Október első hétfőjén kiderült, hogy Karikó Katalin és Drew Weissman orvosi Nobel-díjat kapnak az mRNS-alapú orvoslás alapjainak megteremtéséért. Karikó Katalin a harmadik, aki magyar állampolgárként kapta meg a világ legrangosabb tudományos díját, és egyben az első Nobel-díjas magyar nő.
Kicsoda Drew Weissman?
Noha mi, magyarok az elmúlt két évben általában Karikó Katalint ünnepeltük a koronavírus elleni vakcina „anyjaként”, nem egyedül övé az mRNS-technológia kifejlesztéséért járó az érdem.
Az amerikai Drew Weissman orvostudós 1959-ben született, négy évvel fiatalabb Karikó Katalinnál. 1997-ben állította fel saját laboratóriumát a Pennysylvaniai Egyetem kötelékében, és a történet szerint egy fénymásológép mellett találkozott későbbi kollégájával. Első beszélgetésükben az RNS kutatására jutó pénz szűkére panaszkodtak, abban az időben Karikó ugyanis a sztrók és az agyi betegségek gyógyítását kutatta. A két kutató 2005-ben publikálta az áttörő jelentőségű tanulmányát, amiben szintetikus nukleozidokat használtak az RNS módosítására. Egy évvel később megalapították RNARx nevű közös cégüket.
Nem először voltak esélyesek a Nobel-díjra
Karikó Katalint és Drew Weissmannt azóta a díj várományosai között emlegetik, amióta a Pfizer/BioNTech koronavírus elleni vakcinája elkészült. Ugyanakkor nem lett volna életszerű, hogy rögtön megkapják: a testületek sokszor éveket, évtizedeket várnak, míg odaítélik egy-egy felfedezésért az elismerést. Akkor is, ha Nobel annak idején kikötötte, hogy a díjat az előző évben végzett munkáért kell odaítélni, a zsűri fontosabbnak tartja, hogy biztossággal kiderüljön, a felfedezés valódi értékkel bír. Az oltásokkal kapcsolatos hisztérikus légkörben, a vakcinaellenesek körében terjedő összeesküvés-elméleteket ismerve ezt jó döntésnek tarthatjuk.
A 2022-es orvosi Nobel-díjat például a svéd Svante Paabo paleogenetikus nyerte a neandervölgyi ember genomjának szekvenálásáért. Azt is tudjuk, hogy a tudós már 2010-ben publikálta ezt a felfedezést.
Karikó és Weissman Nobel-díját sokan már biztosra vették, és számítani lehetett rá, hogy előbb-utóbb megkapják. Az mRNS-vakcinák máig fejlesztés alatt állnak, idővel a rák megelőzésében, a malária és légúti betegségek ellen is bevethetők lesznek. Sokan úgy vélték, hogy az mRNS-oltások majd nagyobb dolognak bizonyulnak, és akkor díjazni fogják azokat, akik részesei voltak a fejlesztésnek. Erre utalt Göran Hansson, a Svéd Királyi Akadémia főtitkára is, amikor kérdőre vonták tavaly, hol van Karikóék díja: „Ez egy olyan felfedezés, ami biztosan jelölésekhez vezet, de időre van szükségünk.”
Az, hogy ez már 2023-ban történt, két évvel az RNS-alapú vakcinák tömeges alkalmazása után, nagyszerű hír. Az indoklásban pedig külön kiemelik, hogy a két kutató felfedezését a Covid-19 elleni védőoltás kifejlesztési teszi az emberiség számára hasznossá.
Voltak jelek
Számos díj van, amit a Nobel előszobájának tartanak: Karikó és Weissmann 2021-ben a Louisa Gross Horwitz-díjat, az Albany Medical Center díját, a Lasker-DeBakey klinikai orvoskutatási díjat, a Breakthrough-díjat, majd 2022-ben a kanadai Gairdner-díjat is megkapták.
Magyar-e a díj?
Az eddigi magyar vonatkozású Nobel-díjak kapcsán csak kettő díjazott dolgozott itthon: Szent-Györgyi Albert 1937-ben kapott Nobelt, de még tíz évig az országban élt. Kertész Imre ugyan Németországban élt már az irodalmi Nobel odaítélésekor, de magyarul alkotott, magyar témáról. Azok a tudósok, mint Hevesy György, Herskó Ferenc vagy Wigner Jenő azonban mind külföldön, új otthonuk támogatásával végezték a kutatásaikat. Ide sorolható Karikó Katalin is, akit a harmincadik születésnapján létszámcsökkentés miatt bocsátottak az MTA szegedi biológiaközpontjából, végül férjével és gyerekeivel száz dollárral, meg egy Lada párnába varrt árával vágtak neki Amerikának.
Karikó Katalin mindig nagyon diplomatikusan fogalmaz azzal kapcsolatban, hogy itthon nem tudott dolgozni. Általában hangsúlyozza, hogy kint sem volt könnyű, két éve pedig úgy nyilatkozott, ő nem Magyarországon születettnek, hanem magyarnak tartja magát.
Kik ítélik oda a díjat?
Az orvosi és gyógyászati Nobel-díjról a stockholmi Karolinska Intézet 50 fős bizottsága szavaz, amely minden évben kiküld egy jelölésre szóló felhívást az általa érdemesnek tartott tudományos intézményeknek. Az önjelölések nem megengedettek, egy felfedezés kapcsán pedig 1-3 személyt lehet nominálni. „Alfred Nobel nagyon világos volt, amikor meghatározta az orvosi-gyógyászati Nobel-díj kritériumait” – fogalmazott a zsűri egyik tagja, Juleen Zierath ebben az interjúban. – „Kifejezetten meghatározta, hogy olyan felfedezést keresünk, amely az emberiséget gyarapította, ezek a kritériumok nagyon szűkek.” Nem lehet pusztán találmány vagy egy adott technológia javítása – muszáj „felfedezésnek” lennie.
Ma, háromnegyed 12-kor a világ a közösségi médiából értesült a Nobel-díjazottakról, és a díj kiadását nem előzi meg rövidlista vagy bármilyen értesítés. Minden év októberének első hétfőjén a Nobel-testület titkára, Thomas Perlmann az, aki értesíti a díjazottakat – és mint kiderült, sok esetben őket diszkréten felkutatni a legnehezebb.
Mivel jár a díj?
A dicsőségen túl 11 millió svéd koronával, ami pillanatnyilag nagyjából 370 millió forintnak felel meg.
Tényleg fontos, hogy nő?
Karikó Katalin az első női Nobel-díjasunk, de a díj történetében sem sok nőt tüntetett ki a bizottság. Azért javul a helyzet: 2000 óta 31 nő kapott Nobel-díjat (az összes kategóriát számítva). Az első személy, akit kétszer is kitüntettek, éppenséggel egy nő volt: Marie Curie 1903-ban és 1911-ben.
Mikor vehetik át a díjat?
A bejelentés október elején van, a díjátadó azonban minden év december 10-én, Alfred Nobel 1896-os halálának évfordulóján. Az orvosi Nobelt Stockholmban adják át, a ceremóniát bankett követi a városházán, ahová mintegy 1300 vendéget várnak, köztük XVI. Károly Gusztáv svéd királyt és feleségét, Szilvia királynét.
