Az emberi testet felépítő 210-féle szövet sejtjei speciális feladatokat látnak el, a különböző - ideg-, izom-, csont- stb. - sejtféleségek hosszú és egyirányú differenciálódási folyamat eredményeképpen jönnek létre, és csak véges ideig életképesek. A kiindulópont azonban minden esetben ugyanaz a sejtféleség: a megtermékenyített és osztódásnak indult petesejtben, vagyis az embrióban található ős-csírasejt. Ez a sejttípus több szempontból is különleges: egyrészt korlátlan osztódóképességű, vagyis
potenciálisan örök életű,
másrészt pedig bármilyen irányban specializálódhat, az embrióban lejátszódó folyamatok döntik el, bicepsz lesz-e belőle, vagy szürkeállomány.
A múlt hét végén egyszerre két kutatócsoport is beszámolt arról, hogy sikerült izolálniuk és laboratóriumi körülmények között tenyészteniük ezeket az őssejteket. A Wisconsini Egyetem kutatócsoportja James Thomson vezetésével egy lombikbébi-programban részt vevő személyek által felajánlott blasztocitákból (néhány napja osztódó, megtermékenyített petesejtekből), míg a másik csoport - a John Hopkins Egyetem kutatói John Gearhart vezénylete alatt - legálisan végzett abortuszműtétek során elkapart nyolchetes magzatokból nyerte az őssejteket. Az őssejtek táptalajon tenyésztve egyaránt megőrizték osztódóképességüket és teljes XX vagy XY típusú kromoszómakészletüket - korábban csak a rosszindulatú daganatokból származó sejtek voltak korlátlanul osztódóképesek laboratóriumi körülmények között, az ilyen sejtek génállománya azonban degenerált.
A kutatók a Science, illetve más szaklapok hasábjain ismertették eredményeiket, nem kevesebbet állítva, mint hogy ezek a sejttenyészetek új távlatokat nyitnak az orvostudomány területén: gyógyíthatóvá válik a Parkinson-kór, a cukorbetegség bizonyos formái, veszélytelenül tesztelhetők rajtuk új gyógyszerek és génterápiás módszerek, és mód nyílik még sok olyasmire, ami eddig a tudományos fantasztikum kategóriájába tartozott. Teljes szervet ugyan nem lehet növeszteni belőlük, de a laboratóriumi körülmények között előállított emberi szövetek alkalmasak lesznek rákos daganatok vagy baleset által elpusztított szervek foltozgatására, forradalmasítva a transzplantációs módszereket. "Izmot, porcot és neuronokat is tudunk növeszteni" - jelentette ki Thomson, aki a vér és spermabankok mellett őssejtbankok létrehozására buzdít.
Az amerikai törvények
szigorúan korlátozzák a humán embrióval való kísérletezést, így a tudósok pénzügyileg nem vehették igénybe az állami kutatási alapokat. Az őssejtkísérleteket a kaliforniai Geron biotechnológiai cég finanszírozta mindkét laboratóriumban, így szabadalmi joga lesz az összes, ezzel a módszerrel létrehozott gyógyszer, gyógymód és terápiás eljárás felett. A cég részvényeinek árfolyama a Science megjelenését követően egy nap alatt megháromszorozódott, annak ellenére, hogy becslések szerint még legalább öt-tíz év kell ahhoz, hogy a felfedezésből termék legyen. Ráadásul nem elképzelhetetlen, hogy más gyógyszergyárak - például a svájci Novartis - is folytatnak hasonló kísérleteket, csakhogy titkosan, megspórolva a versenytársak kíváncsiságát és az etikai vitákat egyaránt. A gyógyszeriparban a hasonló felfedezéseknek csupán 5 százalékából lesz termék: sok kisbefektető kedvét vette el a gyógyszeripari részvényektől az egéren bevált, emberben viszont hatástalan rákgyógyszerek egész sora.
Az őssejtkísérletekkel kapcsolatos
etikai vita
legalább olyan hevesnek ígérkezik, mint a klónozással kapcsolatos. A Geron máris egy az öt világvallás képviselőit tömörítő tanácsadó testület felügyelete alá helyezte a kísérleteket, és deklarálta azt is, hogy nem kívánja "felesleges" genetikai manipulációnak kitenni a sejteket. A felfedezés óriási horderejére való tekintettel azonban az embriókutatással kapcsolatos szigorú törvényi szabályozás enyhítését kéri, hiszen az állami kutatóintézetek és pénzalapok bevonása nélkül sokkal tovább tarthat a betegek millióit érintő gyógymódok kidolgozása.
- bodoky -
