Medvehelyzet Romániában

A védelem ára

Lokál

Válságos állapotokat idézett elő az elmúlt évek meggondolatlan vadgazdálkodása Erdélyben: a védettségük miatt túlszaporodó medvék már a falvak mindennapjait veszélyeztetik, az állatokat etető turisták pedig tovább rontanak a helyzeten.

Feszült pillanatokat éltem meg idén júliusban Erdélyben, a Maros megyei Vármezőn. Rokonaim nyaralójában találkozott a család apraja-nagyja, épp a teraszon beszélgettünk, mikor valaki rémülten felkiáltott: „Ott egy medve!”

A háztól pár méterre jókora medve bandukolt a földúton. Az állatot nem riasztotta el kiáltozásunk sem: két lábra állt, mancsaival a levegőbe kaszált, majd a nyaraló felé indult – mindenki szerencséjére azonban meggondolta magát, és inkább a közeli rét felé vette az irányt. Vármező környékén nem számít rendkívülinek a medve jelenléte, az viszont igen, hogy már fényes nappal is megjelennek a faluban. Korábban csak éjszaka merészkedtek ki a környékbeli erdőből, ahol napközben túrázni is lehetett – a történtek után viszont a közeli kisbolthoz sem mentünk volna szívesen gyalog.

A turista szemszögéből csupán ijesztő vagy kalandos helyzet nem múló rémálmot okoz Székelyföld lakóinak. Kovászna, Maros, Hargita megyék erdőszéli településein az utóbbi 3–4 évben rendszeressé vált a medvejárás, a földművelésből, állattartásból élő családoknak pedig nap mint nap meg kell küzdeniük azért, hogy terményük, tehenük ne váljon az éhes és egyre vakmerőbb nagyvadak prédájává.

 

Átrendezte a mindennapokat

„A pajtákat, ólakat és kerteket szögesdróttal vagy villanypásztorral védik – mondta a Magyar Narancsnak István, akinek a rokonsága gazdálkodásból él –, a zárt kapu nem elég, azt a medve egy csapással töri szét. Nehézkes a betakarítás, aratás is, hiszen pár lejért egyetlen idénymunkás sem szeretné kockára tenni az életét.” Ugyanez a helyzet a legeltetéssel: a családok már nem merik kicsapni vagy pásztorra bízni a kecskét, tehenet, a medve akár napközben is elviszi a kiszemelt zsákmányt és az emberrel is szembeszáll érte, ha kell. Június 20-án a Hargita megyei Kápolnásfalu szélén támadt rá a medve egy állatait és a villanypásztort ellenőrző gazdára. Két nappal korábban egy juhászt vittek a csíkszeredai megyei kórházba, s mint a Maszol.ro beszámolt róla, a férfin életmentő műtétet kellett végrehajtani, arcát, mellkasát is szétkaszabolta a tanyára betörő állat. A Kovászna megyei Gelencén egy nyolcéves fiúra rontott rá egy medve; a gyerek szerencsére könnyebb sérülésekkel megúszta a találkozást, a vadat csendőrök terelték vissza a közeli erdőbe.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.

Főszerepben az Első sírásó

A november 6-án zárult igazgatói pályázaton Lipics Zsoltot hirdették ki győztesnek Darabont Mikold ellenében, azonban nagyon sok ellentmondás és fordulat jellemezte az elmúlt időszakot. A régi-új igazgató mellett csupán a NER-es lapokban folytatott sikerpropagandája szólt, pályázata egy realista, szakmaiságra építő programmal ütközött meg.

Őrült rendszer, de van benne pénz

  • Szekeres István

Amikor a tavalyi párizsi olimpián a tekvandós Márton Viviana megszerezte a hatodik – igaz, spanyol import – aranyérmünket, Orbán Viktor (noha eredetileg nyolcat várt) SMS-t küldött Schmidt Ádám sportállamtitkárnak: „Maradhat.” A kincstári humor mögül is elővillant a tény, hogy a sportélet is a miniszterelnök kezében van.