Interjú

„Nem gondoltuk, hogy ekkorát szól”

Barna Imre Ferenc és Barnaföldi Gergely Gábor fizikusok

Tudomány

Egy új, magyar kutatók által kidolgozott, világszerte komoly visszhangot kiváltó, matematikailag alaposan alátámasztott elmélet adhat magyarázatot a világegyetem működésének számos rejtélyére. De mi a jelentősége egy ilyen felfedezésnek, mit magyaráz meg a forgó világegyetem modellje, mennyit tudunk az univerzum méreteiről és tulajdonságairól? És mit ér egy magyar kutató a világban? És vajon nem szédül-e, amikor irdatlan távolságokba mereszti tekintetét? A publikáció elméleti fizikus szerzőit, a HUN-REN Wigner Fizikai Kutatóközpont munkatársait kérdeztük.

Magyar Narancs: Mindig meglepi a laikusokat, hogy a világegyetem nem csupán tágul, hanem forog is. Hogyan értelmezzük ezt? Miért fontos ez?

Barna Imre Ferenc: Kezdjük egy kis tudománytörténettel. Einstein először azt mondta, hogy statikus a világegyetem, majd jött Erwin Powell Hubble, aki 1929-ben felfedezte a vörös­eltolódást, és először fogalmazta meg, hogy tágul az univerzum. A kilencvenes évek végén Samuel Perlmutter, Brian P. Schmidt és Adam Riess észrevették, hogy a világegyetem gyorsulva tágul – 2011-ben meg is kapták érte a fizikai Nobel-díjat. E tágulás szemléltetésére szokták mondani, hogy vegyünk egy léggömböt, amely egyre gyorsabban fújódik fel minden irányba: a felszínén minden felrajzolt pont egyre távolabb kerül egymástól. Ezek a változások a métereket, órákat számláló skálán nem érthetők meg, mégis azt jelentik, hogy valamilyen erő egyre gyorsabban húzza szét a rétestésztát – csillagászati skálákon mérve. Erre nekünk is csupán matematikai formuláink vannak – mi sem tudjuk ezt másképp elképzelni.

MN: Mi az a nevezetes Hubble-állandó?

Barnaföldi Gergely Gábor: A Hubble-paraméter azt méri, hogyan növekszik a tágulás sebessége a távolság függvényében. Különböző kozmológiai modellek vannak ennek értelmezésére. Az egyikben a táguló univerzum idővel össze fog esni, létezik olyan, ahol a tágulás örökké lassul és szépen beáll, s van, amely szerint teljesen konstans. Ez utóbbi az, ami kompatibilis a mérési eredményekkel, és amiről úgy gondoljuk most, az a kozmológiai standard modell, vagy a Lambda-CDM modell. A lambda azt jelzi, hogy benne van ez a sötét anyagos lambda-konstans, az Einstein-egyenlet extra tagja. Ez a modell egészen jól működik, és többféle megfigyeléssel alátámasztható.

MN: Hányféle módon lehet meghatározni a Hubble-állandó értékét? Két alapesetről hallani: amikor a kozmikus mikrohullámú háttérsugárzás, vagy valamilyen csillagászati referenciapont (ún. sztenderd gyertyák) szerint próbáljuk meghatározni.

Barnaföldi Gergely Gábor: Visszatérnék az Imre által említett modellre: fújjuk a lufit, két tetszőleges helyre felrajzolt pont távolodik egymástól. Meg akarjuk mérni, hogy milyen sebességgel távolodik minden mindentől – de ezt hogyan tehetjük meg? Az a kérdés, hogyan tudunk olyan kis pontocskákat definiálni, amelyek valamilyen módon valamilyen referenciakerethez rögzítettek. Ám globális referencia nincs az általános relativitáselméletben, minden egyenlet csak lokálisan érvényes. Nos, akkor keresünk olyan fizikai jelenségeket, amelyeknek minden fizikai rendszerben ugyanolyannak kell lenniük. Az egyik ilyen, ugye, a kozmikus háttérsugárzás. Ez nem sokkal, néhány száz­ezer évvel az ősrobbanás után keletkezett: a később bekövetkezett gyors felfúvódás (avagy infláció) után kifejlődtek az első atomok, majd a különböző kozmikus objektumok, és mintegy 370 ezer évvel az ősrobbanás után a sugárzás elvált („lecsatolódott”) az anyagról. Amikor lecsatolódik a sugárzás az addig vele együtt fluktuáló anyagról, megmarad ennek a fluktuációnak a hatása, és ez az utolsó érték öröklődik a kozmikus háttérsugárzásban. Amikor ma, 13,77 milliárd évvel az ősrobbanás után, megmérem a kozmikus háttérsugárzást, akkor a fluktuációk/darabkák közötti távolságot fogom tudni használni arra, hogy megnézzem, hogyan változott a tágulás mértéke. Igen ám, de ez nekem arról ad képet, hogy akkor ott régen hogyan tágult és hogyan fejlődött az univerzum. Ha ma körbe akarok nézni, akkor figyelembe kell vennem, hogy a fény véges sebességgel terjed.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Céltalan poroszkálás

A két fivér, Lee (Will Poulter) és Julius (Jacob Elordi) ígéretet tesznek egymásnak: miután leszereltek a koreai háborús szolgálatból, a veteránnyugdíjukból házat vesznek maguknak Kalifornia dinamikusan növekvő elővárosainak egyikében.

Autósmozi

  • - turcsányi -

Vannak a modern amerikai mitológiának Európából nézvést érthető és kevésbé érthető aktorai és momentumai. Mindet egyben testesíti meg a Magyarországon valamikor a nyolcvanas években futó Hazárd megye lordjai című, s az Egyesült Államokan 1979 és 1985 között 146 részt megérő televíziós „kalandsorozat”, amely ráadásul még legalább három mozifilmet is fialt a tengerentúli közönség legnagyobb örömére, s Európa kisebb furcsálkodására.

Húsban, szőrben

Mi maradt élő a Pécs 2010 Európa Kulturális Fővárosa programból? Nem túl hosszú a sor. A Tudásközpont és a Zsolnay Örökségkezelő Nkft. kulturális intézményei: a Zsolnay Negyed és a Kodály Központ, és a Zsolnay Negyedben az eleve kiállítótérnek épült m21 Galéria, amelynek mérete tekintélyes, minősége pedig európai színvonalú.

Rémek és rémültek

Konkrét évszám nem hangzik el az előadásban, annyi azonban igen, hogy negyven évvel vagyunk a háború után. A rendszerbontás, rendszerváltás szavak is a nyolcvanas éveket idézik. (Meg egyre inkább a jelent.)

Az igazságnak kín ez a kor

A családregény szó hallatán rendre vaskos kötetekre gondolunk, táblázatokra a nemzedékek fejben tartásához, eszünkbe juthat a Száz év magány utolsó utáni oldalán a kismillió Buendía szisztematikus elrendezése is.

Kultúrnemzet

„A nemzetgazdasági miniszter úr, Varga Mihály 900 millió forintot biztosított ennek az épületnek a felújítására – nyilván jó összeköttetésének köszönhetően. Lám, egy nemzeti kormányban még a pénzügyminiszter is úgy gondolja, hogy a kultúra nemcsak egy sor a magyar költségvetésben, hanem erőforrás, amelynek az ország sikereit köszönhetjük.”

Kamukéró

A lakástámogatási program a Fidesz-kormányok nagy találmánya. Ha az embereknek nincs pénzük lakást venni, akkor adjunk nekik támogatott hitelt – nagyjából ez a minta huszonöt éve.

„Így változik meg a világrend”

Miért tört előre a populista jobboldal a nyugati világban, és hogyan alakította át Kelet-Európát? Milyen társadalmi változások, milyen félelmek adták a hajtóerejét, és milyen tartalékai vannak? És a liberális demokráciának? A tájhaza egyik legeredetibb politikai gondolkodóját kérdeztük.

Nemtelen helyzetben

Egy hónapja éhségsztrájkol a vizsgálati fogságban Budapesten a német szélsőbaloldali aktivista, Maja T. A német média kifogásolja az ellene folyó eljárás és fogva tartásának körülményeit.