Lemond orosz akadémiai tagságáról Krausz Ferenc

  • narancs.hu
  • 2025. április 9.

Tudomány

A tudomány ne legyen bűnrészes! – fogalmaz a Nobel-díjas tudós.

Lelkiismereti okokra hivatkozva lemondott az Orosz Tudományos Akadémia-tagságáról Krausz Ferenc, a 2023-as fizikai Nobel-díj kitüntetettje. A fizikus tegnapi közleményében hangsúlyozta: a nemzetközi tudományos együttműködés rendkívül fontos számára, ám az akadémia hallgatása az Ukrajna ellen elkövetett háborús bűnökkel kapcsolatban elfogadhatatlan számára.

„A globális tudományos közösség tagjaként elengedhetetlennek tartom, hogy kiálljunk a nemzetközi jogot és az emberi jogokat sértő cselekmények ellen. Mélységesen zavar az Orosz Tudományos Akadémia hallgatása ebben az ügyben. Ez sérti a tudományos integritás és az etikai felelősségvállalás elveit, amelyeket a tudományos intézményeknek tiszteletben kellene tartaniuk”

– fogalmazott Krausz.

A fizikus arra is emlékeztetett, hogy számos tudományos intézmény már megszakította kapcsolatait az orosz akadémiával, és ő sem tudja tovább vállalni a tagságot egy olyan szervezetben, amely nem határolódik el a nemzetközi jogot sértő orosz lépésektől.

Felhívásában azt írja:

„Felhívom az Orosz Tudományos Akadémiát, hogy gondolja át álláspontját, és befolyásos hangját használja fel a béke, a nemzetközi jog tiszteletben tartása és az emberi jogok védelme érdekében. A tudománynak a haladás és a megértés erejét kell képviselnie, nem pedig szenvedést és pusztítást okozó cselekedetekben kell bűnrészesnek lennie.”

Krausz Ferenc saját alapítású, Science4People nevű szervezete révén idén tavasszal Ukrajnában járt, ahol többek között bunkerekben tartott tudományos előadásokat Serge Haroche francia fizikussal. A látogatás során személyesen is megtapasztalta a háború pusztítását, ami megerősítette benne az elhatározást, hogy nyilvánosan is elhatárolódjon az orosz tudományos közösség hivatalos álláspontjától. Krausz a Nobellel járó pénzjutalmat is a Science4People munkájába fektette.

Krausz Ferenc pályájával 2023-ban írt cikkünkben foglalkoztunk. A tudós nevéhez a kormányzat égisze alatt megvalósuló, ellentmondásos tudományátalakítási kísérletek is fűződnek, ezekről itt lehet olvasni. De olyan is volt, hogy Krausz a pedagógusok mellett emelt szót, amit az MTI nemes egyszerűséggel kihagyott a híradásából.

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Fiúk a barakkból

Andy Parker sorozata sokáig megtéveszt a cukiságával, és csak lassan virrad a nézőre, hogy más üzenet rejlik itt. Az érzékeny és nagyon is meleg Cameron Cope (a valós koránál jóval hamvasabbnak és naivabbnak tetsző Miles Heizer) rejtélyes indíttatásból úgy dönt, hogy nehéz természetű édesanyját azzal tudná a legjobban kiborítani, ha csatlakozna a tengerészgyalogsághoz.

Szellemes

Ifj. Vidnyánszky Attila „saját” Hamletjének színpadra állításához tett vállalásaiból akár már egy is túl nagynak tűnhet. Nemcsak a darab címe változott meg: az „és a többi, néma csend” válik a rendezői elképzelés alfájává és ómegájává is.

Lehetnénk jobban is

Ismerjük a híres idézetet, amelyben Rousseau a polgári társadalom megteremtését az első emberhez köti, aki „bekerített egy földdarabot és azt találta mondani: ez az enyém, s oly együgyű emberekre akadt, akik ezt el is hitték neki”.

A fájdalomdíj

A Szentháromság téren álló, túlméretezett és túldíszített neogótikus palota, az egykori Pénzügyminisztérium Fellner Sándor tervei alapján épült 1901–1904 között, de nem aratott osztatlan sikert. Túlzónak, hivalkodónak tartották; az már tényleg csak részletkérdés volt, hogy a kortárs építészethez semmi köze nem volt.

Így bomlik

Nehéz lenne pontosan belőni, hogy a Fidesz mióta építi – a vetélytársainál is sokkal inkább – tudatosan, előre megfontolt szándékkal hazugságokra a választási kampányait (1998-ban már egészen bizonyosan ezt tették). Az viszont látható pontosan, hogy e hazugságok idővel egyre képtelenebbek lettek.

„Ők nem láthatatlanok”

A Pirkadatig című krimiért 2023-ban elnyerte a legjobb mellékszereplőnek járó Ezüst Medvét. Transz színésznőként aktívan kiáll a transz emberek jogaiért és láthatóságáért – minderről és persze Tom Tykwer új filmjéről, A fényről is kérdeztük őt, amelynek mellékszereplőjeként a Szemrevaló Filmfesztiválra érkezett Budapestre.

Mindenki eltűnt

Egy Svédországban élő nyugdíjas postás, műfordító kezdeményezésére gyűjteni kezdték a nagyváradiak a magyar zsidó közösségről és tagjainak sorsáról szóló könyveket. A polcon műveik révén egymás mellé kerülnek szülők és gyerekek, akiket a holokauszt idején elszakítottak egymástól.

„Ez az identitásom része”

Megfeszített erővel vett részt az emberkereskedelem elleni küzdelemben, védett házakat vezetett, kimenekítésekben működött közre. A saját egészsége érdekében hátrébb lépett, de továbbra is dolgozik.

Vaskézzel

Az okozott kár értéke a nyomozás során még a tízszerese volt a vádiratban szereplő 6 millió forintnak. Az előkészítő ülés lehetőséget teremtett volna arra, hogy a szennyest ne teregessék ki, aztán minden másként alakult.