Interjú

„Mintha az lenne az egyetlen veszély..."

Jamie Susskind angol író, ügyvéd a mesterséges intelligenciáról

Tudomány

A technológiai ipar számtalan módon befolyásolhatja életmódunkat, a jogainkat, a társadalmunkat – elszámoltatható felelősség nélkül teheti. Jamie Susskinddel, a Politika a jövőben című könyv szerzőjével ennek következményeiről és az észszerű szabályozás lehetőségeiről beszélgettünk.

Magyar Narancs: Eredetileg 2018-ban jelent meg a nálunk Politika a jövőben címmel, Életünk a technológia uralta világban alcímmel tavaly kiadott könyve, amelyben főleg a mesterséges intelligenciának (MI, angol rövidítéssel AI) a politikára és magánéletre gyakorolt hatását elemzi, különös tekintettel a szabályozás szükségességére.

Jamie Susskind: Már akkor is tisztán lehetett látni, hogy nagyon rövid időn belül rendelkezni fogunk olyan digitális rendszerekkel, amelyek képesek lesznek az emberi beszéd meggyőző imitálására. A közeljövőben ezek nemcsak szövegek lesznek, hanem hangot és arcot is kapnak majd. Olyat, amit az ezekkel interakcióba lépők szimpatikusnak találnak.

MN: Az MI megjelenése óta elöntötték a sajtót azok a cikkek, amelyek szerint egy lépésre vagyunk attól, hogy a Terminátorban látott Skynethez hasonló rendszer elpusztítsa az emberiséget. Jogos ez a félelem, vagy mással kéne foglalkozni?

JS: Szerintem az emberiség mindig aggódott, hogy elpusztítja önmagát valamelyik találmányával. De nem meglepő, hogy a régi akciófilmekhez és sci-fikhez nyúlunk vissza, hiszen azokból tudjuk egyáltalán elképzelni például a mesterséges intelligencia mibenlétét. Tágabb probléma, hogy sokszor nincsenek meg a szavaink és a képzelőerőnk ahhoz, hogy le tudjuk írni az általunk létrehozott technológiát. A technológia gyorsabban fejlődik, mint a nyelv. Elég csak a közösségi médiára gondolni. Tulajdonképpen mi is az? Olyan, mint egy kiadó? Mint egy újság? Egy tévécsatorna? Egy városháza? Egyik sem, mégis azért használjuk ezeket a kifejezéseket párhuzamként, mert nincs megfelelően gazdag szótárunk a pontos leírására.

A terminátorrá változott mesterséges intelligencia képével főleg az a baj, hogy elhomályosítja a nagyon is valóságos bajokat. Mintha az lenne az egyetlen veszély, hogy elpusztít minket! Mielőtt olyan szintre fejlődik, hogy képes lenne elpusztítani az emberiséget, számtalan módon befolyásolja az életmódunkat, a demokráciánkat, a szabadságunkat és a jogainkat. Az egzisztenciális rettegés miatt nem vesszük észre a valódi fenyegetést.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Hieronymus Bosch világa

  • - turcsányi -

Michael Connelly nem egy író, inkább egy regénygyár, rosszabb esetben áruvédjegy – az efféle státus persze nem oly ritka zsiráf manapság.

„Rodrigo”

A világ legnagyobb és legrangosabb színházi fesztiválja az avignoni. Jelentős társulatok seregszemléje, illetve már maga a fesztiválmeghívás jelentőssé tesz társulatokat. Aki a hivatalos programban van, az számít valakinek.

Félúton

Egykori nagymenő, aki a csúcsról lepottyanva már csak árnyéka önmagának; féktelen csodagyerek, akinek csak kemény munkára és iránymutatásra van szüksége, hogy azzá a sztárrá váljon, akit a végzete elrendelt neki – a sportfilmek talán legnagyobb kliséi ezek, a Stick pedig épp erre a kettőre épül.

Dinók a budoárban

Ötévesen, egy tollseprűtánccal indult Karácsonyi László (1976) művészi karrierje, diplomáját 2003-ban pedig egy lovagi páncélzatban védte meg. (A páncél maga volt a diplomamunkája.)

Egy balatoni nyaralás táncban "elbeszélve"

  • Molnár T. Eszter
A Kulcsár Noémi Tellabor: Balaton – Lacus Pelso című előadásának nosztalgikus hangulata egy pillanatra sem törik meg. Nincs egzisztenciális kérdés, nincs konfliktus. A tó partján uralkodik a mohóság, az unalom és a bujaság.

Angyalszárnycsikorgás

Nagy luxus olyan kis kultúrának, mint a magyar, nem megbecsülni a legjobbjait. Márpedig Halasi Zoltán a kortárs magyar költészet szűk élmezőnyébe tartozik, ám a szakma mintha nem tartaná számon érdemeinek megfelelően, a nagyközönség számára pedig minden bizonnyal ismeretlen.