Medvehelyzet Romániában

A védelem ára

Lokál

Válságos állapotokat idézett elő az elmúlt évek meggondolatlan vadgazdálkodása Erdélyben: a védettségük miatt túlszaporodó medvék már a falvak mindennapjait veszélyeztetik, az állatokat etető turisták pedig tovább rontanak a helyzeten.

Feszült pillanatokat éltem meg idén júliusban Erdélyben, a Maros megyei Vármezőn. Rokonaim nyaralójában találkozott a család apraja-nagyja, épp a teraszon beszélgettünk, mikor valaki rémülten felkiáltott: „Ott egy medve!”

A háztól pár méterre jókora medve bandukolt a földúton. Az állatot nem riasztotta el kiáltozásunk sem: két lábra állt, mancsaival a levegőbe kaszált, majd a nyaraló felé indult – mindenki szerencséjére azonban meggondolta magát, és inkább a közeli rét felé vette az irányt. Vármező környékén nem számít rendkívülinek a medve jelenléte, az viszont igen, hogy már fényes nappal is megjelennek a faluban. Korábban csak éjszaka merészkedtek ki a környékbeli erdőből, ahol napközben túrázni is lehetett – a történtek után viszont a közeli kisbolthoz sem mentünk volna szívesen gyalog.

A turista szemszögéből csupán ijesztő vagy kalandos helyzet nem múló rémálmot okoz Székelyföld lakóinak. Kovászna, Maros, Hargita megyék erdőszéli településein az utóbbi 3–4 évben rendszeressé vált a medvejárás, a földművelésből, állattartásból élő családoknak pedig nap mint nap meg kell küzdeniük azért, hogy terményük, tehenük ne váljon az éhes és egyre vakmerőbb nagyvadak prédájává.

 

Átrendezte a mindennapokat

„A pajtákat, ólakat és kerteket szögesdróttal vagy villanypásztorral védik – mondta a Magyar Narancsnak István, akinek a rokonsága gazdálkodásból él –, a zárt kapu nem elég, azt a medve egy csapással töri szét. Nehézkes a betakarítás, aratás is, hiszen pár lejért egyetlen idénymunkás sem szeretné kockára tenni az életét.” Ugyanez a helyzet a legeltetéssel: a családok már nem merik kicsapni vagy pásztorra bízni a kecskét, tehenet, a medve akár napközben is elviszi a kiszemelt zsákmányt és az emberrel is szembeszáll érte, ha kell. Június 20-án a Hargita megyei Kápolnásfalu szélén támadt rá a medve egy állatait és a villanypásztort ellenőrző gazdára. Két nappal korábban egy juhászt vittek a csíkszeredai megyei kórházba, s mint a Maszol.ro beszámolt róla, a férfin életmentő műtétet kellett végrehajtani, arcát, mellkasát is szétkaszabolta a tanyára betörő állat. A Kovászna megyei Gelencén egy nyolcéves fiúra rontott rá egy medve; a gyerek szerencsére könnyebb sérülésekkel megúszta a találkozást, a vadat csendőrök terelték vissza a közeli erdőbe.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Ha szeretné elolvasni, legyen ön is a Magyar Narancs előfizetője, vagy ha már előfizetett, jelentkezzen be!

Neked ajánljuk

Hurrá, itt a gyár!

Hollywood nincs jó bőrben. A Covid-járvány alatt a streamingszolgáltatók behozhatatlan előnyre tettek szert, egy rakás mozi zárt be, s az azóta is döglődő mozizási kedvet még lejjebb verte a jegyek és a popcorn egekbe szálló ára.

Profán papnők

Liane (Malou Khebizi), a fiatal influenszer vár. Kicsit úgy, mint Vladimir és Estragon: valamire, ami talán sosem jön el. A dél-franciaországi Fréjus-ben él munka nélküli anyjával és kiskamasz húgával, de másutt szeretne lenni és más szeretne lenni. A kiút talán egy reality show-ban rejlik: beküldött casting videója felkelti a producerek érdeklődését. Fiatal, éhes és ambiciózus, pont olyasvalaki, akit ez a médiagépezet keres. De a kezdeti biztatás után az ügy­nökség hallgat: Liane pedig úgy érzi, örökre Fréjus-ben ragad.

Vezető és Megvezető

Ha valaki megnézi a korabeli filmhíradókat, azt látja, hogy Hitlerért rajongtak a németek. És nem csak a németek. A múlt század harmincas éveinek a gazdasági válságból éppen csak kilábaló Európájában (korántsem csak térségünkben) sokan szerettek volna egy erőt felmutatni képes vezetőt.

Viszonyítási pontok

Ez a színház ebben a formában a jövő évadtól nem létezik. Vidovszky György utolsó rendezése még betekintést enged színházigazgatói pályázatának azon fejezetébe, amelyben arról ír, hogyan és milyen módszerrel képzelte el ő és az alkotógárdája azt, hogy egy ifjúsági színház közösségi fórumként (is) működhet.

Kliséből játék

A produkció alkotói minimum két olyan elemmel is élnek, amelyek bármelyikére nagy valószínűséggel mondaná egy tapasztalt rendező, hogy „csak azt ne”. Az egyik ilyen a „színház a színházban”, ami könnyen a belterjesség érzetét kelti (ráadásul, túl sokszor láttuk már ezt a veszélyesen kézenfekvő megoldást), a másik pedig az úgynevezett „meztelenül rohangálás”, amit gyakran társítunk az amatőr előadásokhoz.

Hallják, hogy dübörgünk?

A megfelelően lezárt múlt nem szólhat vissza – ennyit gondolnak történelmünkről azok a politikai aktorok, akik országuk kacskaringós, rejtélyekben gazdag, ám forrásokban annál szegényebb előtörténetét ideológiai támaszként szeretnék használni ahhoz, hogy legitimálják jelenkori uralmi rendszerüket, amely leg­inkább valami korrupt autokrácia.