A hosszú élet titkai

Mintha elvágták volna

Tudomány

Miközben megannyi most is beszerezhető termék ígéri az élet meghosszabbítását, a tudomány állása szerint ennek komoly akadályai vannak.

Az öregedés elkerülhetetlen végzetünk. Az öregedéstudomány régi megállapítása szerint ez vár minden olyan szervezetre, amelyben elkülönülnek a testi és az ivarsejtek. Mindamellett régóta zajlanak kutatások, amelyek e folyamat megállítását, de legalábbis lelassítását ígérik. Az egyik legígéretesebb kutatási eredmény még a múlt században született: 1934-ben patkányokon végzett kísérletek során jutottak arra a következtetésre, hogy a határozott mértékű kalóriamegvonás akár 50 százalékkal növelheti a rágcsálók élettartamát. Még radikálisabb kalóriamegvonás ellenben éhhalálhoz vezet, nehéz tehát megtalálni az egyensúlyt e tekintetben is.

Hamar előkerültek azok a modellorganizmusok is, amelyek puszta létük tanúsága révén az örök élettel kecsegtethetnek. Az édesvízi környezetben élő Hydra-féle ragadozó csalánozók például úgy tűnik, mintha nem is halnának meg. Ezen felül a biológia tudománya bőségesen ismer olyan fajokat, amelyeknél az öregedés elhanyagolható mértékű, azaz hosszú időn át nem mutatják az öregedés jeleit sem sejtszinten, sem a teljes szervezet szintjén (és most sokaknak juthat eszébe Szerb Antal regényének, A Pendragon-legendának axolotlokkal kísérletező Earl of Gwyneddje).

A gerincesek között számos teknősfaj mellett a 2018-ban felfedezett apró termetű, nem túl bizalomgerjesztő küllemű csupasz turkáló, avagy csupasz vakondpatkány akár harminc évig is elélhet, ami tízszerese a többi rágcsáló élettartamának. Ráadásul ez az emlős kibírja oxigénhiányos környezetben is, ilyenkor ugyan elájul, de a szervezete átáll a gyümölcscukor oxigénmentes lebontására, az anaerob glikolízisre. Nem alakulnak ki benne rákos elváltozások sem, ami arra vezethető vissza, hogy a sejtekben található fehérjegyárai, a riboszómák kivételesen pontos fehérjekópiákat állítanak elő (ehhez képest az emberi riboszómák rengeteg rossz hamisítványt termelnek). A csupasz turkálók részletesebb vizsgálata nyomán arra a következtetésre jutottak, hogy sejtjeik életkortól függetlenül valósággal dúskálnak a hialuronsavakban, amelyek ugyan kisgyermekkorban az emberben is bőven termelődnek, ám a folyamat később elakad, amit szaporodó ráncaink mutatnak. Az ezzel telerakott termékeket áruló kozmetikai ipar pedig kapva kap az alkalmon, bár megjegyeznénk, hogy a hialuronsavval színültig töltött vakondpatkányok eleve ráncosan születnek, és később sem szépülnek meg. Szinte érzéketlenek a fájdalomra, különösen a savas közeget bírják jól, köszönhetően a szervezet szinte kóros elsavasodását is lehetővé tevő anyagcseréjüknek, de például az erős paprika csípősségét adó kapszaicint sem érzik meg, hacsak nem kapnak egy olyan P-reagenst, mely más rágcsálóknál állandó viszketéshez-vakarózáshoz vezet.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

A kutya mellett

A filmművészetben a Baran című, egyszerre realista és költői remekmű (Madzsid Madzsidi) jóvoltából csodálkozhatott rá a világ először az iráni afgán menekültek sorsára.

Iszony

Kegyetlen, utálatos film Veronika Franz és Severin Fiala legújabb munkája (ők a felelősek a 2014-es, hasonlóan bársonyos Jó éjt, anyu! című horrorért).

Elvis gyémánt félkrajcárja

  • - turcsányi -

Van a Hülye Járások Minisztériumának egy vígjátéki alosztálya, ott írták elő, hogy ha valaki el akarja kerülni a helyzetkomikumok – művészileg nyilván szerfelett alantas – eszköztárának használatát, hősét úgy kell járatnia (lehetőleg a medence partján), hogy a mozgása végig magán hordozza a szerepét.

Saját magány

A Comédie-Française évszázadok óta egyre bővülő, immár többezresre duzzadt repertoárjából most a klasszicista szerző modern köntösbe bújt, Guy Cassiers rendezésében újragondolt változatát hozták el Budapestre – pár hónappal a premier után.

Az én bilincsei

A Losoncról származó Koós Gábor (1986) a Képzőművészeti Egyetem grafikaszakán végzett, és még tanulmányai idején monumentális, több mint két méter magas munkáival lett ismert.

Kihaltunk volna

Ez az átfogó nőtörténeti mű nem Hatsepszut, az egyiptomi fáraónő, vagy Endehuanna, a sumér költőnő, és még csak nem is a vadászó férfi, gyűjtögető nő meséjével kezdődik, hanem egy mára kihalt, hüvelykujjnyi, rovarevő, tojásrakó, pocokszerű lénytől indulunk el, amely még a dinoszauruszok lába mellett osonva vadászott.

Megint vinnének egy múzeumot

Három évvel ezelőtt a Múzeumok Nemzetközi Tanácsa, az ICOM hosszas viták után olyan új múzeumi definíciót alkotott, amelyről úgy vélték, hogy minden tekintetben megfelel a kor követelményeinek. Szerintük a társadalom szolgálatában álló, nem profitorientált, állandó intézmények nevezhetők múzeumnak, amelyek egyebek közt nyitottak és befogadók, etikusak és szakszerűek…

A vezér gyermekkora

Eddig csak a kerek évfordulókon – először 1999-ben, a rejtélyes okból jócskán túlértékelt első Orbán-kormány idején – emlékeztek meg szerényen arról, hogy Orbán Viktor egy nem egész hét (7) perces beszéddel 1989-ben kizavarta a szovjet hadsereget Magyarországról.

Kaland a Botondok házában

Amikor megláttuk szegény doktor Szabót Szentkirályi Alexandra csomagtartójába gyömöszölve, kifacsart végtagokkal, az első reakciónk, mint minden rendes embernek, a segíteni akarás volt. Szabadítsuk ki doktor Szabót menten! – buzgott fel mindannyiónkban a tettvágy. Igen ám, de hogyan?

Netanjahu háborúja

Izrael, vagy inkább az országot önmagával azonosító Benjamin Netanjahu miniszterelnök háborút indított Iránnal. Az akció deklarált célja az Izraelt létében fenyegető iráni atomprojekt felszámolása.

Az új Közel-Kelet

A Hamász és a Hezbollah után Izrael utolsó nagy ellenfelét is katonai eszközökkel kényszerítené térdre. Az iráni nukleáris ambíciók jövőjén túl immár a teheráni rendszer fennmaradása is kérdéses.