Kiállítás

Nem stresszel: kutat

Az izgalom biológiája. Selye János és a stresszelmélet dimenziói

  • - kovácsy -
  • 2015. július 4.

Tudomány

Manapság a stressz egyfajta kellemetlenséget jelent, az idő, a kötelezettségek nyomását, mindenféle aggodalmainkat írjuk le ezzel a kifejezéssel, bármit, ami nyomaszt, szorongat, amitől „stresszelünk”.

Semmelweis Ignác Apród utcai szülőháza, az orvostörténeti múzeum nem túl tágas, de annál kellemesebb otthona már-már megérdemli az enyhely nevezetet, és hatékonyan gyógyítja az ilyen értelemben értett stresszt körbezárt, nagyon zöld kertjével, az épület emberre szabott léptékével. Főleg így van, ha a Várkert-bazár felől közelítünk, ahol egyebek mellett azt tapasztaljuk, hogy a Nemzetstratégiai Kutatóintézet által létrehozott Kárpát-haza Galériában épp „Boldogasszony kiállítás” látható „a ki­emelkedő kortárs magyar képzőművészet értékeinek” bemutatása jegyében. Mindenképpen érdemes tehát a látogatásra az orvostörténeti múzeum, amely az elmúlt években egyre testközpontúbbá vált – alighanem a bemutatható tárgyak véges mennyisége következtében is.

A Selye-kiállításon például már egészen háttérbe szorulnak, egyfajta hangulati elemként szerénykednek a különféle fecskendők, egyebek, amelyek Selye állatkísérleteire utalnak. A kiállított anyag nagyrészt dokumentum, fénykép, magyarázó szöveg, mozgókép. Távolító effektusként mindezt kifeszített fóliacsíkok választják el a látogatótól, aki ugyanakkor valami hatalmas élőlény hártyás belsejében is érezheti magát, ahol jövés-menésével egyfajta „stresszorként” kényszeríti akaratlan befogadóját homeosztázisa, belső környezete, alkalmazkodóképessége prezentációjára a hormonális, illetve az idegrendszer küldeményei és üzenetei segítségével. Ez még nem Selye, hanem az elődeinek tekintett Claude Bernard és Walter Bradford Cannon felismerése.

A Selye értelmében vett stressz igen széles kategória, jóval szélesebb az említett, idegi alapú folyamatoknál, és bármi kiválthatja, az éhezéstől kezdve egy kellemes, karbantartó edzésig. A szervezet válasza pedig három lépésben történik, az általános alkalmazkodási szindróma keretében, amelyről legyen most elég annyi, hogy biztatóan indul, de ha a külső hatás tartósan fennmarad, a válaszreakció kimerüléséhez vezet. Ugyanakkor van egy normális stressz-szint, amely – mondhatni – maga az élet. A bőre szabott meghatározás arra indította egyik bírálóját, hogy ezt a gonosz definíciót adja: „A stressz, túl azon, hogy önmaga, önmaga oka és következménye is.”

Ettől még ő marad az a kutatóorvos, aki szakított a bevett trenddel, és mintegy egészében igyekezett tanulmányozni a betegséget mint olyat, miközben mások az egyes okok okait és ezek okait kutatták, egyre kisebbre darabolva a beteg embert.

A kiállítás mindvégig szándékosan egybefolyatja a tudományos továbblépések logikáját és magának a kutatónak az életét, hétköznapjait, ami azon túl, hogy jó ötlet, feldobja a kiállítást, ráadásul pihenőt engedélyez a látogatónak, aki most végre az alapoktól kezdve és teljes egészében meg akarja érteni a stressz­elmélet többlépcsős lényegét. Mondjuk, lehetne egy kicsit szájbarágósabb a magyarázat (még ha szemlátomást a szövegek minimalizálása volt is a cél), hogy például világossá váljon, milyen szerepe van a gyógyításban a Nobel-díjra többször is jelölt, de érdemesnek egyszer sem találtatott Selye gondolatrendszerének. Állítólag egy ízben zokon is vette a magas kitüntetés elmaradását, de egyéb kitüntetésekkel bőven vigasztalhatta magát, sőt számosságuk tekintetében kifejezetten rekorder volt a szlovák oldali Komáromban felnövő, Prága után pedig amerikai egyetemeken tanuló, céltudatos ifjú kutatóorvos. Na­pi 12–14 órákat dolgozott, szigorúan betartott napirend szerint. Kutatómunkájára egy csinos, lapfiókos szekrény utal, benne preparátumok tárgylemezeken. Egy fokkal konkrétabban pedig egy rövid patkánykísérletes film, amelynek egyik kockáján – rémes! – a kísérleti állat bőre annyira elmeszesedett, hogy tojáshéjszerűen el lehetett távolítani.

Magyarul 1964-ben adták ki tőle az Életünk és a stressz című kötetet, amelyet az akkori betűéhség miatt nem csak szakemberek kapkodtak el. Egyébként igen termékeny szerző volt. Már 1936-ban megjelent egy rövid közleménye a Nature-ben, aztán ezt több mint 1700 követte, könyveinek száma pedig úgy negyven, egy forrás szerint.

A leghatásosabb azért maga Selye a kiállítás elemei közül. Látjuk őt előadni Magyarországon, az előadóban, akkor még erősen dohányzó hallgatósággal, látjuk, amint a tévés riporternő filmvágás közben kér és kap kiegészítő ismereteket, és főleg látjuk, ahogy kissé megrendezett körülmények között belép a magyar határon. Ugyanolyan derűsen egyébként, ahogy Montrealban felszalad az egyetem lépcsőin, hogy megkezdje (ünnepnapokon is, kihagyás nélkül) napi munkáját, amelyben negyven asszisztens segítette, és – emlékezzünk meg erről is – 15 ezer kísérleti állat fölött rendelkezett. Röviden ír erről a kísérőszöveg is, igen helyesen rámutatva az állatkísérletek jelentőségére. Mi pedig a látogatás végeztével egy asztalon elhelyezett memóriakártyák segítségével tesztelhetjük, mit sikerült megjegyeznünk stresszügyben.

Semmelweis Orvostörténeti Múzeum, Könyvtár és Levéltár, nyitva október 31-ig

Figyelmébe ajánljuk

Miénk itt a vér

  • - turcsányi -

A papa mozija ez. Nem pont a formula hagyományos értelmében, sokkal inkább szó szerint. A hatvanas évek közepén az olasz anyakönyvi hivatal kigyűjtötte a Sergio keresztnevű polgárokat, s mindegyiket hatóságilag kötelezték arra, hogy spagettiwesterneket készítsenek.

Megszemélyesített dokumentumok  

„Boldog magyar jövőt!” – olvassuk a feliratot Chilf Mária kollázsán, ahol egy felvonuláson Lenin, Rákosi és Sztálin fényképét viszik a munkások és az úttörők, nyomukban a ledöntött Sztálin-szobor feje gurul egy tankkal a háttérben.

Építő játék

  • Kiss Annamária

Horváth Csaba rendező-koreográfusnak, a Forte Társulat művészeti vezetőjének színházában legalább annyira fontos a mozgás, mint a szöveg, nem csoda, hogy ezen az estén, a mozgásszínházas tempóhoz kevéssé szokott kőszínházas társulati tagoknak melegük van.

„Megeszi a kígyót”

Alighanem a magyar kultúrára korábban is jellemző, az utóbbi időben pedig mintha még erőteljesebben megjelenő befelé fordulás miatt lehet, hogy egy olyan jelentős életmű, amilyen Ladik Kataliné, egyszerűen nem találja meg benne a helyét – holott minden adott lenne hozzá.

Halk, mély morgás

Szentesen két bulltípusú kutya kijutott az utcára, halálra mart egy férfit és örök életére megnyomorított egy nőt. Az ügyészség letöltendő börtönbüntetést kért a gazdára, akinek fogalma sem volt arról, mire képesek a házőrzői, és milyen nevelésre lett volna szükségük.

 

Hídpénz

„Az önkormányzat egy olyan fejlesztést kíván megvalósítani, hogy a Szárhegyet és a Vár­hegyet összekötnénk egy függőhíddal."

Az arany csillogása

Emlékszik még bárki is arra, hogy mikor volt az a „vizes” világbajnokság Budapesten, amikor a toronyugráshoz a Dunába húztak fel egy ménkű nagy tornyot, hogy az majd milyen jól fog mutatni a világmindenség összes televíziós készülékén?

Csak a szégyen

Egy héttel ezelőtt az ENSZ Közgyűlése elfogadta azt a határozatot, amely július 11-ét a srebrenicai népirtás emléknapjává nyilvánítja.

Feltétlenül, de nem mindenképpen

A németek sohasem fogják megbocsátani a zsidóknak Auschwitzot – hangzik egy ismert, vitatott eredetű bon mot. Mint sok más általánosításban, ebben is lehetett igazság, amíg maguk a tettesek és a nácikkal együttműködők értelmezték úgy bűneiket, hogy a végén valahogy mégis a zsidók legyenek a hibásak. Gyermekeik és unokáik azonban már elfojtás vagy kivetítés nélkül tekinthettek a népirtásra, és vonhatták kérdőre felmenőiket.

Szerelem és politika

„Ötvenegy éves korában tragikus hirtelenséggel elhunyt Tánczos Gábor, az Országos Pedagógiai Intézet munkatársa, a Győrffy kollégium volt tagja, ismert publicista. A pedagógián kívül behatóan foglalkozott a NÉKOSZ történetével és a romániai magyar kultúrával.”

 

Előrehozott 2026

Olyan intenzitással történnek az események a magyar belpolitikában az utóbbi hónapokban, hogy immár komolyan felvethető: Orbán rendszerét akár a 2026-os általános választások előtt is le lehet váltani. Ideje hát gondolkodni ilyen forgatókönyveken is.