Tudomány

A narcisztikusok tragédiája, hogy képtelenek szeretni. Akár önmagukat fényezik túl, akár mást idealizálnak, ugyanabban a csapdában, az intimitástól való megfosztottságban élnek.

Milyen bűnökért jár halálbüntetés? Mennyire fontos részét képezi a nemzeti identitásnak? Miért tartanak még ma is kivégzéseket Amerikában? - ezekről kérdeztük a New York University professzorát.

Ha nem vettük is észre, idén Bethlen Gábor-év volt, mivel Bethlent 400 éve, 1613. október 23-án választották Erdély fejedelmévé. Kötelező tananyag, de a történeti köztudatban vele kapcsolatban legfeljebb a Tündérország (Tündérkert) közhelye ragadt meg.

A francia társadalomtudós két könyve magyarországi megjelenése kapcsán járt Budapesten, és többek között részt vett a Francia Intézetben egy pódiumbeszélgetésen hatalom és tudomány viszonyáról. Ezt követően válaszolt kérdéseinkre.

Amerikában most cseng le a rettenetes hideg – mi még egyelőre a „normális” télre is hiába várunk.

Máig a legnépszerűbb patikaszer. Hosszú ideig azt sem tudták, hogyan működik, de szedték rendületlenül.

Immár magyar specialitásként is elismert a szikvíz - annyi biztos, hogy technológiájában, gyártásában és népszerűsítésében fontos szerepet játszottak magyarok.

Jó vagy inkább káros a művészek nárcizmusa? Mirnics Zsuzsanna pszichológussal és művészetterapeutával erről beszélgettünk.

Csak annyit tudunk, hogy a világunk gyorsan változik - hogy mi felé, milyen új formák felé halad, arról fogalmunk sincs. Az egyik legnagyobb ma élő társadalomelmélet-író a Nyugat-magyarországi Egyetem Társadalomtudományok és Európa-tanulmányok Intézetének (ISES) meghívására érkezett Budapestre. Meggyőződése: a ma élő generációk vállán hatalmas a teher, hisz ha el akarjuk kerülni a katasztrófát, gyökeresen meg kell változtatnunk a gondolkodásunkat.

Idén volt a 800. évfordulója a Gertrúd magyar királyné elleni merényletnek. Ha máshonnan nem is, Katona József drámájából és Erkel Ferenc operájából mindenki ismeri valamennyire a történteket. És mindenki rosszul! Zsoldos Attila történésszel, az MTA Történettudományi Intézetének tudományos tanácsadójával beszélgettünk a korszakról.

Átok a szemnek, a tüdőnek: haszna nincs, kár annál több származik belőle. Valahogy mégis nehéz abbahagyni.

Sok ostobaságot összehordanak róla, de valójában alig ismerjük. A korona 1526–1916 közötti történetét nagyszabású akadémiai program keretében kutatják.