A veszett denevér
a kutyával ellentétben nem vadul be, és nem válik harapóssá, bár ha puszta kézzel ragadják meg, a legtöbb denevér önvédelemből harap. Az Egyesült Államokban mindenesetre átlagosan évi egy denevér okozta halálesetet tartanak nyilván, ami elenyésző a gyilkos házastársak, sportbalesetek, terrorista támadások és közlekedési balesetek okozta halálozások számához képest, de mennyivel félelmetesebb egy veszett denevér, mint egy csapat baseballütős skinhead!
Magyarországon a veszett denevérek aránya még alacsonyabb, eddig ugyanis csak egyetlen veszett denevért találtak, az is a betegség egy olyan változatát hordozta, amely kutyára nem terjedhet át.
A denevérek száma a civilizált világban csökken, egyre kevesebb a megfelelő élőhely, és bár kicsi, szőrös állatok, közelről annyira félelmetesen néznek ki, hogy az már tényleg túlzás. Ijesztgetésre, mármint mások ijesztgetésére szinte ideálisak, az őskortól napjainkig hálás horrortéma a denevértámadás. A suttogó propaganda hatékonyságát jelzi, hogy a leggyakoribb show-elem a vérszíváson kívül az áldozat hajába gabalyodás - valóban szörnyű elképzelni, de ilyen még szinte soha nem történt, legalábbis mindenki csak minimum másodkézből hallott róla.
Kevés szó esik a mindenkori magyar kormány denevérügyi diplomáciai tevékenységéről, de nem árt tudni, hogy
hazánk aláírta
a Nemzetközi Denevérvédelmi Egyezményt. Így ha valaki bánt egy denevért, azt az aláíró tagállamok lebombázzák. Valamennyi magyar denevérfaj védett, így természetesen azok is, melyeket nem zavar az emberi civilizáció. A 26 hazai denevérfaj közül ilyen a korai denevér, a kései denevér és a durva vitorlájú denevér. Ezek már szinte azon munkálkodnak, hogy kiszorítsák az emberiséget a békásmegyeri lakótelepről.
Ha őszintén magunkba nézünk, és értékeljük a civilizációnk által elért építészeti eredményeket, nincs mese, meg kell állapítanunk: a panelházak sokkal jobban hasonlítanak barlangokra vagy sziklarepedésekre, mint bármilyen rendes lakóépületre. A denevéreket élőhelyei pedig a barlangok és sziklarepedések, így a panelek egészen autentikus hálóhelyeket jelentenek nekik. Valóságos főnyeremény, ha építtetői részről valaki kilopta a szigetelést a hatalmas betonelemek közül. A denevér éppen befér, belülről pedig gazdagon jő a meleg - sok panelház déli, szélárnyékos oldala annyira eldenevéresedett, hogy két elszánt budapesti denevérmentő, Molnár Viktor és Zoltán már azzal foglalkoznak, hogy
visszatelepítik
a nagyvárosi körülmények közé született denevéreket. Az ilyen mozgalmak persze nem mindig végződnek jól, emlékezetes például az amerikai feketék Libériába településének látványos kudarca. Molnárék ezért roppant körültekintően járnak el: az urbánus denevért olyan helyen eresztik szabadon, ahol vannak odvas fák és víz, tehát repülő rovarok korlátlan mennyiségben. A víz még viszonylag könnyen megoldható, az odvas fák azonban egyre nehezebb feladatot jelentenek; az erdőgazdálkodás miatt az odvas, tehát többnyire beteg fákat hamar kiselejtezik. Egyelőre azonban a Békásmegyerről a Pilisbe telepített denevérek nem reklamáltak, és nem kerültek elő.
Ha észrevesszük, hogy eldenevéresedtünk, ami persze inkább kertvárosi házakban fordul elő, és nem a panelban, megpróbálunk nem pánikba esni, és nem elképzelni, milyen ingatlanhirdetést adhatunk fel eztán a Kínál rovatban. "Szép, 140 m2-es családi ház csendes környéken, jó kilátással, a padláson egy regiment félelmetes denevérrel eladó." Nem esünk a denevérkolóniának, mint tót az anyjának, hanem megvizsgáljuk az eset körülményeit. Májustól augusztusig igen nagy neveletlenség denevéreket kilakoltatni, mert ilyenkor gyermekeiket nevelik, és ha nem voltunk restek hagyni, hogy eldenevéresedjen a ház, akkor már igazán kibírjuk azt az egy-két hónapot. A legtöbb denevérfaj nősténye májusban hozza világra egykéjét, és a kicsik csak a nyár közepére tanulnak meg repülni.
A denevér nem készít padlásbejárót, nem vési át a faburkolatot, mint a harkály, nem rágja szélesebbre, mint a patkány vagy az egér.
Kizárólag a kész
bejáratokra van tehát utalva, ezért ha a padlás valamennyi nyílása zárva, nem tud behatolni. Ha mégis beköltözött, sokkal kellemesebb lakótárs, mint a pelék vagy a nyestek. Nem csap zajt, nem bulizik, még énekelni is csak diszkrét ultrahangon szokott, úgyhogy a padlás eldenevéresedését sokszor csak akkor veszi észre az ember, amikor az évek alatt már felszaporodott a kolónia, és egyre több kaki hullik ki a bejárat mellől. Sokan sokféleképpen próbálták összeszámolni, mennyit fogyaszt a denevér százon. "ránként 600 szúnyog vagy egyszerűen a testsúlyának 50 százaléka nap mint nap. A denevéreket pedig a baglyok fogyasztják (röptében), és a nyestek (statikus állapotában), de ha valahová bevette magát a kolónia, csak az emberi beavatkozás tudja kipenderíteni.
Jóval kisebb horderejű, de intenzívebb lefolyású horror,
amikor egyetlen
denevér keveredik a lakásba. Hogy miért nem talál ki a szobából, fogalmam sincs; egy kísérlet tanúsága szerint a denevér ultrahangos radarja olyan precíz holmi, hogy az állat képes keresztülröpülni egy hálón úgy, hogy röptében határozza meg, melyik az egyetlen lyuk, amin át is fér.
A denevérlokátor csodálatos mutatványokra, például hajszálvékony tárgyak észlelésére képes. Ennek látszólag ellentmond, hogy a denevért gyűrűzéshez be tudják fogni egyszerű madarászhálóval: ezt azzal magyarázzák, hogy a hálót a denevér lakhelye közelében feszítik ki, ahol már rutinból röpül, és nem igazán figyel oda. A denevér alapjáraton nagyjából szárnycsapásonként egy hangjelet bocsát ki, de a pittyegés egy-egy céltárgy észlelése után felgyorsul. A szobában rekedt denevérek tehetetlenségének egyetlen reális magyarázata, hogy ezek szinte kizárólag fiatal példányok, szinte gyerekek, akik a váratlan szituációtól még anyámnál is mélyebb pánikba estek.
A nem kívánt denevér eltávolítása elvileg zsilipeléssel kezdődne. A befelé vezető ajtókat becsukjuk, a kifelé nyíló ajtót-ablakot sarkig tárjuk. A denevér előbb-utóbb, egyéni helyzetfelismerő képesség függvényében, távozik. Ha a denevér annak dacára is eltűnt, hogy nem láttuk távozni, könnyen előfordulhat, hogy nem is ment el, csak valahol elbújt, lehetőleg olyan helyen, ahol meg tud kapaszkodni egy lógó textíliában. "vatosan ellenőrizni kell a fogasokon lógó ruhákat és a függönyöket.
Az alaphelyzet tehát, hogy kettesben maradunk egy denevérrel (a több ember/egy denevér és a több ember/több denevér felállást egy másik alkalommal tárgyaljuk). A denevér kis helyen, kevésbé jelentős barlangokban vagy normál méretű szobákban úgy röpköd, hogy magasságot a falak mentén, körkörösen vagy U alakban repülve nyer, majd hirtelen ereszkedik egyet, és kezdi a körözést elölről. Az ereszkedő szakasz történetesen a szoba közepén van. Az ember jelenléte a denevér útvonala szempontjából tökéletesen érdektelen, de ha az ember történetesen a szoba közepén áll, egy mégoly szuggesztív zoológuskongresszus sem tudná beadni, hogy a denevér nem az ő életére tör, egyszerűen csak a légi folyosó közepében tetszik állni. Tehát ha a fal mellett állunk, baj nem történhet, vagy legalábbis könnyebben kikerül, és nem zuhanórepülésben jön nekünk.
A reménytelenül szobában rekedt denevért előbb vagy utóbb meg kell fogni. Ha nincs nálunk gyilkoskesztyű, tökéletesen megfelel egy konyharuha vagy vékonyabb törülköző. Puszta kézzel nem fogdosunk denevért, mert éles kis rovarevő fogaival védekezik az őt fojtogató szörnyeteg ellen. A törülközőt szépen ráterítjük, óvatosan becsomagoljuk, és kivisszük a szabadba, például az erkélyre. Ott finoman kihajtogatjuk a csomagot, a denevér ügyesen körülnéz, és amikor Noé harmadnapi galambjával ellentétben az ultrahang visszatér, a kis batman is útra kél.
Winkler Róbert
Denevérkitelepítési Forró Drót
343-6075, ez az állatkert telefonszáma, ahol Molnár Zoltánt kell keresni. Ugyanitt lehet érdeklődni a Magyar Denevérkutatók Baráti Köre iránt, ha valakinek kedve támadt volna régi teplomtornyokban denevérkolóniákat tanulmányozni vagy csatlakozni a debreceni denevérmegfigyelők víg csapatához.
A denevérspotting alapjai
- Olyan megfigyelőhelyet keresünk, ahonnan a derengő égbolt jól kirajzolja a denevérek alakját;
- persze olyan helyet keressünk, ahol sok az éjszakai, repülő rovar;
- a közvilágítás nemcsak a lepkéket vonzza, hanem a denevéreket is.
A három urbánus
Kései denevér: sötétbarna színű, de a fején sok a fekete - félelmetes! Füle (szakszerűen: fülfedője) hegyes, igazi kis ördög. Szeret a vizek felett vadászni, és nevéhez híven kizárólag napnyugta után jön elő.
Korai denevér: teste kb. 7 cm hosszú, színe vöröses. A kései denevértől úgy különböztethetjük meg, hogy füle babszem alakú.
Durva vitorlájú denevér: lényegesen kisebb faj, teste 4,5-5 cm hosszú. Teste felül sötétbarna, alul sötét okkersárga színű.
