A hosszú élet titkai

Mintha elvágták volna

Tudomány

Miközben megannyi most is beszerezhető termék ígéri az élet meghosszabbítását, a tudomány állása szerint ennek komoly akadályai vannak.

Az öregedés elkerülhetetlen végzetünk. Az öregedéstudomány régi megállapítása szerint ez vár minden olyan szervezetre, amelyben elkülönülnek a testi és az ivarsejtek. Mindamellett régóta zajlanak kutatások, amelyek e folyamat megállítását, de legalábbis lelassítását ígérik. Az egyik legígéretesebb kutatási eredmény még a múlt században született: 1934-ben patkányokon végzett kísérletek során jutottak arra a következtetésre, hogy a határozott mértékű kalóriamegvonás akár 50 százalékkal növelheti a rágcsálók élettartamát. Még radikálisabb kalóriamegvonás ellenben éhhalálhoz vezet, nehéz tehát megtalálni az egyensúlyt e tekintetben is.

Hamar előkerültek azok a modellorganizmusok is, amelyek puszta létük tanúsága révén az örök élettel kecsegtethetnek. Az édesvízi környezetben élő Hydra-féle ragadozó csalánozók például úgy tűnik, mintha nem is halnának meg. Ezen felül a biológia tudománya bőségesen ismer olyan fajokat, amelyeknél az öregedés elhanyagolható mértékű, azaz hosszú időn át nem mutatják az öregedés jeleit sem sejtszinten, sem a teljes szervezet szintjén (és most sokaknak juthat eszébe Szerb Antal regényének, A Pendragon-legendának axolotlokkal kísérletező Earl of Gwyneddje).

A gerincesek között számos teknősfaj mellett a 2018-ban felfedezett apró termetű, nem túl bizalomgerjesztő küllemű csupasz turkáló, avagy csupasz vakondpatkány akár harminc évig is elélhet, ami tízszerese a többi rágcsáló élettartamának. Ráadásul ez az emlős kibírja oxigénhiányos környezetben is, ilyenkor ugyan elájul, de a szervezete átáll a gyümölcscukor oxigénmentes lebontására, az anaerob glikolízisre. Nem alakulnak ki benne rákos elváltozások sem, ami arra vezethető vissza, hogy a sejtekben található fehérjegyárai, a riboszómák kivételesen pontos fehérjekópiákat állítanak elő (ehhez képest az emberi riboszómák rengeteg rossz hamisítványt termelnek). A csupasz turkálók részletesebb vizsgálata nyomán arra a következtetésre jutottak, hogy sejtjeik életkortól függetlenül valósággal dúskálnak a hialuronsavakban, amelyek ugyan kisgyermekkorban az emberben is bőven termelődnek, ám a folyamat később elakad, amit szaporodó ráncaink mutatnak. Az ezzel telerakott termékeket áruló kozmetikai ipar pedig kapva kap az alkalmon, bár megjegyeznénk, hogy a hialuronsavval színültig töltött vakondpatkányok eleve ráncosan születnek, és később sem szépülnek meg. Szinte érzéketlenek a fájdalomra, különösen a savas közeget bírják jól, köszönhetően a szervezet szinte kóros elsavasodását is lehetővé tevő anyagcseréjüknek, de például az erős paprika csípősségét adó kapszaicint sem érzik meg, hacsak nem kapnak egy olyan P-reagenst, mely más rágcsálóknál állandó viszketéshez-vakarózáshoz vezet.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Ha szeretné elolvasni, legyen ön is a Magyar Narancs előfizetője, vagy ha már előfizetett, jelentkezzen be!

Neked ajánljuk

És meghalni a gyönyörtől

„A fájdalom politikai kérdés, a gyönyör politikai kérdés” – okítja a haldokló Mollyt (Michelle Williams) egy gyönyörű leszbikus (Esco Jouléy), aki egy személyben radikálisan szabad szexuális felfedező és empatikus szociális munkás is.

Végtére is a gyerek az első

Lehet-e hazugságra építeni értelmes életet, főleg másokét, a családtagjainkét, a gyerekünkét? Persze kizárólag az ő érdekükben! Van-e olyan érdek, ami fontosabb, mint az igazság?

Kísérleti fizika

Öveges József fizikus, piarista szerzetes, tanár, mondhatni mé­dia­­sztár volt a hatvanas–hetvenes években. Közvetlen stílusban, élvezetesen előadott ismeretterjesztő előadásai és a közben bemutatott kísérletek tették ismertté.

Micimackóék felnőttek

Ládaasztal a fő díszletelem a Három Holló pincehelyiségének apró színpadán, olyan, amilyenek mellett a fesztiválokon szoktunk iszogatni. Körülötte jégkockához hasonló, hol egységes kékben, hol különböző színekben pompázó ülések. Gyerekként nem egészen így képzeltük a Százholdas Pagonyt.

A ház torka

Egy Pireneusok mélyén megbújó faluban, a Clavell házban a család egyik nőtagja éppen haldoklik. Hörgő, bűzölgő, démonisztikus tusa ez, pokoli gyötrelem. Nem véletlenül gondolunk a pokolra és érezzük meg egy földöntúli lény jelenlétét.

Mi a művészet?

Hazánk kulturális miniszterének, Hankó Balázsnak – aki a 2023-as és a 2024-es szja-bevallásának „munkáltató” rovatába is „Kultúrális és Innovációs Minisztériumot” írt – érezhető, napi gondjai vannak a nyelvhasználattal.

A javaik és az életük

Válaszolnak… Az a legjobb ebben a szánalmas bolhacirkuszban, hogy válaszolnak, és megmagyarázzák. Hogy az nem is úgy van, mert nem is az övéké, csak épp náluk van, valahogy. Bérelték, lízingelték, amikor egy percre nem figyeltek oda, a nyakukba akasztotta valaki vagy valami. Néztem a tájat, és rám esett, a Jane Birkin meg a táskája, szerencsére nem az egész Gainsbourg család, gyerekkel, kutyával, szivarral.

Honfiak  

–Librettó–

(A helyszín az első négy felvonásban mindvégig a miniszterelnök dolgozószobája.)

Nemcsak a hősök arcai

82 éve, 1943. április 19-én kezdődött, és szűk egy hónapig tartott a varsói gettófelkelés. Miközben a nácik leszámoltak az alig felfegyverzett lázadókkal, porig rombolták a zsidók számára kijelölt városrészt, a túlélőket pedig haláltáborokba küldték, Varsó többi része a megszállás hétköznapjait élte. Hogyan emlékezik ma Lengyelország a világháború alatti zsidó ellenállás legjelentősebb mozzanatára?

„A legkevésbé sem keresztényi”

A nyugati populista mozgalmak és pártok a kereszténység kifacsart értelmezését használják fegyverként a hatalomért folytatott harcban, miközben a hagyományos kereszténydemokrácia identitásválságba került. A Princeton University professzora arra is figyelmeztet: legalább mi ne beszél­jünk szélsőjobboldali „hullámról”.

Mindenki hibázhat

Nem állítható, hogy a KSH direkt hamisítana adatot a szegénységi mutatók kiszámításánál. Mégis, valahogy mindig a „kellő” irányba mutatnak a számok.