Medvéknek épül rehabilitációs központ Brassónál

  • Narancs.hu/MTI
  • 2024. május 23.

Tudomány

A lakott területre beszokott állatokon akarnak segíteni.

Brassó közelében 61 hektáron rehabilitációs központ épül a lakott területekre bejáró és ott problémákat okozó romániai barnamedvék számára – számolt be csütörtökön a Bizbrasov.ro hírportál.

A létesítmény a dél-erdélyi nagyváros térségében lévő Tömös-völgyben (Valea Timisului) épül, egy Brassó önkormányzatának tulajdonában lévő 61,18 hektáros területen. Az építkezés szerdán kezdődött meg Mircea Fechet román környezetvédelmi miniszter jelenlétében.

A környezetvédelmi tárca közleménye szerint a projektben a román állami és a brassói erdészet, valamint az erdészeti kutatási és fejlesztési központ is részt vesz. A Tömös-patak völgyében megvalósuló központ a barnamedvék védelmét, rehabilitációját szolgálja, és mintegy száz egyed befogadására alkalmas. Ide olyan bocsok, bocsos anyamedvék és felnőtt hímek kerülnek, amelyek lakott területen okoznak problémát, és deviáns viselkedésük miatt nem lehet őket más térségbe áthelyezni.

A közlemény szerint Mircea Fechet úgy fogalmazott: „Románia bizonyította, képes kezelni Európa legnagyobb barnamedve-állományát”.

A tárcavezető szerint a Kárpátokban él az európai állomány több mint 40 százaléka, számuk 6400-7200 egyedre tehető.

A Tömös-völgyi rehabilitációs központ tízmillió lejből (778 millió forint) valósul meg, ebből 6,5 millió lej (505 millió forint) az építési költség. A finanszírozás 85 százaléka az Európai Uniótól, a többi a román államtól származik.

A településekre bejáró medvék Románia számos megyéjében okoznak gondot. Hargita megyében például idén már több mint száz alkalommal kellett riasztani a lakosságot a védett állatok jelenléte miatt.

Csíksomlyón szerdán három medvét lőttek ki a hatóságok, miután a fiatal, kukázáshoz szokott nagyvadakat semmilyen más módszerrel nem sikerült távol tartani a településtől, és veszélyeztették az emberek biztonságát.

 

 

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyos valóságot arról, hogy nem, a nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésen.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Valóra vált forgatókönyv

1984-ben került a mozikba Rob Reiner első filmje, A turné (This Is Spinal Tap). Az áldokumentumfilm egyik főszereplője maga a rendező volt, aki az éppen amerikai turnén levő fiktív brit hard rock zenekar, a Spinal Tap történetét próbálta kibogozni.

Nézőpont

A filozófus-író (Denis Podaly­dès) tüdeje és mája közt apró kis foltot mutat ki az MRI-vizsgálat, de biztosítják afelől, hogy (egyelőre!) nem veszélyes a dolog.

Amikor győznek a hippik

  • - turcsányi -

Blaze Foley-nak volt egy kabátja. Ha egészen pontosak akarunk lenni, ez az egy kabátja volt neki – ez sem túl jó bőrben. Az ujját például vastag ezüstszínű ragasztószalaggal kellett megerősíteni, jól körbetekerni, mindkettőt – hogy le ne essenek.

Hibamátrix

  • Dékei Krisztina

Szűcs művészete a klasszikus, realista festészeti hagyományokon alapul, de távol áll a „valóságtól”.

Ozmózisok

Nádas Péter e hosszú, több mint négyszáz oldalas memoárját Mészöly Miklós, Polcz Alaine és Esterházy Péter köré fűzi föl. Könyvének témája négyük viszonya, vonzásaik és választásaik, személyiségük szerkezetének összeillő és egymáshoz nem illeszkedő elemei. És a háttérben természetesen ott van a korszak, a lassú hetvenes–nyolcvanas évek a kádári provinciában.

Mozaikkockák

A hazai neoavantgárd egyik meghatározó alakjaként Erdély Miklós (1928–1986) a sok műfajban alkotó, polihisztor művészek közé tartozott.

Abúzus, család

  • Balogh Magdolna

Egyéni hangú, markáns képviselője Ivana Dobrakovová a szlovák kritika által expat-prózaként emlegetett prózai iránynak. Ezzel az angol „expatriate”, azaz tartósan vagy ideiglenesen külföldön élő szóból eredő kifejezéssel azokra a művekre utalnak, amelyek a rendszerváltozás adta lehetőségekkel élve külföldön szerencsét próbáló fiatalok problémáiról beszélnek.