Péterék alig egy éve költöztek egy belvárosi lakóparkban újonnan épült ház harmadik emeletére. November végén a nappali, valamint az egyik gyerekszoba sarkában vizesedni kezdett a fal, ami a fűtési szezonra penésszé fejlődött. A fiatal tanár magyarázatot kért a kivitelezőtől. A cég telefonon közölte, hogy a jelenség törvényszerű, ha az általuk beépített, tökéletesen hőszigetelő nyílászárókat naponta 5-10 percre nem nyitják meg. Ám hiába volt naponta többször is tárva-nyitva az összes ablak, a penész maradt. Péter újra megkereste a kivitelezőt, aki már helyszíni szemlére is hajlandó volt ugyan, de újból csak ugyanazt hajtogatta: szellőztetni, szellőztetni. A tanár végül egy épületgépész ismerősének a tanácsára hőkamerás épületdiagnosztikát rendelt. Ez harmincezer forintjába került, de végre kiderült, hogy szigetelési hibáról van szó. Az erről készített jegyzőkönyv néhány egyéb vizsgálattal kiegészítve perdöntő bizonyítékká lépett elő, így a család bíróságra vitte az ügyet. A kivitelező azóta kétszer kereste őket, hogy peren kívül "valahogy" egyezzenek meg.
Jövő idő
A hőkamera az infravörös sugárzást alakítja át az emberi szemnek is érzékelhető színtartományú képpé. A jól elemezhető mérés így mindenféle fizikai roncsolás (bontás, fúrás stb.) nélkül adhat választ a hőproblémákra. Jelenleg inkább ipari területen veszik hasznát, de egyre többször lakásvásárlás vagy -felújítás előtt is használják. Arról többen is beszámoltak, hogy egy-egy kivitelező inkább fizetett volna, csakhogy a hőkamerás fotózást az átadott, de kifogásolt épületnél valahogy elkerülje. Előfordult már, hogy a félmillió forint/négyzetméter áron kínált lakásról kiderült: a válaszfalakra az építési tervben előírt hanggátló téglák helyett nulla hatásfokkal hangszigetelő normál téglát raktak, hogy az egyébként négyzetméterenkénti 8-10 ezer forintos anyagárat megússzák kétezerből.
A hőkamera alkalmazására valószínűleg a lakáspiacon már idénre beharangozott, ám elhalasztott zöldkártyás rendszer bevezetése után lesz majd tömeges igény. Magyarország három év derogációt kért arra, hogy a lakásokra érvényes zöldkártya ("energiapassz") rendszerre felkészüljön. Jelenleg ebben gyakorlatilag nem tartunk sehol, mert a már lefutott kurzusokról kiderült, hogy mivel nincs meg a kellő jogszabályi háttér, a műszaki egyetemi képzést nem fogadják el az EU-ban.
A speciális hőkamera alig nagyobb, mint a hagyományos digitális fényképezőgép, ellenben lényegesen nehezebb. Az ára is az utóbbi sokszorosa, 2-15 millió forint között mozog. A hőkamera technikája a hadászat területéről szivárgott át a civil szférába, ám mivel a készülék használója elvileg akár "optikai fegyverként" is alkalmazhatja (gond nélkül bele lehet vele gyalogolni a falakon túli magánszférába), a fényképező engedélyköteles, s közvetlen kereskedelmi forgalomba nem is kerül. Az egyik magyar céget - az alig tucatnyiból, ahol ma már használnak ilyen készüléket - a vásárlás előtt nemcsak a kereskedő, hanem az amerikai gyártó cég is alaposan átvilágította.
150 milliárdos szigetelés
A 4 milliósra becsült hazai lakásállományból mintegy 780 ezer a házgyári technológiával épült otthon, melyek zömét a 60-as és a 80-as évek között "iparosított technológiával" húzták föl; e panelekben él a magyar lakosság egyötöde. Az építéskor használt, lecsupaszított szovjet technológia lényegében nem ismerte a szigetelés fogalmát. A távhővel fűtött panellakások zömében így a fajlagos fűtési energiaigény átlagértéke több mint a háromszorosa a gáz-cirkó központi fűtésű, megfelelően szigetelt lakások energiaszükségletének.
Az EU amúgy kiemelten támogatja a távhőszolgáltatást az egyéni fűtéssel szemben, ugyanakkor folyamatosan katalizálja azok jobb működési hatásfokának elérését. Ez alapjaiban más, mint ami nálunk van; itt például a lakossági gázár kompenzációja - amely tavaly 100 milliárd forintot vitt el az államkasszából - inkább szociál-, mint energiapolitikai kérdés.
A szakemberek úgy tartják, a panellakások egy négyzetméterre eső, évi 180-280 kilowattórás energiaigényének több mint a fele egyszerűen elvész. Pusztán a nyílászárók cseréjével és a megfelelő szigeteléssel egyes felmérések szerint ez a veszteség a hetedére csökkenthető. Csakhogy mindez nagyjából 150 milliárd forintba kerülne, amit a panellakók értelemszerűen nem képesek egyedül finanszírozni. Állami próbálkozások voltak, hiszen 2001-ben a Széchenyi-terv keretében indított felújítási pályázatok révén 37 ezer lakást nagyjából korszerűsítettek (4,7 milliárd forintból), és 2005 februárjában is 27 ezer további panellakás felújítására különítettek el a költségvetésből 2,6 milliárdot - de mindez aprópénz. Az új kormány előtti nagy kérdés, hogy a kezdeti szakaszban lévő Panel+ program felpörgetésével képes-e a probléma kezelésére, illetve hogy az 1/3-nyi önkormányzati és 1/3-nyi lakástulajdonosi részösszegeket az érintettek honnan tudják előteremteni (1/3 részt az állam biztosít).
Magyarországon az összes felhasznált energia negyven százaléka a háztartások fogyasztását fedezi. Az éves villamosenergia-felhasználásnak mintegy öt százalékával egyenértékű az, ami a panellakások pazarló fűtése révén a szabadba kerül, ráadásul e másfél-két terawattóra energia előállítása több mint egymillió tonnás szén-dioxid-szennyezéssel jár együtt. A magyar lakások energiafogyasztási átlaga több mint kétszerese a nyugat-európai élenjárókénak - azaz akár egyetlen százaléknyi javulás is milliárdokban mérhető megtakarítást hozna.
