Medvehelyzet Romániában

A védelem ára

Lokál

Válságos állapotokat idézett elő az elmúlt évek meggondolatlan vadgazdálkodása Erdélyben: a védettségük miatt túlszaporodó medvék már a falvak mindennapjait veszélyeztetik, az állatokat etető turisták pedig tovább rontanak a helyzeten.

Feszült pillanatokat éltem meg idén júliusban Erdélyben, a Maros megyei Vármezőn. Rokonaim nyaralójában találkozott a család apraja-nagyja, épp a teraszon beszélgettünk, mikor valaki rémülten felkiáltott: „Ott egy medve!”

A háztól pár méterre jókora medve bandukolt a földúton. Az állatot nem riasztotta el kiáltozásunk sem: két lábra állt, mancsaival a levegőbe kaszált, majd a nyaraló felé indult – mindenki szerencséjére azonban meggondolta magát, és inkább a közeli rét felé vette az irányt. Vármező környékén nem számít rendkívülinek a medve jelenléte, az viszont igen, hogy már fényes nappal is megjelennek a faluban. Korábban csak éjszaka merészkedtek ki a környékbeli erdőből, ahol napközben túrázni is lehetett – a történtek után viszont a közeli kisbolthoz sem mentünk volna szívesen gyalog.

A turista szemszögéből csupán ijesztő vagy kalandos helyzet nem múló rémálmot okoz Székelyföld lakóinak. Kovászna, Maros, Hargita megyék erdőszéli településein az utóbbi 3–4 évben rendszeressé vált a medvejárás, a földművelésből, állattartásból élő családoknak pedig nap mint nap meg kell küzdeniük azért, hogy terményük, tehenük ne váljon az éhes és egyre vakmerőbb nagyvadak prédájává.

 

Átrendezte a mindennapokat

„A pajtákat, ólakat és kerteket szögesdróttal vagy villanypásztorral védik – mondta a Magyar Narancsnak István, akinek a rokonsága gazdálkodásból él –, a zárt kapu nem elég, azt a medve egy csapással töri szét. Nehézkes a betakarítás, aratás is, hiszen pár lejért egyetlen idénymunkás sem szeretné kockára tenni az életét.” Ugyanez a helyzet a legeltetéssel: a családok már nem merik kicsapni vagy pásztorra bízni a kecskét, tehenet, a medve akár napközben is elviszi a kiszemelt zsákmányt és az emberrel is szembeszáll érte, ha kell. Június 20-án a Hargita megyei Kápolnásfalu szélén támadt rá a medve egy állatait és a villanypásztort ellenőrző gazdára. Két nappal korábban egy juhászt vittek a csíkszeredai megyei kórházba, s mint a Maszol.ro beszámolt róla, a férfin életmentő műtétet kellett végrehajtani, arcát, mellkasát is szétkaszabolta a tanyára betörő állat. A Kovászna megyei Gelencén egy nyolcéves fiúra rontott rá egy medve; a gyerek szerencsére könnyebb sérülésekkel megúszta a találkozást, a vadat csendőrök terelték vissza a közeli erdőbe.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Valóra vált forgatókönyv

1984-ben került a mozikba Rob Reiner első filmje, A turné (This Is Spinal Tap). Az áldokumentumfilm egyik főszereplője maga a rendező volt, aki az éppen amerikai turnén levő fiktív brit hard rock zenekar, a Spinal Tap történetét próbálta kibogozni.

Nézőpont

A filozófus-író (Denis Podaly­dès) tüdeje és mája közt apró kis foltot mutat ki az MRI-vizsgálat, de biztosítják afelől, hogy (egyelőre!) nem veszélyes a dolog.

Amikor győznek a hippik

  • - turcsányi -

Blaze Foley-nak volt egy kabátja. Ha egészen pontosak akarunk lenni, ez az egy kabátja volt neki – ez sem túl jó bőrben. Az ujját például vastag ezüstszínű ragasztószalaggal kellett megerősíteni, jól körbetekerni, mindkettőt – hogy le ne essenek.

Hibamátrix

  • Dékei Krisztina

Szűcs művészete a klasszikus, realista festészeti hagyományokon alapul, de távol áll a „valóságtól”.

Ozmózisok

Nádas Péter e hosszú, több mint négyszáz oldalas memoárját Mészöly Miklós, Polcz Alaine és Esterházy Péter köré fűzi föl. Könyvének témája négyük viszonya, vonzásaik és választásaik, személyiségük szerkezetének összeillő és egymáshoz nem illeszkedő elemei. És a háttérben természetesen ott van a korszak, a lassú hetvenes–nyolcvanas évek a kádári provinciában.

Mozaikkockák

A hazai neoavantgárd egyik meghatározó alakjaként Erdély Miklós (1928–1986) a sok műfajban alkotó, polihisztor művészek közé tartozott.

Abúzus, család

  • Balogh Magdolna

Egyéni hangú, markáns képviselője Ivana Dobrakovová a szlovák kritika által expat-prózaként emlegetett prózai iránynak. Ezzel az angol „expatriate”, azaz tartósan vagy ideiglenesen külföldön élő szóból eredő kifejezéssel azokra a művekre utalnak, amelyek a rendszerváltozás adta lehetőségekkel élve külföldön szerencsét próbáló fiatalok problémáiról beszélnek.