Lemond orosz akadémiai tagságáról Krausz Ferenc

  • narancs.hu
  • 2025. április 9.

Tudomány

A tudomány ne legyen bűnrészes! – fogalmaz a Nobel-díjas tudós.

Lelkiismereti okokra hivatkozva lemondott az Orosz Tudományos Akadémia-tagságáról Krausz Ferenc, a 2023-as fizikai Nobel-díj kitüntetettje. A fizikus tegnapi közleményében hangsúlyozta: a nemzetközi tudományos együttműködés rendkívül fontos számára, ám az akadémia hallgatása az Ukrajna ellen elkövetett háborús bűnökkel kapcsolatban elfogadhatatlan számára.

„A globális tudományos közösség tagjaként elengedhetetlennek tartom, hogy kiálljunk a nemzetközi jogot és az emberi jogokat sértő cselekmények ellen. Mélységesen zavar az Orosz Tudományos Akadémia hallgatása ebben az ügyben. Ez sérti a tudományos integritás és az etikai felelősségvállalás elveit, amelyeket a tudományos intézményeknek tiszteletben kellene tartaniuk”

– fogalmazott Krausz.

A fizikus arra is emlékeztetett, hogy számos tudományos intézmény már megszakította kapcsolatait az orosz akadémiával, és ő sem tudja tovább vállalni a tagságot egy olyan szervezetben, amely nem határolódik el a nemzetközi jogot sértő orosz lépésektől.

Felhívásában azt írja:

„Felhívom az Orosz Tudományos Akadémiát, hogy gondolja át álláspontját, és befolyásos hangját használja fel a béke, a nemzetközi jog tiszteletben tartása és az emberi jogok védelme érdekében. A tudománynak a haladás és a megértés erejét kell képviselnie, nem pedig szenvedést és pusztítást okozó cselekedetekben kell bűnrészesnek lennie.”

Krausz Ferenc saját alapítású, Science4People nevű szervezete révén idén tavasszal Ukrajnában járt, ahol többek között bunkerekben tartott tudományos előadásokat Serge Haroche francia fizikussal. A látogatás során személyesen is megtapasztalta a háború pusztítását, ami megerősítette benne az elhatározást, hogy nyilvánosan is elhatárolódjon az orosz tudományos közösség hivatalos álláspontjától. Krausz a Nobellel járó pénzjutalmat is a Science4People munkájába fektette.

Krausz Ferenc pályájával 2023-ban írt cikkünkben foglalkoztunk. A tudós nevéhez a kormányzat égisze alatt megvalósuló, ellentmondásos tudományátalakítási kísérletek is fűződnek, ezekről itt lehet olvasni. De olyan is volt, hogy Krausz a pedagógusok mellett emelt szót, amit az MTI nemes egyszerűséggel kihagyott a híradásából.

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.

Főszerepben az Első sírásó

A november 6-án zárult igazgatói pályázaton Lipics Zsoltot hirdették ki győztesnek Darabont Mikold ellenében, azonban nagyon sok ellentmondás és fordulat jellemezte az elmúlt időszakot. A régi-új igazgató mellett csupán a NER-es lapokban folytatott sikerpropagandája szólt, pályázata egy realista, szakmaiságra építő programmal ütközött meg.