Medvehelyzet Romániában

A védelem ára

Lokál

Válságos állapotokat idézett elő az elmúlt évek meggondolatlan vadgazdálkodása Erdélyben: a védettségük miatt túlszaporodó medvék már a falvak mindennapjait veszélyeztetik, az állatokat etető turisták pedig tovább rontanak a helyzeten.

Feszült pillanatokat éltem meg idén júliusban Erdélyben, a Maros megyei Vármezőn. Rokonaim nyaralójában találkozott a család apraja-nagyja, épp a teraszon beszélgettünk, mikor valaki rémülten felkiáltott: „Ott egy medve!”

A háztól pár méterre jókora medve bandukolt a földúton. Az állatot nem riasztotta el kiáltozásunk sem: két lábra állt, mancsaival a levegőbe kaszált, majd a nyaraló felé indult – mindenki szerencséjére azonban meggondolta magát, és inkább a közeli rét felé vette az irányt. Vármező környékén nem számít rendkívülinek a medve jelenléte, az viszont igen, hogy már fényes nappal is megjelennek a faluban. Korábban csak éjszaka merészkedtek ki a környékbeli erdőből, ahol napközben túrázni is lehetett – a történtek után viszont a közeli kisbolthoz sem mentünk volna szívesen gyalog.

A turista szemszögéből csupán ijesztő vagy kalandos helyzet nem múló rémálmot okoz Székelyföld lakóinak. Kovászna, Maros, Hargita megyék erdőszéli településein az utóbbi 3–4 évben rendszeressé vált a medvejárás, a földművelésből, állattartásból élő családoknak pedig nap mint nap meg kell küzdeniük azért, hogy terményük, tehenük ne váljon az éhes és egyre vakmerőbb nagyvadak prédájává.

 

Átrendezte a mindennapokat

„A pajtákat, ólakat és kerteket szögesdróttal vagy villanypásztorral védik – mondta a Magyar Narancsnak István, akinek a rokonsága gazdálkodásból él –, a zárt kapu nem elég, azt a medve egy csapással töri szét. Nehézkes a betakarítás, aratás is, hiszen pár lejért egyetlen idénymunkás sem szeretné kockára tenni az életét.” Ugyanez a helyzet a legeltetéssel: a családok már nem merik kicsapni vagy pásztorra bízni a kecskét, tehenet, a medve akár napközben is elviszi a kiszemelt zsákmányt és az emberrel is szembeszáll érte, ha kell. Június 20-án a Hargita megyei Kápolnásfalu szélén támadt rá a medve egy állatait és a villanypásztort ellenőrző gazdára. Két nappal korábban egy juhászt vittek a csíkszeredai megyei kórházba, s mint a Maszol.ro beszámolt róla, a férfin életmentő műtétet kellett végrehajtani, arcát, mellkasát is szétkaszabolta a tanyára betörő állat. A Kovászna megyei Gelencén egy nyolcéves fiúra rontott rá egy medve; a gyerek szerencsére könnyebb sérülésekkel megúszta a találkozást, a vadat csendőrök terelték vissza a közeli erdőbe.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Ping és Pong

A pingpong egy végtelenül kedves játék – legalábbis a filmeken. Ezt játszotta Forrest Gump, ezzel viccelődött a Szerva itt, pofon ott, vagy épp Michael Tully 2014-es felnövéstörténete, a Ping Pong Summer is, de képes volt még a két Koreát is egyesíteni a Ko-ri-a (As One) című 2012-es sportfilmben.

Leszármazottak

A mester legutóbb éppen tíz éve készített értékelhető játékfilmet (Paterson), a 2019-es A holtak nem halnak meg című bűnrossz zombikomédiára pedig boruljon a feledés jótékony homálya.

Kukac a pürében

Száznál is több verset tartalmazó új kötetében a szerző nem arról számol be, hogy mi történt vele a hosszú csend alatt, a szövegek ezúttal inkább azt mutatják meg, hogy az elmúlt tizenöt év alatt az élet dolgai akár új minőséget is kaphattak.

Magyar pikareszk

Az ’56-os forradalom rövidre szabott történetének ikonikus figurájáról ez idáig még nem jelent meg átfogó, alapos, friss kutatásokon alapuló történeti biográfia.

„Borzasztó állapot”

Schaár pályája még a művész életutakhoz képest is szabálytalanabbul alakult: egészen fiatalon felfigyeltek rá – csodagyereknek tartották –, de aztán több megtorpanás után túl a hatvanadik életévén, az avantgárd jegyé­ben fogalmazódott újra a művészete, hogy végül a térinstallációival átlépjen a szobrászat hatá­rain. A művész halálának ötvenedik évfordulóján nyílt emlékkiállítás külön érdekessége, hogy a kiállítótértől néhány száz méterre állt egykor Schaár Erzsébet szülőháza, később Vilt Tiborral közös otthona és műterme.

Nem a nyúl viszi

Funtek Frigyes valóságos filmsorozatot rendezett már Zalaegerszegen: az Augusztus Oklahomában volt a kezdet, azóta színpadra állította A király beszédét és az Életrevalókat, most pedig a Hétköznapi mennyország című Kay Pollack-film színpadi változata került sorra.