Lemez: Alaposan megkeverve (LTJ Bukem: Journey Inwards)

  • - bogi -
  • 2000. május 4.

Tudomány

Nem egy jó jel: az elmúlt pár évben LTJ Bukem, alias Daniel Williamson jócskán kiesett a sajtó piksziséből. A modern tánczene területén töltött tízévnyi erőltetett menete után most megjelent első önálló szólóalbuma is, és többet érdemelne sikkből finnyáskodó lemezkritikáknál. Még akkor is, ha az ellene felhozott érvek: "a bebábozódás", a "homogénség" jogosnak tűnhettek alkalomadtán. Ám én mégiscsak úgy vélem, Bukem többet melózott, mint bárki más ezen a színtéren.

Nem egy jó jel: az elmúlt pár évben LTJ Bukem, alias Daniel Williamson jócskán kiesett a sajtó piksziséből. A modern tánczene területén töltött tízévnyi erőltetett menete után most megjelent első önálló szólóalbuma is, és többet érdemelne sikkből finnyáskodó lemezkritikáknál. Még akkor is, ha az ellene felhozott érvek: "a bebábozódás", a "homogénség" jogosnak tűnhettek alkalomadtán. Ám én mégiscsak úgy vélem, Bukem többet melózott, mint bárki más ezen a színtéren.

Gyermekkori zongoratanulmányai után a 80-as évek közepén kapcsolódott be az angol klubéletbe, soul- és rare groove-partikra járt, majd rövid ideig kalimpált egy "noname" jazz-funk zenekarban. Aztán beindult a rave-korszak, és Bukem úgy ´87-től már jegyzett DJ-nek számított, három évvel később pedig egy fesztiválon már tízezer embernek pakolt.

Logical Progression, illetve az azt követő Demon´s Theme című számai alapján őt tartják a drum and bass-irányzat egyik elindítójának. Bukem igazi mozgalmi ember, kiadója köré ifjú titánok seregét toborozza. A "bármit kiadok, amit lejátszok" szlogennel hirdetett filozófiája számtalan jungle-előadót indított el a világhír felé. DJ-estjei során is vérbeli csapatjátékosnak mutatkozik, rendszerint egy másik meghatározó figurával, Blame-mel és az elmaradhatatlan szövegelőkkel, MC Conraddal és DRS-szel, valamint egy-két újdonsült taggal járják a világot. "Sosem csak LTJ Bukemről szólt ez az egész, a kiadó és a hangzás számít." A szóban forgó soundot pedig szórták rendesen a tengernyi 12 inchesen és a különböző válogatásokon. (´96-tól datálódik az Earth és a Logical Progression, a közeljövőben jelenik meg az Earth következő, Summer alcímű fejezete. A Progression Sessions mixszéria ´98-ban indult, eddig négy résszel, a Points in Time című történeti maxi áttekintés pedig tavaly startolt, és már a hatodik albumnál jár. Szintén múlt év végén jött ki a Soulfood névre keresztelt új sublabel gyűjteményes korong.) Bukem nem kevesebbre tör, mint hogy "gondolatait milliók hallják".

Ennek tudatában furcsának tűnhet, miért várt tíz évet debütáló albumával, miközben maxijaiból két nagylemeznyire való anyag is összejött volna. Mi több, a megjelenése előtt beharangozta: "Csalódni fognak, akik egy következő drum & bass-lemezt várnak - annyi más érdekes zene létezik." Persze ez túlzás, de tény, hogy a Journeys Inwardsnak csak a fele drum & bass, az eddig túlzottan egydimenziós váddal élőknek van min fennakadniuk: egyszerre és alaposan megkeverve hallhatunk itt jazzt, soult, funkyt, ambientet, downtempo breakeket és hip-hopot, sőt még egy house-os beütésű számot is. A dupla CD mérlege: kétszer hét szám, közel kétszer ötven percben, mindkét oldalon egy-egy kilencperces remeklés (Rhodes to Freedom, illetve Suspanded Space), további majd egy óra egészen élvezetes anyag és cirka húsz perc használható töltelék. Dicséretes a számos vendégzenész biztosította élő megszólalás, mindössze az egyetlen énekes számot keveslem.

Egy nem igazán tipikus kritikus hüledező lelkünk melengetéséért magasztalja a lemezt. Az Utazás befelé, Belső vezetés, Közel a forráshoz, Feltétlen szeretet számcímek valóban magukért beszélnek, mégsem állítanám, hogy ez a lemez fogja "felnyitni a hitetlenek szemét". De ha az új évezredben így hangzik a kezdőlöket a táncparkett taposógépeinek átformálására, akkor hurrá.

- bogi -

Good Looking Records/HMK, 2000

(Bukem és kompániája május 11-én Budapesten lép fel a PeCsában.)

Figyelmébe ajánljuk

A saját határain túl

Justin Vernon egyszemélyes vállalkozásaként indult a Bon Iver, miután a zenész 2006-ban három hónapot töltött teljesen egyedül egy faházban, a világtól elzárva, egy nyugat-wisconsini faluban.

Az űr az úr

Az 1969-ben indult Hawkwind mindig a mainstream csatornák radarja alatt maradt, pedig hatása évtizedek óta megkérdőjelezhetetlen.

Pincebogarak lázadása

  • - turcsányi -

Jussi Adler-Olsen immár tíz kötetnél járó Q-ügyosztályi ciklusa a skandináv krimik népmesei vonulatába tartozik. Nem a skandináv krimik feltétlen sajátja az ilyesmi, minden szak­ágnak, műfajnak és alműfajnak van népmesei tagozata, amelyben az alsó kutyák egy csoportozata tengernyi szívás után a végére csak odasóz egy nagyot a hatalomnak, az efeletti boldogságtól remélvén boldogtalansága jobbra fordulását – hiába.

Luxusszivacsok

A Molnár Ani Galéria 2024-ben megnyitott új kiállítótere elsősorban hazai, fiatal, női alkotókra fókuszál, Benczúr viszont már a kilencvenes évek közepétől jelen van a művészeti szcénában, sőt már 1997-ben szerepelt a 2. Manifestán, illetve 1999-ben (más művészekkel) együtt a Velencei Biennálé magyar pavilonjában.

Égen, földön, vízen

Mesék a mesében: mitikus hősök, mágikus világ, megszemélyesített természet, a szó szoros értelmében varázslatos nyelv. A világ végén, tajtékos vizeken és ég alatt, regei időben mozognak a hősök, egy falu lakói.

Visszaszámlálás

A Ne csak nézd! című pályázatot a Free­szfe, az Örkény Színház, a Trafó és a Jurányi közösen hirdették meg abból a célból, hogy független alkotóknak adjanak lehetőséget új előadások létrehozására, a Freeszfére járó hallgatóknak pedig a megmutatkozásra. Tematikus megkötés nem volt, csak annyiban, hogy a társulatoknak társadalmilag fontos témákat kellett feldolgozniuk. A nyertesek közül a KV Társulat pályamunkáját az Örkény Színház fogadta be.

Mészáros Lőrinc egy történet

A Mészáros Lőrinc című történetnek az lenne a funkciója, hogy bizonyítsa, létezik frissen, ön­erejéből felemelkedett nemzeti tőkésosztály vagy legalább réteg, de ha még az sem, pár markáns nemzeti nagytőkés. Valamint bizonyítani, hogy Orbán Viktor nem foglalkozik pénzügyekkel.

„Mint a pókháló”

Diplomáját – az SZFE szétverése miatt – az Emergency Exit program keretein belül Ludwigsburgban kapta meg. Legutóbbi rendezése, a Katona József Színházban nemrég bemutatott 2031 a kultúra helyzetével és a hatalmi visszaélések természetével foglalkozik. Ehhez kapcsolódva toxikus maszkulinitásról, a #metoo hatásairól és az empátiadeficites helyzetekről beszélgettünk vele.

Nem a pénz számít

Mérföldkőhöz érkezett az Európai Unió az orosz energiahordozókhoz fűződő viszonya tekintetében: május elején az Európai Bizottság bejelentette, hogy legkésőbb 2027 végéig minden uniós tagállamnak le kell válnia az orosz olajról, földgázról és nukleáris fűtőanyagról. Ha ez megvalósul, az energiaellátás megszűnik politikai fegyverként működni az oroszok kezében. A kérdés az, hogy Magyar­ország és Szlovákia hajlandó lesz-e ebben együttműködni – az elmúlt években tanúsított magatartásuk ugyanis ennek éppen az ellenkezőjét sugallja.

„A kínai tudás”

Az európai autóipart most épp Trump vámjai fenyegetik, de a romlása nem ma kezdődött. Hanem mikor? A kínaiak miatt kong a lélekharang? Vagy az Európai Unió zöld szemüveges bürokratái a tettesek? Netán a vásárlók a hibásak, különösen az európaiak, akik nem akarnak drága pénzért benzingőzt szívni az ablakuk alatt? A globális autópiac gyakorlati szakemberét kérdeztük.