Lehet, hogy temérdek olaj felett járunk?

Tudomány

Hamarosan a főváros közvetlen környékén, sőt talán még annak belterülete alatt is megindulhatnak a kőolaj utáni kutatások.

Egy idén kiírt koncessziós pályázat nyomán tudatosodhatott: Budapest alatt akár jelentősebb szénhidrogénkincset is rejthet a mélység.

A hír sokakban meghökkenést válthatott ki, elvégre a főváros, sőt annak környéke sem úgy él a köztudatban, hogy az valamiféle ígéretes bányászati helyszín lehetne - mi több, a korábban művelt olajmezők kimerülése nyomán az a hamis látszat is keletkezhetett, hogy hazánk földjében fogytán van a kőolaj, sőt, a földgáz is.

Kincskeresők Zala megyében: kőolaj és földgáz nyomában

Kincskeresők Zala megyében: kőolaj és földgáz nyomában

Fotó: MTI/Varga György

  • Vajon mennyire lehet reális esélye a Budapest környékén, ad absurdum, belterületén zajló olajbányászatnak vagy éppen a földgázkitermelésnek?
  • Hogy kerültek szénhidrogénfélék a föld mélyébe - éppen e tájon?
  • Vajon mennyire volt izgalmas az e szempontból (felületesen!) kissé unalmasnak tűnő környék geológiai múltja?
  • Mennyire éri meg egy nagy olajipari cégnek pályázni egy olyan régióra, ahol mindent figyelembe véve voltaképpen lutri, hogy akad-e gazdaságosan kitermelhető nyersolaj vagy földgáz a mélyben?
  • Tényleg reális az esélye annak, hogy akár Józsefváros vagy Zugló polgárai is lépten-nyomon olajkutakba botoljanak?

A geológusok régóta tisztában vannak azzal, hogy Magyarország a látszat ellenére bővelkedik akár ásványkincsekkel is kecsegtető geológiai izgalmakban, és hogy sokfelé az unalmasnak tűnő táj a mélyben egy jóval kalandosabb múlt nyomait rejti.

  • Tudták például a kedves olvasók, hogy a főváros közvetlen közelében még a közelmúltban is bányásztak szenet?
  • És hogy számos szénhidrogén-bányászati telep már ma is itt működik, egészen közel a közigazgatási határokhoz?
  • Vajon mi szabhat határt az energiaéhség által hajtott, holmi klímavédelmi okvetetlenkedések által meg nem zavart, ellenben számos környezeti problémát felvető olajkitermelésnek?

A témáról bővebben is olvashatnak és még számos más kérdésükre is választ kaphatnak az e heti nyomtatott Magyar Narancsban megjelent Váci utcai bányász című cikkünkben. Ne feledje el e héten is megvásárolni a lapot vagy fizessen elő rá itt:

Magyar Narancs

A digitális Magyar Narancs digitális olvasójának a digitális olvasáshoz szükség lesz a DIMAG Reader letöltésére. A digitális példányok a következő platformokon érhetőek el online, és offline is: Iphone/Ipad (iOS), Google Android, PC. Fizessen elõ egy évre, fél évre, negyed évre, egy hétre!

Figyelmébe ajánljuk

A józanság kultúrája. Folytatódik CIVIL EXTRA szolidaritási akciónk

Folytatódik a Magyar Narancs rendhagyó kezdeményezése, amelynek célja, hogy erősítse a civil szférát, a sajtót, valamint az állampolgári szolidaritást, válaszként a sajtót és a civil szervezeteket ellehetetlenítő, megfélemlítő, a nyílt diktatúrát előkészítő kormányzati törekvésekre. Új partnerünk a függőséggel küzdők felépülését segítő Kék Pont Alapítvány.

Szemrevaló: Páva – Valódi vagyok?

  • SzSz

A társadalmi szerepek és identitások a pszichológia egyik legjobban kutatott területe. Mead szerint nincs is objektív valóság, azt az egyének maguk konstruálják; Goffman úgy véli, az egész világ egy színpad, ahol mind különböző szerepeket játsszunk; míg Stryker elmélete azt magyarázza, hogy minden ember ezernyi identitással rendelkezik, s azok hierarchiába rendeződnek.

Szemrevaló: A fény

  • - bzs -

Tom Tykwer csaknem háromórás eposza mintha egy másik korból időutazott volna napjainkba (Tykwer maga is a Babylon Berlint, a múlt század húszas éveit hagyta hátra).

Szemrevaló: Gépek tánca

Markológépekkel táncolni, az ám a valami! Amikor a kotrókanál kecsesen emelkedik a magasba, akkor olyan, mint egy daru – mármint a madár (lehet, hogy magyarul nem véletlenül hívják így az emelőszerkezetet?) –, „nyakát” nyújtogatja, „fejét” forgatja.

Le nem zárt akták

A művészi identitás és a láthatóság kérdéseit helyezi középpontba Pataki Luca első önálló kiállítása. Keszegh Ágnes kurátor koncepciója szerint a tárlat krimiként épül fel: a látogatónak fragmentumokból, nyomokból kell rekonstruálnia a történetet. Az anyag kísérlet a művészszerep radikális újragondolására, és az igazi kérdése az, hogy az alkotói késztetés ledarálható-e.