Lehet, hogy temérdek olaj felett járunk?

Tudomány

Hamarosan a főváros közvetlen környékén, sőt talán még annak belterülete alatt is megindulhatnak a kőolaj utáni kutatások.

Egy idén kiírt koncessziós pályázat nyomán tudatosodhatott: Budapest alatt akár jelentősebb szénhidrogénkincset is rejthet a mélység.

A hír sokakban meghökkenést válthatott ki, elvégre a főváros, sőt annak környéke sem úgy él a köztudatban, hogy az valamiféle ígéretes bányászati helyszín lehetne - mi több, a korábban művelt olajmezők kimerülése nyomán az a hamis látszat is keletkezhetett, hogy hazánk földjében fogytán van a kőolaj, sőt, a földgáz is.

Kincskeresők Zala megyében: kőolaj és földgáz nyomában

Kincskeresők Zala megyében: kőolaj és földgáz nyomában

Fotó: MTI/Varga György

  • Vajon mennyire lehet reális esélye a Budapest környékén, ad absurdum, belterületén zajló olajbányászatnak vagy éppen a földgázkitermelésnek?
  • Hogy kerültek szénhidrogénfélék a föld mélyébe - éppen e tájon?
  • Vajon mennyire volt izgalmas az e szempontból (felületesen!) kissé unalmasnak tűnő környék geológiai múltja?
  • Mennyire éri meg egy nagy olajipari cégnek pályázni egy olyan régióra, ahol mindent figyelembe véve voltaképpen lutri, hogy akad-e gazdaságosan kitermelhető nyersolaj vagy földgáz a mélyben?
  • Tényleg reális az esélye annak, hogy akár Józsefváros vagy Zugló polgárai is lépten-nyomon olajkutakba botoljanak?

A geológusok régóta tisztában vannak azzal, hogy Magyarország a látszat ellenére bővelkedik akár ásványkincsekkel is kecsegtető geológiai izgalmakban, és hogy sokfelé az unalmasnak tűnő táj a mélyben egy jóval kalandosabb múlt nyomait rejti.

  • Tudták például a kedves olvasók, hogy a főváros közvetlen közelében még a közelmúltban is bányásztak szenet?
  • És hogy számos szénhidrogén-bányászati telep már ma is itt működik, egészen közel a közigazgatási határokhoz?
  • Vajon mi szabhat határt az energiaéhség által hajtott, holmi klímavédelmi okvetetlenkedések által meg nem zavart, ellenben számos környezeti problémát felvető olajkitermelésnek?

A témáról bővebben is olvashatnak és még számos más kérdésükre is választ kaphatnak az e heti nyomtatott Magyar Narancsban megjelent Váci utcai bányász című cikkünkben. Ne feledje el e héten is megvásárolni a lapot vagy fizessen elő rá itt:

Magyar Narancs

A digitális Magyar Narancs digitális olvasójának a digitális olvasáshoz szükség lesz a DIMAG Reader letöltésére. A digitális példányok a következő platformokon érhetőek el online, és offline is: Iphone/Ipad (iOS), Google Android, PC. Fizessen elõ egy évre, fél évre, negyed évre, egy hétre!

Figyelmébe ajánljuk

Így néz ki most a Matolcsy-körhöz került, elhanyagolt, majd visszavett Marczibányi sportcentrum - FOTÓK

226 millió forintot követel a II. kerület attól a Matolcsy-körhöz került cégtől, ami egy vita következtében nem fejlesztette a kerület egykori ékességét, a Marczibányi téri sporttelepet. Itt régen pezsgő élet zajlott, mára leromlott, az önkormányzat most kezdi el a renoválást, miközben pert indított. Játszótér, kutyasétáltató, sétány, park és egy uszoda építése maradt el. 

A fejünkre nőttek

Két csodabogár elrabol egy cégvezért, mert meggyőződésük, hogy földönkívüli. Jórgosz Lánthimosz egy 2003-as koreai filmet remake-elt, az ő hősei azonban különc bolondok helyett tőrőlmetszett incelek, akiket azért megérteni is megpróbál.

Visszatér

  • - turcsányi -

Johnny Cashnek van egy ilyen című száma, az 1994-es American Recordings című albumán. Nem is az övé, egy Nick Lowe nevű zenészé, aki egy ideig Cash rokona volt – az ő eredeti változatát használta például a pilot vége főcíméhez a Maffiózók (The Sopranos).

Tökéletes egyenlőség

Egy viking törzsfőnökről szóló animált tanmesével indul a film, aki népe minden tagjának (beleértve önmagát is) levágatta a bal kezét (szolidaritásból, mivel a fia bal keze odalett az ellenségtől menekülve), így akarván megőrizni az egységet.

A rossz dolog

Kínálta magát a trauma jelenkori uralmáról szóló kritikai panaszáradat Eva Victor debütfilmje kapcsán. A film több elemzője kiemelte, hogy a Bocs, kicsim erőssége éppen abban rejlik, hogy ellenáll e narratív toposznak.

Perkusszív vérvonal

A cimbalom története valódi sikersztori: az 1870-es években a cseh származású, Budapesten letelepedett hangszergyáros, Schunda Vencel József megalkotta kora népszerű kocsmai hangszerének tökéletesített változatát, a pedálcimbalmot, 1906-ban pedig már a tízezredik (!) példányt szállították ki a Magyar utcai manufaktúrából.

Suttogó szó-képek

  • Dékei Krisztina

A 2016-tól Berlinben élő, de idén hazaköltöző művész viszonylag korán, 2012-ben megtalálta egyéni kézjegyének alapelemét, a pixelt (talán a legismertebb ilyen műve a 2014-es Akadémiai pénisz), majd az ezen alapuló színezést: interaktív alkotásai csak akkor váltak láthatóvá, ha a közönség kiszínezte a tényleges pixeleket.

Fejszék és haszonnövények

  • Molnár T. Eszter

A táncos székekből összetolt emelvényen lépked. A székek mozognak, csúsznak, dőlnek, billennek, a táncos óvatos, de hiába, végül így is legördül.