Libik György kalandos élete

Embermentő átmeneti kabátban

Tudomány

1944-ben az embermentő Raoul Wallenberg mellett, a svéd nagykövetség sofőrjeként dolgozott álnéven Libik György, 1956-ban a Rákosi-korszak gyűlölt figuráinak segített elbújni. Ő és felesége aztán hivatalos papírokkal, síelőként hagyta el az országot, másfél éves kislányuk illegálisan, egy kosárban.

1956-ban két napig az Országház egyik vécéjében rejtőzött Andics Erzsébet történész és férje, Berei Andor, az Országos Tervhivatal korábbi vezetője. Október 26-án bújtak el oda, 28-án távoztak onnan – Moszkvába. Mindketten a Rákosi-rendszer befolyásos, rettegett embereinek számítottak, joggal tartottak a népharagtól.

Azt, hogy nem esett bántódásuk, Libik Györgynek köszönhették, aki bevitte őket a Parlamentbe, és rejtekhelyet keresett nekik. Ugyanez a Libik György segített elrejtőzni a lincseléstől tartó Kökény Mihály korábbi földművelésügyi miniszterhelyettesnek is. Libik bújtatta a saját lakásában Hevesi Gyulát, a találmányi hivatal korábbi vezetőjét, akit, mihelyt kitört a forradalom, telefonon megfenyegettek. Szintén Libik járt közben azért, hogy az Újpesti Dózsa síelőit, akik papíron belügyminisztériumi alkalmazottak, ávós tisztek voltak, ne bántsák BM-es igazolványaik miatt. Ugyanígy Libikre számíthatott a forradalom napjaiban Horváth Márton, aki Rákosi Mátyás idején az állampárt politikai bizottságának tagja volt, tehát elvileg részese egy sor kegyetlen és törvénytelen döntésnek, továbbá ő vezette a pártharsona Szabad Nép szerkesztőségét. Az ország egyik legnépszerűtlenebb embereként ő is a Parlamentben, Libik György dolgozószobájában kapott menedéket. Szaktudását amúgy igénybe is vették azokban a napokban, amikor a Nagy Imre-kormány által közzétett semlegességi nyilatkozatot szövegezték. Horváth kapott írógépet és kézzel írt vázlatokat. Úgy látszott, mintha vonakodna, miközben a papírokat olvasta – Libik erre azt mondta neki, ki is mehet, ha nem tetszik a feladat. Horváth Márton végül formába öntötte a memorandumot.

Jaj, Gyurikám, hogy vagy?

Ezeket a történeteket Medgyesi Konstantin történész, szociológus gyűjtötte egybe, aki könyvet ír Libik Györgyről (1919–1995). „Síelő, gépészmérnök, antifasiszta ellenálló” – az internetes lexikon így mutatja be az apai ágon székely, anyai ágon zsidó származású férfit. Hagyatékát a Petőfi Irodalmi Múzeum őrzi, és emlékére a Nagy Imre Társaság díjat is alapított, amellyel a szabadságért és demokráciáért kockázatot vállaló, az erőszakkal, rasszizmussal, diktatúrával szembeszálló emberek tevékenységét ismerik el.

Ez egy remek cikk a nyomtatott Magyar Narancsból, amely online is elérhető.
Ha szeretné elolvasni, kérjük, fizessen elő lapunk digitális kiadására, vagy ha már előfizető, lépjen be!
Támogassa a független sajtót! Olvassa a Magyar Narancsot!

Neked ajánljuk

Aki úton van

Amikor 2021 nyarán megjelent Holi, azaz Hegyi Olivér első lemeze, sokan egy újabb izgalmas hazai rapkarrier kezdetét látták az anyagban.

A franciák megértették

Ritkán halljuk az isteneket énekelni. Néhanapján azonban zongoráznak, szájharmonikáznak és még gitároznak is. Legutóbb Párizs elővárosában, Boulogne-Billancourt-ban, a Szajna partján álló La Seine Musicale kulturális központban történt ilyen csoda.

Hitler fürdőkádjában

Lee Miller a múlt század húszas–harmincas éveinek bevállalós top divatmodellje volt, igazi címlaplány, de festette Picasso, fotózta és filmezte Man Ray, utóbbi élt is vele, és mentorálta mint fotóművészt.

Csaló napfény

Igaz, hamis, tény, vélemény, valóság és fikció. Ilyen és ehhez hasonló címkéket sietünk felnyalni a ránk zúduló információhalom darabjaira, hogy a kontroll, a rend illúziójával nyugtassuk magunkat és ne kelljen szembesülnünk vele, hogy nem létezik bizonyosság, csak kellően szűkre húzott nézőpont.

 

Gyilkosok szemlélője

A két évtizede elhunyt Roberto Bolaño minden egyes műve a költészet, a politika és a vadállati kegyetlenség együtthatásairól szól, az író regényeiben és elbeszéléseiben vissza-visszatérő karakterekkel, a költészet és a világ allegorikus megfeleltetésével olyan erős atmoszférát teremt, amelyből akkor sem akarunk kilépni, ha az hideg és szenvtelen.

Hús, kék vér, intrika

A folyamatosan az anyagi ellehetetlenülés rémével küszködő Stúdió K Színház jobbnál jobb előadásokkal áll elő. Az előző évadban a Prudencia Hart különös kivetkezése hódította meg a nézőket és a kritikusokat (el is nyerte a darab a legjobb független előadás díját), most pedig itt van ez a remek Stuart Mária. (A konklúzió persze nem az, hogy lám, minek a pénz, ha a függetlenek így is egész jól elműködnek, hiszen látható a társulatok fogyatkozásán, hogy mindez erőn túli áldozatokkal jár, és csak ideig-óráig lehetséges ilyen keretek között működni.)