Móricz cipője - Kiss Ferenc antikvárius

  • -banza-
  • 2005. április 7.

Tudomány

Napfényes délelőtt. A Károlyi-palota mellett sétálok, egyszerre csak zongoraszó üti meg a fülem.

Napfényes délelőtt. A Károlyi-palota mellett sétálok, egyszerre csak zongoraszó üti meg a fülem. Nyilvánvaló, hogy zenekari kíséret nélkül Mozart d-moll zongoraversenyét (K. 466) gyakorolja valaki; iskolázott játékosnak hallatszik, noha a tizenhatodok kissé nehézkesen pörögnek. Belépve a Palota Könyveskert ajtaján, látomásszerű kép fogad: a roskadásig rakott könyvespolcok közt rövid Yamaha zongora, mögötte elegánsan öltözött úr.

"Azért Mozart felülmúlhatatlan", mondom jobb híján. Belelapozok a zongorán heverő kottákba, Mozart-szonáták, Schubert Moment musicaux-ja, az impromptuk, Schumann könnyebb darabjai. "A vevőket nem zavarja?" kérdem. "Éppen ellenkezőleg! Nagyon élvezik!" "Lehet rendelni is? Szívesen meghallgatnám Schubert B-dúr szonátáját, legalább az első tétel elejét. Az egyik kedvencem." "Ez az, ugye?" - kérdi, és már játssza is kotta nélkül. De aztán lecsukja a zongorát: "Most inkább nem. Elég nehéz. Gyakorolnom kell, talán a jövő héten."

Kiss Ferenc, a zongorázó antikvárius a nyolcvanas évek elején a konzervatóriumba járt nagybőgő szakra, aztán karvezetést végzett. 1988-tól Németországban élt; Münchenben és a Frankfurt am Main-i rádió zenekarában zongorázott, egy kamarazenekarban csembalózott. De a gyűjtőszenvedély félresöpörte a hangjegyeket; már Némethonban több aukciót is rendezett, közülük kimagaslott a jeles avantgárd festő, Bortnyik Sándor kollekciójának árverése. 1995-ben jött haza.

"Sok mindent gyűjtök. Van például egy oklevelem II. Lajostól, de a huszadik század magyar irodalma a fő területem. Móricztól megvannak intim naplói, több kiadatlan kézirata, de például esernyője, utazóborotvája és egyik cipője is." "Hányas lába volt?" "Negyvenkettes...", hangzik habozás nélkül a válasz. "Az írók cipői! Nagy téma!", szúrom közbe fontoskodva. "József Attila köztudottan verset írt új cipőjéhez..." "Tőle nincs cipőm. Van viszont más." Dobozok kerülnek elő, benne fényképek - köztük néhány publikálatlan - a költőről, valamint pár névjegy. Az egyik hátán nyomtatott szöveg: "Ez a szép névjegy Löbl Dávid és fia nyomdájában készült." Hogy szép, ezt nem merném állítani, ám a kártyákon a felírás megdöbbentően egyszerű: "József Attila". Ennyi, se foglalkozás, se cím. Kevés tárgy árulkodik ilyen hátborzongatóan József Attila nincstelenségéről.

Mire való a gyűjtés? A kimondatlan kérdésre Kiss Ferenc így válaszol: "Gyűjtök, mert nem akarom, hogy veszendőbe menjenek pótolhatatlan értékek, így szereztem meg Tandori Dezső ifjúkori gombfociját is. A gyűjtés mellett könyvkiadással foglalkozom. A birtokomban levő kézirat alapján a Noran kiadónál hamarosan megjelenik Móricznak az 1919-es kommünről írt riportregénye A kommunizmus után címmel. A kötethez Esterházy Péter írt előszót, míg a történelmi összefüggéseket Kis János utószava világítja meg. De a közeljövőben közreadjuk Móricznak első feleségével, Holics Jankával folytatott levelezését is."

Szemében különös tüzek. Elköszönök, ő meg visszaül a zongorához.

Figyelmébe ajánljuk

Jens Lekman: Songs for Other People’s Weddings

„Ha valaha szükséged lenne egy idegenre, hogy énekeljen az esküvődön, akkor szólj nekem” énekelte Jens Lekman az első lemezén. A több mint két évtizede megjelent dal persze nem egy apróhirdetés akart lenni eredetileg, hanem az énekes legkedvesebb témájáról, az elérhetetlen szerelemről szólt.

Péterfy-Novák Éva: A Nevers-vágás

A szerző olyannyira nem bízik az olvasóiban, hogy már az első novella előtt, a mottó vagy az ajánlás helyén elmagyarázza, hogyan kell értelmezni a kötet címét, noha a könyv második felében elhelyezett címadó novella elég egyértelműen kifejti, hogy miről is van szó.

Mocskos játszma

  • SzSz

Shane Black farzsebében több mint harminc éve ott lapul a Play Dirty cím – anno a Halálos fegyver folytatásának szánta. Az eredeti forgatókönyv minden bennfentes szerint zseniális volt, sötétebb, mocskosabb, mint a zsarupáros meséje, ám épp ezért a stúdió, a producer és Richard Donner rendező is elutasította. Black viszont szeret ötleteket újrahasznosítani – ennek belátásához elég csak ránézni filmográfiájára –, így amikor jött a lehetőség, hogy Donald E. Westlake Parker-könyveiből készítsen filmet, gyorsan előkapta a régi címet.

33 változat Haydn-koponyára

Négy év után újra, ugyanott, ugyanazon alkotók közreműködésével mutatták be Esterházy Péter darabját; Kovács D. Dániel rendező a korábbitól alig különböző verziót hozott létre. A 2021-es premiert az író halála után közvetlenül tartották meg, így azt a veszteség drámaisága hatotta át, most viszont új szemszögből lehet(ne) megnézni Haydn koponyáját, és rajta keresztül az egyik legönironikusabb magyar szerzőt.

Suede: Antidepressants

A Brett Anderson vezette Suede nem nagyon tud hibázni a visszatérése óta. A 2010-es években készítettek egy ún. színes albumtrilógiát (Bloodsports, 2013; Night Thoughts, 2016; The Blue Hour, 2018), jelen évtizedben pedig megkezdtek egy újabb, ezúttal fekete-fehér háromrészes sorozatot. Ennek első része volt az Autofiction négy évvel ezelőtt, amelyet a tagok a Suede punklemezének neveztek.

Az elveszett busz

  • - ts -

A katasztrófafilmről okkal gondolhatnánk, hogy rövid idő adatott neki. Fénykorát a hetvenes években élte, de rögtön ki is fáradt, s a kilencvenes évekre már kicsit cikivé is vált. Utána pedig már csak a fejlődő filmkészítési technikák gyakorló pályáján jutott neki szerep.

Rokonidők

Cèdric Klapisch filmjei, legyenek bár kevésbé (Párizs; Tánc az élet) vagy nagyon könnyedek (Lakótársat keresünk és folytatásai), mindig diszkréten szórakoztatók. Ez a felszínes kellemesség árad ebből a távoli rokonok váratlan öröksége köré szerveződő filmből is.

Metrón Debrecenbe

A kiadó az utószóban is rögzíti, Térey szerette volna egy kötetben megjelentetni a Papp Andrással közösen írt Kazamatákat (2006), az Asztalizenét (2007) és a Jeremiás, avagy az Isten hidegét (2008). A kötet címe Magyar trilógia lett volna, utalva arra, hogy a szerző a múlt, jelen, jövő tengely mentén összetartozónak érezte ezeket a drámákat, első drámaíró korszakának műveit. 

Pénzeső veri

  • SzSz

„Az ajtók fontosak” – hangzik el a film ars poeticája valahol a harmincadik perc környékén, majd rögtön egyéb, programadó idézetek következnek: néha a játék (azaz színészkedés) mutatja meg igazán, kik vagyunk; a telefonok bármikor beszarhatnak, és mindig legyen nálad GPS.

Az elfogadás

Az ember nem a haláltól fél, inkább a szenvedéstől; nem az élet végességétől, hanem az emberi minőség (képességek és készségek, de leginkább az öntudat) leépülésétől. Nincs annál sokkolóbb, nehezebben feldolgozható élmény, mint amikor az ember azt az ént, éntudatot veszíti el, amellyel korábban azonosult. 

Mozaik

Öt nő gyümölcsök, öt férfi színek nevét viseli, ám Áfonya, Barack, vagy éppen Fekete, Zöld és Vörös frappáns elnevezése mögött nem mindig bontakozik ki valódi, érvényes figura. Pedig a történetek, még ha töredékesek is, adnának alkalmat rá: szerelem, féltékenység, árulás és titkok mozgatják a szereplőket.