Interjú

„Mindenkit meg lehetett zsarolni”

Ignácz Károly történész Bethlen István alkotmányos puccsáról és a húszas évek választásairól

Tudomány

A húszas évek Bethlen-korszakának magyar választásai mutatnak némi hasonlatosságot a mával, de persze számottevők a különbségek is. A hegemón kormánypártot akkor lehetetlen volt a „saját pályáján” legyőzni.

 

Magyar Narancs: Az 1920-as választás még a Friedrich-féle választójogi rendelet alapján zajlott – azaz általános és titkos választáson dőlt el a mandátumok sorsa, még ha a választás szabadságát a külső körülmények, például a fehérterror korlátozták is. Miért akarta gróf Bethlen István kormányfő és köre korlátozni a választójogot, és visszahozni az akkor már kuriózumnak számító nyílt szavazást?

Ignácz Károly: Az 1920-as választásokon a választási rendszer demokratikusnak volt mondható, de a körülmények egyáltalán nem voltak demokratikusak. Az 1921 áprilisától hivatalban lévő Bethlen azért tért el ettől a választási szisztémától, mert az ő politikai céljait ezzel nem lehetett megvalósítani. Miniszterelnökként volt hatalma, voltak komoly támogatói a politikai és gazdasági elitben, de nem volt tömegtámogatottsága. Őszintén szólva, nem is törekedett arra, hogy a demokratikus politikában megszokott módon megnyerje a választókat, vagy hogy modern tömegpártot építsen maga köré. Egységes, nagy befolyású kormányzó pártot akart felépíteni, de ehhez olyan választási rendszerre volt szüksége, amelyben ezt a célt akár biztos választói többség nélkül is el tudja érni.

MN: Bethlen klasszikus kakukkstratégiát alkalmazott: 1922 februárjában a támogatóival együtt belépett a kisgazdapártba, amelyet azután a saját képére formált.

IK: Eredetileg nem a kisgazdákkal akarta megcsinálni a kormánypártot, mert nagyobb különbséget látott a programjaik, habitusuk között, mint amennyi a keresztény párttól (Keresztény Nemzeti Egyesülés Pártja – KNEP) elválasztotta. A kisgazdapárt, leginkább annak a Nagyatádi-féle szárnya a kisbirtokosok érdekeit képviselte, ami nem feltétlenül vágott egybe a Bethlen köré tömörült gazdasági elitcsoport céljaival. Ám a zömmel legitimista KNEP-vel való együttműködés a király, IV. Károly 1921. őszi sikertelen második visszatérése, a „királypuccs” és az ezt követő trónfosztás nyomán már nem volt lehetséges, ezért választotta Bethlen inkább a szabad királyválasztó kisgazdapártot. Fontos, hogy erre a szociáldemokratákkal 1921. december végén megszületett kiegyezés után került sor. Ez is biztosította, hogy Nagyatádi Szabó István parasztpolitikus és köre is belemenjen az egységes kormánypárt kialakításához vezető alkuba. Bethlen mindenkivel el tudta hitetni, hogy megkerülhetetlen figura a politikai életben, és aki makacsul szemben áll vele, az el fog tűnni a politikából. Ez önbeteljesítő jóslatnak bizonyult – végül minden ellenfele vagy kiegyezett Bethlennel, vagy tényleg háttérbe szorult.

MN: Róla is azt tartották, hogy kivételesen erős a meggyőző ereje, a személyes varázsa?

IK: Igen, de azért hozzá kell tenni, hogy neki miniszterelnökként is megvoltak a lehetőségei és eszközei. Azt is kevéssé szokták hangsúlyozni, hogy a húszas évek elején Magyarországon a helyi közéletben, a közigazgatásban és az önkormányzatokban továbbra is a régi elit tagjai vittek vezető szerepet, akik habitusban, politikai nézeteikben is közel álltak hozzá. Rajtuk keresztül, illetve velük szövetkezve Bethlen tényleges hatalmi központot tudott létrehozni.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Szemrevaló: Páva – Valódi vagyok?

  • SzSz

A társadalmi szerepek és identitások a pszichológia egyik legjobban kutatott területe. Mead szerint nincs is objektív valóság, azt az egyének maguk konstruálják; Goffman úgy véli, az egész világ egy színpad, ahol mind különböző szerepeket játsszunk; míg Stryker elmélete azt magyarázza, hogy minden ember ezernyi identitással rendelkezik, s azok hierarchiába rendeződnek.

Szemrevaló: A fény

  • - bzs -

Tom Tykwer csaknem háromórás eposza mintha egy másik korból időutazott volna napjainkba (Tykwer maga is a Babylon Berlint, a múlt század húszas éveit hagyta hátra).

Szemrevaló: Gépek tánca

Markológépekkel táncolni, az ám a valami! Amikor a kotrókanál kecsesen emelkedik a magasba, akkor olyan, mint egy daru – mármint a madár (lehet, hogy magyarul nem véletlenül hívják így az emelőszerkezetet?) –, „nyakát” nyújtogatja, „fejét” forgatja.

Le nem zárt akták

A művészi identitás és a láthatóság kérdéseit helyezi középpontba Pataki Luca első önálló kiállítása. Keszegh Ágnes kurátor koncepciója szerint a tárlat krimiként épül fel: a látogatónak fragmentumokból, nyomokból kell rekonstruálnia a történetet. Az anyag kísérlet a művészszerep radikális újragondolására, és az igazi kérdése az, hogy az alkotói késztetés ledarálható-e.

Ingyen Carlsberg

  • - turcsányi -

Valamikor a múlt század kilencvenes éveinek elején Bille August nemzetközi hírű svéd filmrendező rájött, hogy mégsem lenne jó, ha ő lenne a filmművészet második Ingmar Bergmanja, még akkor sem, ha az ügyért addig számos követ megmozgatott (Hódító Pelle Max von Sydow-val, 1987; Legjobb szándékok, egyenesen Bergman forgatókönyvéből, 1992).

Utánunk a robotok?

A Székesfehérváron tavasszal bemutatott színpadi átiratot Szikora János, a Vörösmarty Színház tizenhárom év után elköszönő igazgatója rendezte. A színház vezetésére kiírt, majd megismételt pályázat után ősztől már Dolhai Attila irányításával működő teátrum irányvonala minden bizonnyal változni fog, a társulat egy része is kicserélődött, így A Nibelung-lakópark egy korszak összegzésének, Szikora János búcsúelőadásának is tekinthető.

Túlélni a békét

Az előadás ismét azt bizonyította, hogy egy ideje a Miskolci Nemzeti Színházé a magyar nyelvű színjátszás egyik legerősebb társulata. Pedig a darab – annak ellenére, hogy színházi felkérésre született – egyáltalán nem kínálja magát könnyen a színrevitelre.

„Idő és hely hoz létre igazi közösséget”

A Freeszfe elnökeként teljesen az egyesület körüli teendők kötötték le Forgács Péter figyelmét, mostantól pedig a FREEDOM, az új otthonuk szellemiségének kialakítása a cél. Arról kérdeztük, mit terveznek az épülettel, mit jelent a szabadság, és egyáltalán, milyen iskola lesz itt.

A Bolsonaro-végjáték

Szeptember 11-én a brazil szövetségi legfelsőbb bíróság, a Supremo Tribunal Federal (STF) bűnösnek mondta ki a demokratikus rend elleni szövetkezésben és 27 év és 3 hónap szabadságvesztésre ítélte Jair Messias Bolsonarót, Brazília volt elnökét, aki 2019 és 2022 között töltötte be ezt a posztot.