Hőszigetelés, energiatakarékosság - Civil optika

Tudomány

Miközben a hatékonyabb lakossági energiafelhasználásról és a lakóépületek jobb hőhasznosításának kikényszerítéséről szóló EU-s alapelveket kerülgetjük, megjelentek az első hőkamerát használó polgári cégek.
Miközben a hatékonyabb lakossági energiafelhasználásról és a lakóépületek jobb hőhasznosításának kikényszerítéséről szóló EU-s alapelveket kerülgetjük, megjelentek az első hőkamerát használó polgári cégek.

Péterék alig egy éve költöztek egy belvárosi lakóparkban újonnan épült ház harmadik emeletére. November végén a nappali, valamint az egyik gyerekszoba sarkában vizesedni kezdett a fal, ami a fűtési szezonra penésszé fejlődött. A fiatal tanár magyarázatot kért a kivitelezőtől. A cég telefonon közölte, hogy a jelenség törvényszerű, ha az általuk beépített, tökéletesen hőszigetelő nyílászárókat naponta 5-10 percre nem nyitják meg. Ám hiába volt naponta többször is tárva-nyitva az összes ablak, a penész maradt. Péter újra megkereste a kivitelezőt, aki már helyszíni szemlére is hajlandó volt ugyan, de újból csak ugyanazt hajtogatta: szellőztetni, szellőztetni. A tanár végül egy épületgépész ismerősének a tanácsára hőkamerás épületdiagnosztikát rendelt. Ez harmincezer forintjába került, de végre kiderült, hogy szigetelési hibáról van szó. Az erről készített jegyzőkönyv néhány egyéb vizsgálattal kiegészítve perdöntő bizonyítékká lépett elő, így a család bíróságra vitte az ügyet. A kivitelező azóta kétszer kereste őket, hogy peren kívül "valahogy" egyezzenek meg.

Jövő idő

A hőkamera az infravörös sugárzást alakítja át az emberi szemnek is érzékelhető színtartományú képpé. A jól elemezhető mérés így mindenféle fizikai roncsolás (bontás, fúrás stb.) nélkül adhat választ a hőproblémákra. Jelenleg inkább ipari területen veszik hasznát, de egyre többször lakásvásárlás vagy -felújítás előtt is használják. Arról többen is beszámoltak, hogy egy-egy kivitelező inkább fizetett volna, csakhogy a hőkamerás fotózást az átadott, de kifogásolt épületnél valahogy elkerülje. Előfordult már, hogy a félmillió forint/négyzetméter áron kínált lakásról kiderült: a válaszfalakra az építési tervben előírt hanggátló téglák helyett nulla hatásfokkal hangszigetelő normál téglát raktak, hogy az egyébként négyzetméterenkénti 8-10 ezer forintos anyagárat megússzák kétezerből.

A hőkamera alkalmazására valószínűleg a lakáspiacon már idénre beharangozott, ám elhalasztott zöldkártyás rendszer bevezetése után lesz majd tömeges igény. Magyarország három év derogációt kért arra, hogy a lakásokra érvényes zöldkártya ("energiapassz") rendszerre felkészüljön. Jelenleg ebben gyakorlatilag nem tartunk sehol, mert a már lefutott kurzusokról kiderült, hogy mivel nincs meg a kellő jogszabályi háttér, a műszaki egyetemi képzést nem fogadják el az EU-ban.

A speciális hőkamera alig nagyobb, mint a hagyományos digitális fényképezőgép, ellenben lényegesen nehezebb. Az ára is az utóbbi sokszorosa, 2-15 millió forint között mozog. A hőkamera technikája a hadászat területéről szivárgott át a civil szférába, ám mivel a készülék használója elvileg akár "optikai fegyverként" is alkalmazhatja (gond nélkül bele lehet vele gyalogolni a falakon túli magánszférába), a fényképező engedélyköteles, s közvetlen kereskedelmi forgalomba nem is kerül. Az egyik magyar céget - az alig tucatnyiból, ahol ma már használnak ilyen készüléket - a vásárlás előtt nemcsak a kereskedő, hanem az amerikai gyártó cég is alaposan átvilágította.

150 milliárdos szigetelés

A 4 milliósra becsült hazai lakásállományból mintegy 780 ezer a házgyári technológiával épült otthon, melyek zömét a 60-as és a 80-as évek között "iparosított technológiával" húzták föl; e panelekben él a magyar lakosság egyötöde. Az építéskor használt, lecsupaszított szovjet technológia lényegében nem ismerte a szigetelés fogalmát. A távhővel fűtött panellakások zömében így a fajlagos fűtési energiaigény átlagértéke több mint a háromszorosa a gáz-cirkó központi fűtésű, megfelelően szigetelt lakások energiaszükségletének.

Az EU amúgy kiemelten támogatja a távhőszolgáltatást az egyéni fűtéssel szemben, ugyanakkor folyamatosan katalizálja azok jobb működési hatásfokának elérését. Ez alapjaiban más, mint ami nálunk van; itt például a lakossági gázár kompenzációja - amely tavaly 100 milliárd forintot vitt el az államkasszából - inkább szociál-, mint energiapolitikai kérdés.

A szakemberek úgy tartják, a panellakások egy négyzetméterre eső, évi 180-280 kilowattórás energiaigényének több mint a fele egyszerűen elvész. Pusztán a nyílászárók cseréjével és a megfelelő szigeteléssel egyes felmérések szerint ez a veszteség a hetedére csökkenthető. Csakhogy mindez nagyjából 150 milliárd forintba kerülne, amit a panellakók értelemszerűen nem képesek egyedül finanszírozni. Állami próbálkozások voltak, hiszen 2001-ben a Széchenyi-terv keretében indított felújítási pályázatok révén 37 ezer lakást nagyjából korszerűsítettek (4,7 milliárd forintból), és 2005 februárjában is 27 ezer további panellakás felújítására különítettek el a költségvetésből 2,6 milliárdot - de mindez aprópénz. Az új kormány előtti nagy kérdés, hogy a kezdeti szakaszban lévő Panel+ program felpörgetésével képes-e a probléma kezelésére, illetve hogy az 1/3-nyi önkormányzati és 1/3-nyi lakástulajdonosi részösszegeket az érintettek honnan tudják előteremteni (1/3 részt az állam biztosít).

Magyarországon az összes felhasznált energia negyven százaléka a háztartások fogyasztását fedezi. Az éves villamosenergia-felhasználásnak mintegy öt százalékával egyenértékű az, ami a panellakások pazarló fűtése révén a szabadba kerül, ráadásul e másfél-két terawattóra energia előállítása több mint egymillió tonnás szén-dioxid-szennyezéssel jár együtt. A magyar lakások energiafogyasztási átlaga több mint kétszerese a nyugat-európai élenjárókénak - azaz akár egyetlen százaléknyi javulás is milliárdokban mérhető megtakarítást hozna.

Figyelmébe ajánljuk

Betiltás, uszítás, hergelés: tényleg csak ez maradt nekik

A gőgösség által csapdába lavírozta magát Orbán, a készséges rendőrség pedig nyilván félelemből eddig végrehajtott minden utasítást a nem-Pride Pride betiltásával. Ha szombaton a jelenlegi állás szerint indulnak el vélhetően tömegek a belvárosban, a csapda ajtaja összecsapódik. Mindeközben pedig egyre többen néznek bele reggelente a tükörbe azzal a félelemmel, hogy: „Mit fogok csinálni egy év múlva?” Mert noha – ismételten hangsúlyoznunk kell – még korántsem szabad végeredményt hirdetni, a legújabb adatok azért megerősítik legalább a lejtmenet érzetét.

„Mi nem ítélkezünk, aki úgy érzi, hogy segít neki ez az ételadomány és rászánja az időt, annak adunk”

2014 óta kéthetente száz-százötven embernek ad főtt ételt és tartós élelmiszert Makón a Heti Betevő, a kezdeményezést önkéntesek mellett pékségek, éttermek, vállalkozók éltetik. Az ételosztásra érkezők főleg idős és rossz körülmények között élő emberek, de az önkéntesek mindenkinek adnak, aki úgy érzi, segít neki az ételadomány. 

Ungvári Tamás: A dandyt elfogadom

  • Urfi Péter

Teljesen legális, belügyi bárcával vártak a legszebb lányok – dicsekedett az író, fordító majd' tíz évvel ezelőtt, amikor egy fotó történetét is alaposan körbejárta Urfi Péter kérdésére. Idézzük fel az Ungvári Tamással készült interjút egy 2016-os lapszámból!

A kutya mellett

A filmművészetben a Baran című, egyszerre realista és költői remekmű (Madzsid Madzsidi) jóvoltából csodálkozhatott rá a világ először az iráni afgán menekültek sorsára.