A hosszú élet titkai

Mintha elvágták volna

Tudomány

Miközben megannyi most is beszerezhető termék ígéri az élet meghosszabbítását, a tudomány állása szerint ennek komoly akadályai vannak.

Az öregedés elkerülhetetlen végzetünk. Az öregedéstudomány régi megállapítása szerint ez vár minden olyan szervezetre, amelyben elkülönülnek a testi és az ivarsejtek. Mindamellett régóta zajlanak kutatások, amelyek e folyamat megállítását, de legalábbis lelassítását ígérik. Az egyik legígéretesebb kutatási eredmény még a múlt században született: 1934-ben patkányokon végzett kísérletek során jutottak arra a következtetésre, hogy a határozott mértékű kalóriamegvonás akár 50 százalékkal növelheti a rágcsálók élettartamát. Még radikálisabb kalóriamegvonás ellenben éhhalálhoz vezet, nehéz tehát megtalálni az egyensúlyt e tekintetben is.

Hamar előkerültek azok a modellorganizmusok is, amelyek puszta létük tanúsága révén az örök élettel kecsegtethetnek. Az édesvízi környezetben élő Hydra-féle ragadozó csalánozók például úgy tűnik, mintha nem is halnának meg. Ezen felül a biológia tudománya bőségesen ismer olyan fajokat, amelyeknél az öregedés elhanyagolható mértékű, azaz hosszú időn át nem mutatják az öregedés jeleit sem sejtszinten, sem a teljes szervezet szintjén (és most sokaknak juthat eszébe Szerb Antal regényének, A Pendragon-legendának axolotlokkal kísérletező Earl of Gwyneddje).

A gerincesek között számos teknősfaj mellett a 2018-ban felfedezett apró termetű, nem túl bizalomgerjesztő küllemű csupasz turkáló, avagy csupasz vakondpatkány akár harminc évig is elélhet, ami tízszerese a többi rágcsáló élettartamának. Ráadásul ez az emlős kibírja oxigénhiányos környezetben is, ilyenkor ugyan elájul, de a szervezete átáll a gyümölcscukor oxigénmentes lebontására, az anaerob glikolízisre. Nem alakulnak ki benne rákos elváltozások sem, ami arra vezethető vissza, hogy a sejtekben található fehérjegyárai, a riboszómák kivételesen pontos fehérjekópiákat állítanak elő (ehhez képest az emberi riboszómák rengeteg rossz hamisítványt termelnek). A csupasz turkálók részletesebb vizsgálata nyomán arra a következtetésre jutottak, hogy sejtjeik életkortól függetlenül valósággal dúskálnak a hialuronsavakban, amelyek ugyan kisgyermekkorban az emberben is bőven termelődnek, ám a folyamat később elakad, amit szaporodó ráncaink mutatnak. Az ezzel telerakott termékeket áruló kozmetikai ipar pedig kapva kap az alkalmon, bár megjegyeznénk, hogy a hialuronsavval színültig töltött vakondpatkányok eleve ráncosan születnek, és később sem szépülnek meg. Szinte érzéketlenek a fájdalomra, különösen a savas közeget bírják jól, köszönhetően a szervezet szinte kóros elsavasodását is lehetővé tevő anyagcseréjüknek, de például az erős paprika csípősségét adó kapszaicint sem érzik meg, hacsak nem kapnak egy olyan P-reagenst, mely más rágcsálóknál állandó viszketéshez-vakarózáshoz vezet.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Valóra vált forgatókönyv

1984-ben került a mozikba Rob Reiner első filmje, A turné (This Is Spinal Tap). Az áldokumentumfilm egyik főszereplője maga a rendező volt, aki az éppen amerikai turnén levő fiktív brit hard rock zenekar, a Spinal Tap történetét próbálta kibogozni.

Nézőpont

A filozófus-író (Denis Podaly­dès) tüdeje és mája közt apró kis foltot mutat ki az MRI-vizsgálat, de biztosítják afelől, hogy (egyelőre!) nem veszélyes a dolog.

Amikor győznek a hippik

  • - turcsányi -

Blaze Foley-nak volt egy kabátja. Ha egészen pontosak akarunk lenni, ez az egy kabátja volt neki – ez sem túl jó bőrben. Az ujját például vastag ezüstszínű ragasztószalaggal kellett megerősíteni, jól körbetekerni, mindkettőt – hogy le ne essenek.

Hibamátrix

  • Dékei Krisztina

Szűcs művészete a klasszikus, realista festészeti hagyományokon alapul, de távol áll a „valóságtól”.

Ozmózisok

Nádas Péter e hosszú, több mint négyszáz oldalas memoárját Mészöly Miklós, Polcz Alaine és Esterházy Péter köré fűzi föl. Könyvének témája négyük viszonya, vonzásaik és választásaik, személyiségük szerkezetének összeillő és egymáshoz nem illeszkedő elemei. És a háttérben természetesen ott van a korszak, a lassú hetvenes–nyolcvanas évek a kádári provinciában.

Mozaikkockák

A hazai neoavantgárd egyik meghatározó alakjaként Erdély Miklós (1928–1986) a sok műfajban alkotó, polihisztor művészek közé tartozott.

Abúzus, család

  • Balogh Magdolna

Egyéni hangú, markáns képviselője Ivana Dobrakovová a szlovák kritika által expat-prózaként emlegetett prózai iránynak. Ezzel az angol „expatriate”, azaz tartósan vagy ideiglenesen külföldön élő szóból eredő kifejezéssel azokra a művekre utalnak, amelyek a rendszerváltozás adta lehetőségekkel élve külföldön szerencsét próbáló fiatalok problémáiról beszélnek.