Átalakítások a tudományos kutatások finanszírozási rendszerében

Tiszta Európa?

Belpol

Megszűnik az OTKA, startol az NKKP – Krausz Ferenc vezetésével szervezi át a tudományos kutatásokat a kormány. Sok a kérdőjel és a bizonytalanság, de ki szállna szembe egy Nobel-díjas tudóssal?

Május 19-én bejelentette a kormány, hogy elindul a Nemzeti Kutatási Kiválósági Program (NKKP), amely kiváltja az eddigi tudományfinanszírozási rendszert. Szakmai körökben hónapok óta téma volt az Országos Tudományos Kutatási Alap (OTKA) megszűnése, amelynek idei pályázatait tavasszal késve is írta ki a minisztérium. Az 1986-ban, a Kádár-rendszer utolsó éveiben létrehozott programot amúgy sem tartották hibátlannak: a megalapításakor 4 milliárd forintos keretösszeggel, a politikától függetlenül működött – ehhez képest a tavalyi 13,5 milliárd nem tűnik soknak. A bizalom pedig azután illant el, hogy 2014-ben a Nemzeti Kutatási Fejlesztési és Innovációs Hivatal (NKFIH) alá sorolták, és 2020-ban Palkovics László akkori miniszter saját kezével írta át a zsűri támogatási listáját. Abban viszont közmegegyezés volt a hazai kutatók körében, hogy az OTKA legalább létezik.

A Nemzeti Kutatási Kiválósági Program működtetésére az NKFIH tavaly októberben létrehozta a Kutatási Kiválósági Tanácsot (KKT), amelyet a Nobel-díjjal kitüntetett Krausz Ferenc vezet. A hivatalos közlemény szerint a testület létrehozásának célja, hogy „erősödjenek a kiválósági alapú kutatási támogatások által kiváltott gazdasági és társadalmi hatások, valamint növekedjen a kutatói életpálya vonzereje”, s szaporodjanak a kifejezetten a „gazdaság növekedését” elősegítő kutatások. A tanács szeme előtt lebeg az is, hogy a hazai kutatók száma a mostani másfélszeresére nőjön az évtized végére, de a legfontosabb, hogy a forrásokat – az OTKA 13,5 milliárdja helyett immár 19 milliárdot – „hatékonyan” osszák el. A pénzekről egyedül e héttagú testület dönt, de a pályázatokat 14 panel bírálja el, panelenként 7 taggal, élükön külföldi elnökökkel.

A héttagú KKT tagja Aczél Petra társadalomtudós, Greiner István, a Richter Gedeon Nyrt. kutatási és fejlesztési igazgatója, Kondorosi Éva növénybiológus, Perczel András biokémikus, Röst Gergely matematikus, valamint Stépán Gábor Széchenyi-díjas magyar gépészmérnök. Valóban kiválóságok egytől egyig, legfeljebb az borzolta a kedélyeket, hogy a bölcsészettudományt az irodalomtudósoktól az egyiptológusokon át a történészekig egyetlen társadalomtudós képviseli. De ne lepődjünk meg ezen akkor, ha Freund Tamás, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke nyíltan beszélt „a kutyának sem kellő” társadalomtudósok haszontalanságáról. Továbbá sejthetjük, hogy a kormány is szívesebben fektet a jóval magasabb haszonkulccsal működő – és a hatalommal szemben a természeténél fogva kevésbé kritikus – reáltudományokba.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

A kutya mellett

A filmművészetben a Baran című, egyszerre realista és költői remekmű (Madzsid Madzsidi) jóvoltából csodálkozhatott rá a világ először az iráni afgán menekültek sorsára.

Iszony

Kegyetlen, utálatos film Veronika Franz és Severin Fiala legújabb munkája (ők a felelősek a 2014-es, hasonlóan bársonyos Jó éjt, anyu! című horrorért).

Elvis gyémánt félkrajcárja

  • - turcsányi -

Van a Hülye Járások Minisztériumának egy vígjátéki alosztálya, ott írták elő, hogy ha valaki el akarja kerülni a helyzetkomikumok – művészileg nyilván szerfelett alantas – eszköztárának használatát, hősét úgy kell járatnia (lehetőleg a medence partján), hogy a mozgása végig magán hordozza a szerepét.

Saját magány

A Comédie-Française évszázadok óta egyre bővülő, immár többezresre duzzadt repertoárjából most a klasszicista szerző modern köntösbe bújt, Guy Cassiers rendezésében újragondolt változatát hozták el Budapestre – pár hónappal a premier után.

Az én bilincsei

A Losoncról származó Koós Gábor (1986) a Képzőművészeti Egyetem grafikaszakán végzett, és még tanulmányai idején monumentális, több mint két méter magas munkáival lett ismert.

Kihaltunk volna

Ez az átfogó nőtörténeti mű nem Hatsepszut, az egyiptomi fáraónő, vagy Endehuanna, a sumér költőnő, és még csak nem is a vadászó férfi, gyűjtögető nő meséjével kezdődik, hanem egy mára kihalt, hüvelykujjnyi, rovarevő, tojásrakó, pocokszerű lénytől indulunk el, amely még a dinoszauruszok lába mellett osonva vadászott.

Megint vinnének egy múzeumot

Három évvel ezelőtt a Múzeumok Nemzetközi Tanácsa, az ICOM hosszas viták után olyan új múzeumi definíciót alkotott, amelyről úgy vélték, hogy minden tekintetben megfelel a kor követelményeinek. Szerintük a társadalom szolgálatában álló, nem profitorientált, állandó intézmények nevezhetők múzeumnak, amelyek egyebek közt nyitottak és befogadók, etikusak és szakszerűek…

A vezér gyermekkora

Eddig csak a kerek évfordulókon – először 1999-ben, a rejtélyes okból jócskán túlértékelt első Orbán-kormány idején – emlékeztek meg szerényen arról, hogy Orbán Viktor egy nem egész hét (7) perces beszéddel 1989-ben kizavarta a szovjet hadsereget Magyarországról.

Kaland a Botondok házában

Amikor megláttuk szegény doktor Szabót Szentkirályi Alexandra csomagtartójába gyömöszölve, kifacsart végtagokkal, az első reakciónk, mint minden rendes embernek, a segíteni akarás volt. Szabadítsuk ki doktor Szabót menten! – buzgott fel mindannyiónkban a tettvágy. Igen ám, de hogyan?

Netanjahu háborúja

Izrael, vagy inkább az országot önmagával azonosító Benjamin Netanjahu miniszterelnök háborút indított Iránnal. Az akció deklarált célja az Izraelt létében fenyegető iráni atomprojekt felszámolása.

Az új Közel-Kelet

A Hamász és a Hezbollah után Izrael utolsó nagy ellenfelét is katonai eszközökkel kényszerítené térdre. Az iráni nukleáris ambíciók jövőjén túl immár a teheráni rendszer fennmaradása is kérdéses.