Interjú

„Mintha az lenne az egyetlen veszély..."

Jamie Susskind angol író, ügyvéd a mesterséges intelligenciáról

Tudomány

A technológiai ipar számtalan módon befolyásolhatja életmódunkat, a jogainkat, a társadalmunkat – elszámoltatható felelősség nélkül teheti. Jamie Susskinddel, a Politika a jövőben című könyv szerzőjével ennek következményeiről és az észszerű szabályozás lehetőségeiről beszélgettünk.

Magyar Narancs: Eredetileg 2018-ban jelent meg a nálunk Politika a jövőben címmel, Életünk a technológia uralta világban alcímmel tavaly kiadott könyve, amelyben főleg a mesterséges intelligenciának (MI, angol rövidítéssel AI) a politikára és magánéletre gyakorolt hatását elemzi, különös tekintettel a szabályozás szükségességére.

Jamie Susskind: Már akkor is tisztán lehetett látni, hogy nagyon rövid időn belül rendelkezni fogunk olyan digitális rendszerekkel, amelyek képesek lesznek az emberi beszéd meggyőző imitálására. A közeljövőben ezek nemcsak szövegek lesznek, hanem hangot és arcot is kapnak majd. Olyat, amit az ezekkel interakcióba lépők szimpatikusnak találnak.

MN: Az MI megjelenése óta elöntötték a sajtót azok a cikkek, amelyek szerint egy lépésre vagyunk attól, hogy a Terminátorban látott Skynethez hasonló rendszer elpusztítsa az emberiséget. Jogos ez a félelem, vagy mással kéne foglalkozni?

JS: Szerintem az emberiség mindig aggódott, hogy elpusztítja önmagát valamelyik találmányával. De nem meglepő, hogy a régi akciófilmekhez és sci-fikhez nyúlunk vissza, hiszen azokból tudjuk egyáltalán elképzelni például a mesterséges intelligencia mibenlétét. Tágabb probléma, hogy sokszor nincsenek meg a szavaink és a képzelőerőnk ahhoz, hogy le tudjuk írni az általunk létrehozott technológiát. A technológia gyorsabban fejlődik, mint a nyelv. Elég csak a közösségi médiára gondolni. Tulajdonképpen mi is az? Olyan, mint egy kiadó? Mint egy újság? Egy tévécsatorna? Egy városháza? Egyik sem, mégis azért használjuk ezeket a kifejezéseket párhuzamként, mert nincs megfelelően gazdag szótárunk a pontos leírására.

A terminátorrá változott mesterséges intelligencia képével főleg az a baj, hogy elhomályosítja a nagyon is valóságos bajokat. Mintha az lenne az egyetlen veszély, hogy elpusztít minket! Mielőtt olyan szintre fejlődik, hogy képes lenne elpusztítani az emberiséget, számtalan módon befolyásolja az életmódunkat, a demokráciánkat, a szabadságunkat és a jogainkat. Az egzisztenciális rettegés miatt nem vesszük észre a valódi fenyegetést.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

A fejünkre nőttek

Az incel kifejezés (involuntary celibates, önkéntes cölibátus) má­ra köznevesült (lásd még: Karen, woke, simp); egyszerre szitokszó, internetes szleng és a férfiak egy csoportjának jelölése.

Visszatér

  • - turcsányi -

Johnny Cashnek van egy ilyen című száma, az 1994-es American Recordings című albumán. Nem is az övé, egy Nick Lowe nevű zenészé, aki egy ideig Cash rokona volt – az ő eredeti változatát használta például a pilot vége főcíméhez a Maffiózók (The Sopranos).

Tökéletes egyenlőség

Egy viking törzsfőnökről szóló animált tanmesével indul a film, aki népe minden tagjának (beleértve önmagát is) levágatta a bal kezét (szolidaritásból, mivel a fia bal keze odalett az ellenségtől menekülve), így akarván megőrizni az egységet.

A rossz dolog

Kínálta magát a trauma jelenkori uralmáról szóló kritikai panaszáradat Eva Victor debütfilmje kapcsán. A film több elemzője kiemelte, hogy a Bocs, kicsim erőssége éppen abban rejlik, hogy ellenáll e narratív toposznak.

Perkusszív vérvonal

A cimbalom története valódi sikersztori: az 1870-es években a cseh származású, Budapesten letelepedett hangszergyáros, Schunda Vencel József megalkotta kora népszerű kocsmai hangszerének tökéletesített változatát, a pedálcimbalmot, 1906-ban pedig már a tízezredik (!) példányt szállították ki a Magyar utcai manufaktúrából.

Suttogó szó-képek

  • Dékei Krisztina

A 2016-tól Berlinben élő, de idén hazaköltöző művész viszonylag korán, 2012-ben megtalálta egyéni kézjegyének alapelemét, a pixelt (talán a legismertebb ilyen műve a 2014-es Akadémiai pénisz), majd az ezen alapuló színezést: interaktív alkotásai csak akkor váltak láthatóvá, ha a közönség kiszínezte a tényleges pixeleket.

Fejszék és haszonnövények

  • Molnár T. Eszter

A táncos székekből összetolt emelvényen lépked. A székek mozognak, csúsznak, dőlnek, billennek, a táncos óvatos, de hiába, végül így is legördül.

Újabb menekülő kelet-európai politikus keres búvóhelyet Orbánnál

  • Domány András
Budapestről üzent Donald Tusk lengyel miniszterelnöknek a Kaczyński-kormányok volt igazságügyi minisztere: nem kaptok el! Zbigniew Ziobrót 180 millió złoty, vagyis 17 milliárd forintnyi költségvetési pénz szabálytalan elköltése miatt keresik a lengyel hatóságok. Ki ez az ember, és hogyan taszította káoszba hazája igazságszolgáltatását?