Libik György kalandos élete

Embermentő átmeneti kabátban

Tudomány

1944-ben az embermentő Raoul Wallenberg mellett, a svéd nagykövetség sofőrjeként dolgozott álnéven Libik György, 1956-ban a Rákosi-korszak gyűlölt figuráinak segített elbújni. Ő és felesége aztán hivatalos papírokkal, síelőként hagyta el az országot, másfél éves kislányuk illegálisan, egy kosárban.

1956-ban két napig az Országház egyik vécéjében rejtőzött Andics Erzsébet történész és férje, Berei Andor, az Országos Tervhivatal korábbi vezetője. Október 26-án bújtak el oda, 28-án távoztak onnan – Moszkvába. Mindketten a Rákosi-rendszer befolyásos, rettegett embereinek számítottak, joggal tartottak a népharagtól.

Azt, hogy nem esett bántódásuk, Libik Györgynek köszönhették, aki bevitte őket a Parlamentbe, és rejtekhelyet keresett nekik. Ugyanez a Libik György segített elrejtőzni a lincseléstől tartó Kökény Mihály korábbi földművelésügyi miniszterhelyettesnek is. Libik bújtatta a saját lakásában Hevesi Gyulát, a találmányi hivatal korábbi vezetőjét, akit, mihelyt kitört a forradalom, telefonon megfenyegettek. Szintén Libik járt közben azért, hogy az Újpesti Dózsa síelőit, akik papíron belügyminisztériumi alkalmazottak, ávós tisztek voltak, ne bántsák BM-es igazolványaik miatt. Ugyanígy Libikre számíthatott a forradalom napjaiban Horváth Márton, aki Rákosi Mátyás idején az állampárt politikai bizottságának tagja volt, tehát elvileg részese egy sor kegyetlen és törvénytelen döntésnek, továbbá ő vezette a pártharsona Szabad Nép szerkesztőségét. Az ország egyik legnépszerűtlenebb embereként ő is a Parlamentben, Libik György dolgozószobájában kapott menedéket. Szaktudását amúgy igénybe is vették azokban a napokban, amikor a Nagy Imre-kormány által közzétett semlegességi nyilatkozatot szövegezték. Horváth kapott írógépet és kézzel írt vázlatokat. Úgy látszott, mintha vonakodna, miközben a papírokat olvasta – Libik erre azt mondta neki, ki is mehet, ha nem tetszik a feladat. Horváth Márton végül formába öntötte a memorandumot.

Jaj, Gyurikám, hogy vagy?

Ezeket a történeteket Medgyesi Konstantin történész, szociológus gyűjtötte egybe, aki könyvet ír Libik Györgyről (1919–1995). „Síelő, gépészmérnök, antifasiszta ellenálló” – az internetes lexikon így mutatja be az apai ágon székely, anyai ágon zsidó származású férfit. Hagyatékát a Petőfi Irodalmi Múzeum őrzi, és emlékére a Nagy Imre Társaság díjat is alapított, amellyel a szabadságért és demokráciáért kockázatot vállaló, az erőszakkal, rasszizmussal, diktatúrával szembeszálló emberek tevékenységét ismerik el.

Ez egy remek cikk a nyomtatott Magyar Narancsból, amely online is elérhető.
Ha szeretné elolvasni, kérjük, fizessen elő lapunk digitális kiadására, vagy ha már előfizető, lépjen be!
Támogassa a független sajtót! Olvassa a Magyar Narancsot!

Neked ajánljuk

Tánc az ördöggel

  • SzSz

„Hé, van egy vicced?” – cukkolják naponta tucatszor az őrök Arthur Flecket, aki azután került elmegyógyintézetbe, hogy Jokerként öt emberrel is végzett. Arról, hogyan ég Nesszosz-ingként az emberre az antihős figurája, a rendező, Todd Phillips is tudna mesélni – gyakorlatilag erről szól a Kétszemélyes téboly.

 

Festett malaszt

Alá vagy fölé becsüljük-e a művészet erejét? Képes-e megváltoztatni minket? Woody Allen legújabb színdarabja meglehetősen szélsőséges körülmények között keresi a valódi értékeket, Raffaello Szűz Máriát ábrázoló festményét vetve az 1930-as évek Brooklynjának tenyeres-talpas gengszterei elé.

Ha tízig számolok

  • Pálos György

A szerző az Egyesült Államokban született dél-olaszországi kivándorlók unokájaként, siket szülőktől. S bár úgy tűnt, hogy a második emigrációs generáció is talajt fog Brooklyn környékén, a Durastanti szülők válása után a 6 éves Claudiát visszaviszik az óhazába, Basilicatába, ahol olaszul kezdi meg a tanulmányait.

A városarcheológus ravatalánál

A kiállítás Lugosi Lugo László személyes Budapest-fotográfiái köré épül, és egyik nagy érdeme az, hogy azt is megérinti, aki keveset tud a szamizdatról, vagy akinek a rendszerváltás előtti avantgárd végtelen távolságból ködlik csupán.

Valóra vált álom

Kilenc évvel ezelőtt egy álom uralta Tarlós István sajtótájékoztatóját. Az akkori főpolgármester szerint a csepeli HÉV helyett villamosokat kellett volna forgalomba állítani. Tarlós azt mondta, hogy ezek a villamosok majd a Nagykörútra kanyarodnak reá, hogy a 6-os nyomába eredjenek, ám sem a költségekről, sem a határidőről nem ejtett szót.

Vakvágányon

Most, hogy a magyar gazdaság romlásával, az állam diszfunkcionális működésének szaporodó jeleivel, az életszínvonal immár elhazudhatatlan süllyedésével, a nemzetközi térvesztés nyilvánvalóvá válásával a valóság mind többször betüremkedik abba a párhuzamos univerzumba, amelyet másfél-két évtizede építget az orbáni propaganda – és amely világban minden, de tényleg minden Orbán Viktor körül forog, és minden, de tényleg minden jó Orbán Viktor politikusi zsenialitásának és tévedhetetlenségének az eredménye –, a miniszterelnök és a környezete mind többször hivatkozik a valóságra.

És tessék sűrűn imádkozni is!

Ott áll az az ember Európa színe előtt, és kiabál kígyót-békát a többiekre. Dühös, felháborodott, üldözöttnek tünteti fel magát. Kapkod és gesztikulál. Bántják a magyart, tódítja.

„Iránban ma mély korrupciós és legitimációs válság van”

  • Orosz Ildikó

A Károli Gáspár Református Egyetem docensével, Irán-szakértővel beszélgettünk a pattanásig feszült közel-keleti konfliktusról, a reformista kormány és a vallási vezetés belviszályáról, a nagyhatalmakkal való viszonyról, elnyomott nemzeti érzésről, és persze a magyar szálról.

A világ legeslegjobb dolga

Békés Márton, aki a szélsőjobbról felszippantott lázadóból időközben a magát szélsőjobb­oldalivá formáló egykori „cent­rális” erőtér kultúrkampfjának zászló-, pontosabban Molotov-koktél-vivője lett (vö. Békés Márton: Gerillaháború, KKETTK Alapítvány, 2017), szeptember elején újabb kultúrpolitikai esszét bocsátott közre.

„Néhány ágyat visszavittek”

Tejgyárban dolgozott, hogy el tudja végezni az egyetemet, közben a szegvári roma önkormányzatot vezette. Voltak kételyei annak idején, amikor romaként a Jobbik-lista befutó helyén képviselőjelölt lett. Úgy véli, a Fidesznek jó a cigányok nyomorban tartása, mert így kevés ígérettel is megszerezheti a szavazatukat.

„Szerettük”

Akik kedvelték Bese Gergő plébánost Dunavecsén, undorítónak tartják, ahogyan a politikusok kihátráltak mögüle. Templomba járó emberek tűnődnek most azon, hogy talán tényleg senkire nem tartozik egy ember nemi élete. A kétszínűségen nem gondolkodnak el.