Minél mélyebbre!

  • narancs.hu
  • 2017. augusztus 14.

Tudomány

Ma van a barlangászok világnapja.

A barlangászat szerelmesei a híres francia szpeleológus Marcel Loubens 1952. augusztus 14-i halálának emlékére nevezték ki a napot a sportág világnapjává.

Barlangi járat

Barlangi járat

Fotó: Nyerges Attila

A barlangászat nemcsak mint sportág, hanem mint kutatási tevékenység is sok kihívást tartogat. A barlangok felfedezésének vágyát sokan az emberiséggel egyidősnek tartják, de a barlangok tudományos megismerése csak a 17. században kezdődött. A technikai eszközök fejlődése a 19-20. századra tette lehetővé a kutatások ugrásszerű fejlődését, majd ezután szép lassan a turizmus is bekebelezte magának az izgalmas természeti képződmények sokszor egyáltalán nem veszélymentes látogatását.

A barlangászat így aztán két különálló ágra oszlik: a barlangkutatásra és az extrém sportnak számító barlangászatra. Utóbbira Magyarországon is több egyesület biztosít lehetőséget, de nem magányos hobbistáknak ajánlott: a barlangászat komoly erőfeszítést igénylő "csapartjáték".  Az extrém kihívásokon, hódítás- és felfedezésvágyon túl a szpeleológia interdiszciplináris tudományág, amelynek feladata a különféle barlangok és képződményeinek leírása, vizsgálata, feltérképezése – mindehhez persze a geológiától a klímakutatáson keresztül tartozó ismeretek szükségesek.

Kevesebben jártak ott, mint a Holdon – Kik azok a barlangászok?

Az ezerméteres mélység meghódítása a nyolcezres magasságáéhoz hasonlítható - tartják a barlangászok, ám, ellentétben a hegymászókkal, alig tudunk valamit róluk. Kik ők, és mit csinálnak a föld alatti járatokban? Mire jó ez az egész? Kétféle barlangász van. Az egyik sportol és túrázik, leereszkedik egy ismert barlangba, körbejárja, ahogyan más az erdőt.

A világnapot ihlető Loubens épp ilyen kutató volt, fő felfedezéseit a negyvenes évektől kezdve érte el. 1947-ben meghódította Franciaország legmélyebb függőleges aknabarlangját: ez 446 méter ereszkedést jelentett. A veszélyek és sérülések nem tántorították el, ám 31 éves korában halálos baleset érte a franciaországi Pierre-Saint-Martin barlangban. A kutatót nemcsak a barlangászat mártírjának, de úttörőjének is tekintik, mivel az aknabarlangok (zsombolyok) szakértőjeként ő dolgozta ki a mély kürtőkbe való leereszkedés technikáját.

A magyar barlangászok legutóbbi nagy eredménye épp tavaly nyáron született: négy magyar barlangász – Ambrus Gergely, ifjabb Adamkó Péter, Jager Attila és Tóth Attila – vett részt a Grúziában található Voronya-barlang feltárását célzó nemzetközi expedícióban. A csapatnak át 
kellett úszni az 1440 méter mélységben található víz alatti járaton is, hogy végül elérjék a Föld legmélyebb szárazföldi pontját – mínusz 2130 méteren.

Neked ajánljuk

Kártyaszámolás

A film felér egy szerencsejáték-mesterkurzussal, amennyiben nemcsak egy black jack- vagy egy pókerparti lefolyásának logikáját mutatja be és érteti meg már-már tudományos alapossággal, de a nagy tétekben folyó és nagy közönséget vonzó bajnokságok álságos világába is hasonlóan leleplező attitűddel avat be. Viszont a film nem erről szól.

Prága romokban

Lehet szó bármilyen titokban kiszivárgó kódról, nemzetközi összeesküvésről vagy világot fenyegető veszélyről, ha a főhőst nem James Bondnak hívják, a büdzsé aligha érheti el a több száz millió dollárt. 

Halandó érzékiség

A galériák nyári kiállításai sokszor az úgynevezett „könnyed” témákra fókuszálnak – a fő sláger a növényvilág. Az idén három ilyen kiállítással is találkozhattunk, de mind különböző módon közelítette meg a tárgyát.

Bartóki billentés

  • Csabai Máté

Ha volna időgépem, biztos visszamennék, hogy halljam Bach orgonajátékát, Beethovent és Lisztet a zongoránál, na meg Bartók Bélát. Utóbbi – ha nem is élőben való – meghallgatásához elég egy egyszerűbb masina is: a nevezetes „barna lemezeken” ugyanis bárki megismerkedhet azzal, hogyan billentett a mester: az 1982-ben megjelent tizenhárom korongon Scarlattitól Beethovenen át Kodályig és persze a saját műveiig végigzongorázza a zenetörténet tetemes részét.

Hajókórház a járványszigetnél

Szőcs Petra csaknem tíz éve megjelent első verseskötetét annak szürreális, groteszk, fantasztikumba hajló stílusa tette emlékezetessé. A Kétvízközben bármi megtörténhetett, különösebbnél különösebb családtagok bukkantak föl, és a beszélő, ha úgy tartotta kedve, kiugrott a harmadik emeletről a szemetes­zsákkal. 

Kint is, bent is

Hogyan egyeztethető össze a szépség- és divatipar túlszexualizált világa a feminista, kapitalizmuskritikus megnyilvánulásokkal? Mennyiben mutathat fel hiteles elbeszélői pozíciókat annak a szerzőnek az első kötete, akinek írói tevékenysége eddig legfeljebb Instagram-posztokban nyilvánult meg? 

Palackposta a porból

Izgalmasan telt a múlt hét: a magyar közélet jobbára az ország miniszterelnökének nagy pillanatával volt elfoglalva. E nagy pillanat pedig Dallas egén ragyogott fel, amikor is Orbán beszédet mondhatott a republikánosok idei nagy összeröffenésén. Fél Amerika hegyezte a fülét, hogy mit akarhat ez a furcsa idegen! A Hungarian cowboy! Vagy nem hegyezte, mármint nem a fél Amerika hegyezte, csak néhány ebédidőben arra lófráló bámész alak, akinek tényleg nem volt dolga.

Caligula lova

Lázár János miniszter korábbi sofőrje, a vasárnap megválasztott mártélyi polgármester, Ambrus István dolgozni is akar. „El kell kezdeni dolgozni. Van mit csinálni Mártélyon” – idézte az időközi választás győztesét a Promenad24 nevű kormánypárti híroldal.

A didergő király

A létező orbánizmusban embernek, állatnak sem egyszerű az élete, de most a fák is rá fognak baszni. Meg mindenki más. Mondjuk fának sosem volt jó lenni a hazában, de most, hogy Orbán Viktor pánikba esett a fenyegető energiakrízis miatt, vagy legalábbis úgy tett, mintha abba esett volna, tényleg elkezdhetnek rettegni.

Demagógiára demagógia

Belátom, a politikusoknak nehezebb hallgatniuk, mint az egyszerű halandónak, mivel tőlük folyamatos reakciót vár el a választóközönségük. Különösen akkor, ha „helyzet” adódik, például amikor a kormány kellemetlen intézkedésekkel traktálja a népét. Még akkor is, ha hatalomra kerülve maguk is hasonló lépé­sek­re kényszerültek volna, pedig ilyenkor talán bölcsebb volna hallgatni.