Jelvény: A történet vége

  • Poós Zoltán
  • 1998. február 12.

Tudomány

A jelvénykultúra halott, mondják a trafikosok és az egykori gyártók. A közelgő választások kampányidőszaka ad némi lökést a jelvénykisiparnak, de a nagy sorozatban gyártott kitűzőket manapság az intézeti rockerek úri közönsége sem aggatja magára.
A jelvénykultúra halott, mondják a trafikosok és az egykori gyártók. A közelgő választások kampányidőszaka ad némi lökést a jelvénykisiparnak, de a nagy sorozatban gyártott kitűzőket manapság az intézeti rockerek úri közönsége sem aggatja magára.

Nem volt mindig így. Gondoljunk csak a nyolcvanas évekbeli aranykorra, amikor az Accept kitűzők versenyt ragyogtak a műbőr dzsekik hajtókáin az Iron Maiden Purgatoryjával, de az "ideológiamentes diszkósok" is egy sor jelet hagytak magukon. Limalh, Nena vagy Rod Steward mosolygott le az iskolaköpenyekről.

Jelvényértékkel sok minden bír, még egy bajusz is. 1899-ben alakult meg az erzsébetfalvi Közműhelytelepen az Első Magyar Tűzzománc Kézelőgomb és Jelvénygyár, amely nemcsak vidékre, de külföldre is gyártott. Az ezekben a műhelyekben alkalmazott gépek állítólag mindmáig üzemképesek. Az első nagy reneszánsz az 1920-as években volt, amikor elkezdődött az iskolajelvények divatja: ezeknek két típusát ismerjük, a sapkajelvényeket és a ruhára tűzhető, úgynevezett fazonjelvényeket. 1945 után a sapkajelvények kimentek a divatból, viszont az iskolajelvények szerepe kibővült. Jelezték, hogy viselőjük az iskola kiváló diákja, vagy hogy épp egy jubileum idején jár az intézménybe. Gyakori volt, hogy a jelvényeket maguk a diákok tervezték. Természetesen politikai mondandó is megjelent a kitűzőkön, előbb a Kossuth-címer, később a sarló és kalapács, majd az egész feloldódott az úttörős-kiszes szimbólumrendszerben.

A házi gyártású jelvények korszaka a hetvenes évek első felére tehető, amikor is gyógyszeres üvegek sztaniolkupakjába illesztették a hordani kívánt képet. Ezt a rútság minden kellékével rendelkező gagyi jelvénytípust néhány év múlva felváltották a szétszedhető mozgalmi jelvények. Az Ezermester boltokban 1980-tól kezdték árulni a jelvénytokokat, melyekbe a csövesek belerakhatták az Ifjúsági Magazinban megjelenő jelvényképeket.

1983-tól intézményesült a popjelvénypiac; ekkor jelentek meg a színes Duran Duran- és Judas Priest-jelvények, melyeket lemezborítókról vagy Bravókból fotóztak ki a vállalkozó kedvű magyarok. A legnagyobb király Czverencz Ákos volt, aki később mint közszereplő is megjelent az Erotikus Technológia nevű vállalkozásával, illetve a Cimpaci névre keresztelt fülbevalókkal. Czverencz szerint a jelvények egykori sikerének okát csendes tüntető jellegükben kereshetjük.

A legtöbbet - csomagnyi tételekben - a csehek, a keletnémetek és a lengyelek vitték, és jobban meggazdagodtak belőle, mint a hazai trafikosok. Ezek a 26 milliméteres kis kitűzők hatóságilag ellenőrizetlenül kerültek a boltokba. Csak egyszer volt komolyabb balhé. Szegeden koboztak el nagyobb tételt egy békejelvényből, melyen az "Olvasszuk be a fegyvereket!" felirat virított a klasszikus peace logóval.

A jelvények zöme popzenekarokat ábrázolt, szövegek nem nagyon voltak rajtuk. Anyagukat tekintve megkülönböztetünk még fényvisszaverős, prizmás jelvényeket (főleg Rolling Stones-nyelves, illetve AC/DC-s) és műanyag gyantás, fekete hátteres kitűzőket (Pink Floyd, Jesus Christ Superstar).

A jelvények virágzását a nyolcvanas évek második felében a heavy metal tartotta fenn, illetve az 1987-ben megjelenő smile-őrület. Most, hogy jönnek a választások, talán kap némi lendületet a dolog, de a nyolcvanas évek trónfosztott kis kiegészítőjét igazából örökre elfelejthetjük.

Poós Zoltán

Figyelmébe ajánljuk

Szemrevaló: Páva – Valódi vagyok?

  • SzSz

A társadalmi szerepek és identitások a pszichológia egyik legjobban kutatott területe. Mead szerint nincs is objektív valóság, azt az egyének maguk konstruálják; Goffman úgy véli, az egész világ egy színpad, ahol mind különböző szerepeket játsszunk; míg Stryker elmélete azt magyarázza, hogy minden ember ezernyi identitással rendelkezik, s azok hierarchiába rendeződnek.

Szemrevaló: A fény

  • - bzs -

Tom Tykwer csaknem háromórás eposza mintha egy másik korból időutazott volna napjainkba (Tykwer maga is a Babylon Berlint, a múlt század húszas éveit hagyta hátra).

Szemrevaló: Gépek tánca

Markológépekkel táncolni, az ám a valami! Amikor a kotrókanál kecsesen emelkedik a magasba, akkor olyan, mint egy daru – mármint a madár (lehet, hogy magyarul nem véletlenül hívják így az emelőszerkezetet?) –, „nyakát” nyújtogatja, „fejét” forgatja.

Le nem zárt akták

A művészi identitás és a láthatóság kérdéseit helyezi középpontba Pataki Luca első önálló kiállítása. Keszegh Ágnes kurátor koncepciója szerint a tárlat krimiként épül fel: a látogatónak fragmentumokból, nyomokból kell rekonstruálnia a történetet. Az anyag kísérlet a művészszerep radikális újragondolására, és az igazi kérdése az, hogy az alkotói késztetés ledarálható-e.

Ingyen Carlsberg

  • - turcsányi -

Valamikor a múlt század kilencvenes éveinek elején Bille August nemzetközi hírű svéd filmrendező rájött, hogy mégsem lenne jó, ha ő lenne a filmművészet második Ingmar Bergmanja, még akkor sem, ha az ügyért addig számos követ megmozgatott (Hódító Pelle Max von Sydow-val, 1987; Legjobb szándékok, egyenesen Bergman forgatókönyvéből, 1992).

Utánunk a robotok?

A Székesfehérváron tavasszal bemutatott színpadi átiratot Szikora János, a Vörösmarty Színház tizenhárom év után elköszönő igazgatója rendezte. A színház vezetésére kiírt, majd megismételt pályázat után ősztől már Dolhai Attila irányításával működő teátrum irányvonala minden bizonnyal változni fog, a társulat egy része is kicserélődött, így A Nibelung-lakópark egy korszak összegzésének, Szikora János búcsúelőadásának is tekinthető.

Túlélni a békét

Az előadás ismét azt bizonyította, hogy egy ideje a Miskolci Nemzeti Színházé a magyar nyelvű színjátszás egyik legerősebb társulata. Pedig a darab – annak ellenére, hogy színházi felkérésre született – egyáltalán nem kínálja magát könnyen a színrevitelre.

A belülről bomlasztók

Fideszes alkalmazottak sopánkodnak, hogy ejnye, ejnye, nem vigyáz a Tisza Párt a szimpatizánsai adataira! A mostani adatszivárgási botrányt alaposan felhabosítva tálalja a kormánypárti közeg, a Tisza cáfol, hogy valóban kerültek ki valós adatok, de azokat más módon is beszerezhették fideszes körök.

„Idő és hely hoz létre igazi közösséget”

A Freeszfe elnökeként teljesen az egyesület körüli teendők kötötték le a figyelmét, mostantól pedig a FREEDOM, az új otthonuk szellemiségének kialakítása a cél. Arról kérdeztük, mit terveznek az épülettel, mit jelent a szabadság, és egyáltalán, milyen iskola lesz itt.

A Bolsonaro-végjáték

Szeptember 11-én a brazil szövetségi legfelsőbb bíróság, a Supremo Tribunal Federal (STF) bűnösnek mondta ki a demokratikus rend elleni szövetkezésben és 27 év és 3 hónap szabadságvesztésre ítélte Jair Messias Bolsonarót, Brazília volt elnökét, aki 2019 és 2022 között töltötte be ezt a posztot.