokból, nyomokból kell rekonstruálnia a történetet. Az anyag kísérlet a művészszerep radikális újragondolására, és az igazi kérdése az, hogy az alkotói késztetés ledarálható-e.

Ingyen Carlsberg

  • - turcsányi -

Valamikor a múlt század kilencvenes éveinek elején Bille August nemzetközi hírű svéd filmrendező rájött, hogy mégsem lenne jó, ha ő lenne a filmművészet második Ingmar Bergmanja, még akkor sem, ha az ügyért addig számos követ megmozgatott (Hódító Pelle Max von Sydow-val, 1987; Legjobb szándékok, egyenesen Bergman forgatókönyvéből, 1992).

Utánunk a robotok?

A Székesfehérváron tavasszal bemutatott színpadi átiratot Szikora János, a Vörösmarty Színház tizenhárom év után elköszönő igazgatója rendezte. A színház vezetésére kiírt, majd megismételt pályázat után ősztől már Dolhai Attila irányításával működő teátrum irányvonala minden bizonnyal változni fog, a társulat egy része is kicserélődött, így A Nibelung-lakópark egy korszak összegzésének, Szikora János búcsúelőadásának is tekinthető.

Túlélni a békét

Az előadás ismét azt bizonyította, hogy egy ideje a Miskolci Nemzeti Színházé a magyar nyelvű színjátszás egyik legerősebb társulata. Pedig a darab – annak ellenére, hogy színházi felkérésre született – egyáltalán nem kínálja magát könnyen a színrevitelre.

„Idő és hely hoz létre igazi közösséget”

A Freeszfe elnökeként teljesen az egyesület körüli teendők kötötték le Forgács Péter figyelmét, mostantól pedig a FREEDOM, az új otthonuk szellemiségének kialakítása a cél. Arról kérdeztük, mit terveznek az épülettel, mit jelent a szabadság, és egyáltalán, milyen iskola lesz itt.

A Bolsonaro-végjáték

Szeptember 11-én a brazil szövetségi legfelsőbb bíróság, a Supremo Tribunal Federal (STF) bűnösnek mondta ki a demokratikus rend elleni szövetkezésben és 27 év és 3 hónap szabadságvesztésre ítélte Jair Messias Bolsonarót, Brazília volt elnökét, aki 2019 és 2022 között töltötte be ezt a posztot.