Boris, a komisz ciklon

Jön a víz!

Tudomány

Talán az utóbbi időszak legnagyobb természeti katasztrófájával szembesül Közép-Európa jó része: közvetlenül a forró, hónapokon át száraz nyár után váratlan lehet az özönvíz, pedig e két természeti jelenség távolról sem független egymástól.

 

Régóta tudható: a természeti eredetű csapások leginkább akkor vágnak az elevenünkbe, ha nem számítunk rájuk. Jelen esetben a tikkasztó előzmények alapján nai­van még úgy vélhettük, hogy legkevésbé a csapadékkal járó lehűlés fenyeget minket. Minden idők tán legmelegebb nyarán vagyunk túl; nem csak nálunk, de Európa jelentős részén is hasonlóan extrém hőmérsékleti értékeket tapasztalhattak meg, bár térségenként valamelyest eltérő jellegzetességekkel. Míg a június még csak-csak hozta az elvárható csapadékmennyiséget, a július–augusztus már rendkívül száraz volt, és a forróság kitartott a kalendáriumi nyár végét követően, szeptember első nyolc napján is.

Voltaképpen meglepetés volt, hogy a meleg nem lassan csengett le, hanem szinte egyik napról a másikra lett hirtelen vérbeli ősz, mégpedig egy, a műholdfelvételeken különösen látványos, 4 ezer kilométer (!) hosszú, hullámzó frontrendszer hatására, mely az Északi-sarkkör vidékétől a Líbiai-sivatag belsejéig húzódott. Ennek a déli szakaszáról, az Alpoktól délre szokás szerint lefűződött egy mediterrán ciklon is, amelyet a Földközi-tenger rendkívüli módon felmelegedett vizéből származó pára és részben az Afrika északnyugati része felől érkező szokatlanul nedves szubtrópusi légtömegek tápláltak – ez vetett végett egy nap alatt (szeptember 8-ról 9-re fordulva) az idei meteorológiai nyárnak. S ha ennyi nem lett volna elég, ugyanez a mechanizmus lejátszódott néhány nappal később, de immár sokkal pusztítóbb következményekkel.

A jelenség egyik titka, hogy a forró levegőt hosszú időre becsapdázó hőkupolák szívósan kitartó időjárási rendszerek ugyan, ám gondoskodnak arról is, hogy örökségük ne legyen tartós. A hőség által érintett tengerek (a Földközi-tenger és annak szinte minden melléktengere, az Adriai-, a Tirrén-, az Égei-, a Jón- vagy éppen a Fekete-tenger) gigantikus mennyiségű vízpárát szolgáltatnak a hőkupola összeomlása nyomán amúgy is megérkező és szorgosan esőt gyártó időjárási rendszereknek.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Tej

Némi hajnali bevezetés után egy erősen szimbolikus képpel indul a film. Tejet mér egy asszonykéz egyre idősebb gyerekei csupraiba. A kezek egyre nagyobbak, és egyre feljebb tartják a változatlan méretű csuprokat. Aztán szótlanul reggelizik a család. Nyolc gyerek, húsztól egyévesig.

Dal a korbácsolásról

„Elégedetlen vagy a családoddal? (…) Rendelj NUKLEÁRIS CSALÁDOT az EMU-ról! Hagyományos értékek! Az apa férfi, az anya nő! Háromtól húsz gyerme­kig bővíthető, szja-mentesség, vidéki csok! Bővített csomagunkban: nagymama a vármegyében! Emelt díjas ajánlatunk: főállású anya és informatikus apa – hűséges társ, szenvedélye a család!”

Sötét és szenvedélyes séta

Volt már korábban egy emlékezetes sétálószínházi előadása az Anyaszínháznak az RS9-ben: a Budapest fölött az ég. Ott az indokolta a mozgást, hogy a történet a város különböző pontjain játszódik. Itt a vár hét titkot rejtő terme kínálja magát a vándorláshoz. Az RS9 helyszínei, a boltozatos pincehelyiségek, az odavezető meredek lépcső, ez a föld alatti világ hangulatában nagyon is illik a darabhoz.

Egymásra rajzolt képek

A kiállított „anyag első pillantásra annyira egységes, hogy akár egy művész alkotásának is tűnhet” – állítja Erhardt Miklós a kiállítást megnyitó szövegében. Ezt csak megerősíti a képcímkék hiánya; Széll Ádám (1995) és Ciprian Mureșan (1977) művei valóban rezonálnak egymásra.

Komfortos magány

  • Pálos György

A szerző az első regényével szinte az ismeretlenségből robbant be 2000-ben az irodalmi közéletbe, majd 2016-ban újra kiadták a művét. Számos kritika ekkor már sikerregényként emlegette, egyes kritikusok az évszázad regényének kiáltották ki, noha sem a szüzséje, sem az írásmódja nem predesztinálták a művet a sikerre.

„Legalább két generáció kell”

2023. október 7-i elrablása, majd másfél évvel későbbi kiszabadulása után Eli Sarabi Túsz című könyvében írta le az átélt megpróbáltatásokat. Most bátyja kíséretében a világot járja, hogy elmondja, mi segítette át a fogság napjain, milyen tapasztalatokat szerzett a fogva tartóiról, és hogyan hozott döntést arról, hogy nem szenvedéstörténet lesz mindez, hanem mentális küzdelem az életért.

A 11 cigánytörvény: így konzerválja a romák kirekesztését a jogrend

A szabad iskolaválasztás, a befagyasztott családi pótlék, a közmunka, a csok, a tankötelezettség csökkentése – papíron mind általános szabály, a gyakorlatban azonban osztályt és rasszt különít el. Ezek a rendelkezések nem a szó klasszikus értelmében „cigánytörvények”, hatásukban, működésükben, következményeikben mégis azok – írja Horváth Aladár.

„Hadd legyen már véleményem!”

Háromgyermekes anya, legidősebb lánya középsúlyos értelmi fogyatékos. Rendőr férjét, aki másodállásban is dolgozik, alig látja. Az állam magára hagyta őket – ahogyan a sorstársait is. Felszólalt Magyar Péter országjárása során, s a pártelnök segítséget ígért.