Narancs.hu: Milyen fertőzéseket lehet elkapni a leggyakrabban a nyári időszakban?
Dezsényi Balázs: A fertőzéseknek szezonalitása van, a hasmenéssel, hányással járókkal találhozhatunk ilyenkor a leggyakrabban. Sokszor kórházi ellátást is igényelhetnek az esetek, ez összefügg a környezeti hőmérséklettel. Ezért kell különösen odafigyelni az élelmiszer-higiéniára és a konyhatechnológiára.
Narancs.hu: Mire gondol pontosan? Gondolom nem csak arra, hogy mindent alaposan mossunk meg.
DB: Elég kritikus kérdés a hűtés, hiszen a baktériumok magasabb hőmérsékleten gyorsabban szaporodnak, az általuk esetlegesen termelt toxin is felhalmozódik. Nem szabad hagyni az ételt állni szobahőmérsékleten sokáig. Érdemes külön tárolni őket a hűtőben, adott esetben gondosabban becsomagolva. A felhasználás pedig történjen meg minél hamarabb. A kibontott alapanyagokkal végképp ne várjunk sokáig.
Narancs.hu: Van annak jelentősége, hogy az idei nyár rendkívüli módon és tartósan meleg?
DB: Pontos adattal nem rendelkezem, az ételfertőzéses esetek számából lehetne következtetéseket levonni. Ettől függetlenül a tartós, nagy meleg mindenképpen kedvez a gyakoribb előfordulásnak, mert nehezebb betartani a szabályokat. Ez egy hasonló problematika, mint a kórházi klímák esete: a sebészeti műtőt is adott hőmérsékleten kell tartani a műtét után jelentkező fertőzések kivédésére.
Itt is arról van szó, hogy ha nem megfelelő a hőmérséklet, akkor a baktériumok gyorsabban szaporodnak.
Ha egy helyiségben tartósan meleg van, kiveszik az ételt a hűtőből, kibontják, esetleg otthagyják, nem dolgozzák fel hosszabb ideig, akkor számolni lehet azzal, hogy hányás, hasmenés lép fel az elfogyasztása esetén. Nem lenne meglepő, ha ételfertőzések és ételmérgezések gyakrabban fordulnának elő az idei nyáron.
Narancs.hu: Ahogy említette, a legismertebb betegségek hányással, hasmenéssel járnak. Ez nyilván kellemetlen, de túlélhető. Lehetnek ennél súlyosabb következményei is egy nyári fertőzésnek?
DB: A fertőzésnek lehet egészen enyhe lefolyása, kezdetben lázzal, hányással, hasmenéssel. Egy fiatal szervezet otthon is átvészelheti, és legtöbbször ott is teszi ezt. Ha a hányás megszűnik, és kellő mennyiségű folyadékot tud felvenni, akkor nem lesz súlyosabb következménye. De egy idősebb személynél, akinek egyéb betegségei, például vesebetegsége van, vagy diabéteszes, annál például egy salmonellosis kritikusabb állapotot is kiválthat. Veseelégtelenség, szepszis is jelentkezhet, ami kórházi kezelés nélkül akár halálos kimenetelű lehet. Nekik mindenképpen orvoshoz kell fordulniuk, ha a rosszullét egy-két napon belül nem múlik el.
Narancs.hu: Gyakori, hogy az idősebbek nyári fertőzés miatt hunynak el?
DB: Igen. Ez épp olyan, mint a téli időszakban a tüdőgyulladásos vagy influenzás esetek, melyek a fiatalok számára néhány nap alatt átvészelhetőek, egy idősebb egyén számára azonban sajnos halálosak lehetnek.
Narancs: Akkor ennek a fele sem tréfa.
DB: Nem, nem. Oda kell figyelni, elsősorban a megelőzésre!
Narancs.hu: A csecsemők, kisebb gyerekek jobban tűrik a fertőzéseket?
DB: Ezt sem lehet mondani. A csecsemőknél is gyorsabban bekövetkezik a kiszáradás, még nem alakultak ki a szervezetüknek azon szabályozó mechanizmusai, melyekkel kontrollálni tudnák ezeket az ártalmakat, melyeket a baktériumok váltanak ki. A betegség észlelésekor konzultálni kell a gyerekorvossal, és lehetőség szerint vizsgálja is meg, hogy szükséges-e a kórházi beutalás.
Narancs.hu: Melyek azok a helyek, ahol fokozottan oda kell figyelni a higiéniára?
DB: Magyarországon a szennyvízkezelés feltételei adottak, a fürdőhelyek vízminőségét ellenőrzik, illetve a vizet klórral, más fertőtlenítőkkel kezelik. Erre szigorú szabályok vonatkoznak. Ugyanakkor az ténykérdés, hogy
nyáron tömegek lepik el a strandokat. Ezeken a helyeken növekedhet a kockázata, az ún. feko-orális úton terjedő fertőzéseknek.
Ez természetesen nem azt jelenti, hogy valaki közvetlenül beleürít a vízbe, de egy esetlegesen beteg ember belemegy a vízbe, akkor belejuttathat kórokozókat, hiszen azok a nyáron könnyebben szaporodnak. Nyilván, elsősorban az ivóvízen keresztül juthatnának be a szervezetbe a baktériumok, és alapvetően nem iszunk a strandvízből. A személyes véleményem az, hogy a strandolás Magyarországon biztonságosnak tekinthető.
Narancs.hu: Két Duna-parti strandot, Zebegényben és Dunakeszin nemrégiben rövid időre lezártak. Az Enterococcus, valamint az E.coli baktérium határértéke volt a megengedett mérték felett.
DB: Az E.coli jelenléte valóban veszélyes, ún. indikátor baktériumnak is nevezik. Önmagában nem ártalmas, előfordul a bélflórában, de vannak toxintermelő törzsei, amelyek gondot okozhatnak. Pont ezért tekintik indikátornak, mert ha nagy számban van jelen a vízben, az fekális elszennyeződésre, esetleg nem megfelelő szennyvízkezelésre, csatornázási problémákra utal. Örülök, hogy a járványügy lépéseket tesz, és ilyen esetekben lezárnak strandokat. Az E.coli könnyen okozhat járványhelyzetet.
Narancs.hu: Dunakeszin Facebook-csoportokban elterjedt egy bejegyzés, miszerint valakinek ivott a kutyája a Dunából, ezért kórházba került. Reális, hogy ilyen megtörténjen?
DB: Lehet realitása. A nagy árvizek, áradások súlyos járványokhoz vezetnek. Nem csak az E.coli, hanem például Salmonella, Shigella is tudnak heveny tüneteket eredményezni. Az ok-okozati kapcsolatot nehéz feltárni. Önmagában az, hogy a kutya ivott a Duna vizéből, még nem jelenti feltétlenül, hogy attól lett rosszul. A hasonló kivizsgálások során a beteg embertől vagy állattól vesznek széklet- vagy hányadékmintát, abból már azonosítani lehet az összefüggéseket.
Narancs.hu: Utazást hogyan tervezzünk? Vannak célpontok, melyeket érdemes kerülni?
DB: Általánosságban nem kell tartani semmilyen utazástól, de érdemes tájékozódni, hogy a célországban aktuálisan milyen fertőzések fordulhatnak elő. Magyarországon több oltóközpont is működik, melyeket meg lehet keresni, de az Egyesült Államok járványügyi hatóságának is van egy naprakész online felülete kezdeti tájékozódásra.
Narancs.hu: Őszintén szólva nem jellemző, hogy ezt túl sokan megtennék utazás előtt.
DB: Mindenki más. Vannak a kalandorok, akik úgy állnak hozzá, hogy semmi baj nem történhet, mindent kibírnak és túlélnek. Ez nem jó hozzáállás, egy egészséges ember is elszenved súlyos betegséget. Példaként a maláriát emelném ki: sajnos volt korábban olyan hazai eset, hogy maláriafertőzött betegen már nem tudtak segíteni. Az illető nem szedett kemoprofilaxist és a betegséget túl későn ismerték fel. Ha nem szedsz megelőzésre gyógyszert, és olyan helyre utazol, ahol előfordul a malária, akkor a baj megtörténhet. Nagyszámú fertőzés létezik a világon, ezekre érdemes felkészülni.
Narancs.hu: A koronavírus-járvány változtatott az általános szemléleten?
DB: Talán tudatosabbak az emberek. De az is tapasztalható volt a pandémia alatt, hogy az embereknek elegük lett. Olyannyira a koronavírus uralta a közbeszédet, hogy másra már nem is figyeltek oda.
Narancs.hu: A klímaváltozás hogyan változtatja meg a fertőző betegségek terjedését?
DB: Nagymértékű változás várható. Számos parazita vektorok által terjed – vagyis kell nekik egy közvetítő faj. Leggyakrabban ízeltlábúak. Van egy leishmania nevű egysejtű, amely betegséget vált ki, a lepkeszúnyog terjeszti a csípésével. A leishmaniosis több formája ismert, van, amelyik nem gyógyuló bőrfekélyes állapotot eredményez, és van olyan is, amely a belső szerveket, lépet, májat, csontvelőt érinti, adott esetben halált okoz. Annak idején az egyetemen még trópusi betegségként tanították nekünk, azonban ma már a lepkeszúnyogok át tudnak telelni Dél-Európában, például Horvátországban, ami nincs már olyan messze tőlünk.
Tehát Dél-Magyarország is alkalmas lehet arra, hogy egyes lepkeszúnyogok átteleljenek és a betegség hazánkban is megjelenjen.
Narancs.hu: Egyes kórokozók, például a kullancsok már egész évben jelen vannak, pedig korábban ugyancsak szezonálisak voltak. Ez is a klímaváltozás eredménye.
DB: A kullancs által terjesztett Lyme-betegség gyakorinak számít Magyarországon. A kezdeti tünete jele, hogy egy öt centimétert meghaladó piros folt keletkezik a csípés körül. Ilyenkor érdemes orvoshoz fordulni. Ha kezeletlenül marad, akkor krónikus betegséggé válik, idegrendszeri, ízületi bántalmakhoz vezet. Ilyenekkel azért ritkábban találkozunk. Maga a heveny tünet, a csípéssel járó jel viszont igen gyakori a nyári időszakban. A betegség antibiotikummal gyógyítható. Kirándulóknak, erdészeknek, kertészeknek pedig a kullancs okozta agyvelőgyulladás elleni oltás felvételét szoktuk javasolni.
Narancs.hu: Hogyan lesz kezeletlen a betegség, ha öt centiméteres piros folt keletkezik a csípéstől?
DB: Például úgy, hogy nem veszi észre, mert a háta közepén történik. De az is előfordul, hogy az illető egyáltalán nem számol a kór lehetőségével, ezért a csípést banalitásnak veszi. A folt pedig idő után elmúlik, de a fertőzés megmarad.
Dezsényi Balázs 2007-ben diplomázott a Semmelweis Egyetemen, 13 évig a Dél-Pesti Centrum Kórház OHII (korábbi Szent László Kórház) fertőző osztályán vett részt betegállátásban. Infektológiai szakképesítést 2013-ban, trópusi orvostan szakképesítést 2015-ben szerzett. Kenyában, Svédországban, Olaszországban bővítette szakismeretét. Szűkebb érdeklődési területe a klinikai parazitológia. Országos kutatást végzett egy májat megbetegítő ritka, potenciálisan életveszélyes galandféreg-fertőzés, az alveoláris echinococcosis magyarországi előfordulásáról és jellegzetességeiről. Részt vesz a Semmelweis Egyetemen medikusok oktatásában. Magánorvosként praktizál, célkitűzése a parazitás fertőzésben szenvedő betegek hatékony diagnosztizálása és célzott kezelése.
