Medvéknek épül rehabilitációs központ Brassónál

  • Narancs.hu/MTI
  • 2024. május 23.

Tudomány

A lakott területre beszokott állatokon akarnak segíteni.

Brassó közelében 61 hektáron rehabilitációs központ épül a lakott területekre bejáró és ott problémákat okozó romániai barnamedvék számára – számolt be csütörtökön a Bizbrasov.ro hírportál.

A létesítmény a dél-erdélyi nagyváros térségében lévő Tömös-völgyben (Valea Timisului) épül, egy Brassó önkormányzatának tulajdonában lévő 61,18 hektáros területen. Az építkezés szerdán kezdődött meg Mircea Fechet román környezetvédelmi miniszter jelenlétében.

A környezetvédelmi tárca közleménye szerint a projektben a román állami és a brassói erdészet, valamint az erdészeti kutatási és fejlesztési központ is részt vesz. A Tömös-patak völgyében megvalósuló központ a barnamedvék védelmét, rehabilitációját szolgálja, és mintegy száz egyed befogadására alkalmas. Ide olyan bocsok, bocsos anyamedvék és felnőtt hímek kerülnek, amelyek lakott területen okoznak problémát, és deviáns viselkedésük miatt nem lehet őket más térségbe áthelyezni.

A közlemény szerint Mircea Fechet úgy fogalmazott: „Románia bizonyította, képes kezelni Európa legnagyobb barnamedve-állományát”.

A tárcavezető szerint a Kárpátokban él az európai állomány több mint 40 százaléka, számuk 6400-7200 egyedre tehető.

A Tömös-völgyi rehabilitációs központ tízmillió lejből (778 millió forint) valósul meg, ebből 6,5 millió lej (505 millió forint) az építési költség. A finanszírozás 85 százaléka az Európai Uniótól, a többi a román államtól származik.

A településekre bejáró medvék Románia számos megyéjében okoznak gondot. Hargita megyében például idén már több mint száz alkalommal kellett riasztani a lakosságot a védett állatok jelenléte miatt.

Csíksomlyón szerdán három medvét lőttek ki a hatóságok, miután a fiatal, kukázáshoz szokott nagyvadakat semmilyen más módszerrel nem sikerült távol tartani a településtől, és veszélyeztették az emberek biztonságát.

 

 

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyos valóságot arról, hogy nem, a nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésen.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Ilyen az, amikor Zelenszkij mutogat Orbánra

Az ukrán elnök nem a magyaroknak üzent, amikor Orbánt fenyegette, hanem a saját szavazóinak, akik választ kérnek arra, miért nem harcolta még ki a pénzügyi mentőcsomagot az Európai Uniótól. De a magyar miniszterelnököt amúgy is Putyin ügynökének tartják az ukránok – így nem bánják, ha csúnyán beszélnek róla.

Tiborcz Istvánhoz köthető üzleti kör szerzett meg egy elárverezett belvárosi állami palotát

A korábban állami intézményeknek helyet adó V. kerületi paloták nagyléptékű kiárusításának részeként talált gazdára a Szabadság térhez közeli patinás épület: ki­kiáltási áron, 6,5 milliárdért kerülhet egy Tiborcz Istvánhoz köthető üzleti körhöz. Előzőleg a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő egy kazah befektetőnek adott el egy értékes lipótvárosi palotát 5,6 milliárd forintos kikiáltási áron.

Nem elég német

Szigorúan véve nem életrajzi film ez az alkotás, minden fontosabb sorsfordulat benne van ugyan, de a rendező ambíciója nagyobb: újraértelmezné a Kafkáról kialakult, őt egyfajta komor vátesznek kijáró áhítattal megalkotott képet – az életművet nem átértékelve, hanem átélhető kontextusba helyezve.

Kinyíltak a hóvirágok

A gyerekek a fal felé fordították a lakásban azokat a fényképeket, amelyeken felnőttként láthatók. Vannak emlékeik abból az életükből, naggyá lett bútoraik, tárgyaik is folyton gondot okoznak nekik. Látták magukat a tükörben, megvan az élmény, ahogy elérhetetlenné válik a felső polc, de nehezükre esik az emlékezés.

Hunn, új legenda?

A tárlat fő kérdése nem az, hogy milyenek voltak ténylegesen a hunok. Inkább az 1500 éve folyamatosan létező, izgalmas, zavarba ejtő és örökké változó Attila-legenda kusza szövevénye bontakozik ki előttünk.

Irigységmonológ

A zenés darab egy, a „semmi közepén” lévő buszmegállóban születő belső monológ. Akár a Forrest Gumpban, csak itt az elfogadás békéje helyén az elégedetlenség indulata áll. Hősünk, úgy tűnik, egyszer már járt ennél a kissé misztikus elágazásnál. Életé­nek első fele az egyik irányba elindulva nem vezetett sehová, és most, amikor ismét itt ül a megállóban, már nem biztos, hogy indul járat az ellenkező vonalon.