Nem tudjuk vakarni - Krónikus szemviszketés

Tudomány

Van, aki egész évben szenved tőle, de a többségnek inkább most okoz számos kellemetlenséget, amikor a parlagfű virágzik.

A viszketés mellett nem ritka az égető fájdalom sem, ráadásul olyan tünetegyüttesről beszélünk, ami a népesség jelentős részét kínozza. Védekezni nehéz ellene, bár nem reménytelen.

Nemcsak, de főleg

Alig van olyan ember, akinek soha ne viszketett volna a szeme, s ennek számos oka lehet. Elsőként a kevéssé nyilvánvaló okokat érdemes végigvenni, hogy ezeket kizárva végül eljuthassunk a valódiakhoz. A kínzó érzést például a szemhéjszél gyulladása (tudományos nevén a blepharitis) is okozhatja, ilyenkor beszáradt váladék rakódik fel, ami irritálhatja a szemet. Első ötletünk ilyenkor természetesen a dörzsölés, ám ezzel csak a beszáradt apró szemcséket juttatjuk a szemrésbe, amit azután vízzel, esetleg szemcseppel, műkönnyel kell tisztítani. Természetesen viszketést okozhat az is, ha idegen anyag, például szempillafesték, fűrészpor, virágpor, rovarszárny vagy egyéb szennyeződés kerül a szembe, de a kontaktlencse is kiválthat szemgyulladást. (Lásd A lencse ára című keretes írásunkat.) Ilyenkor szintén ajánlatos a bő víz vagy a patikában kapható szemnedvesítő használata, ám vakarni, dörzsölni, általában a kezünkkel hozzányúlni semmiképpen sem szabad! Ha nem szűnnek a panaszok, minél hamarabb fel kell keresni a szakrendelést, ahol nálunk sokkal precízebben távolítják el az idegen anyagot.

false

 

Fotó: Sióréti Gábor

Az esetek túlnyomó részében azonban nem szükséges, hogy mikroméretnél nagyobb egységek kerüljenek a szembe, a viszketés ugyanis az allergiás kötőhártya-gyulladás legjellegzetesebb tünete is lehet. A népesség 20-30 százaléka szenved valamilyen allergiától, s az érintettek közül minden másodiknak volt már szemészeti tünete (lásd még Az allergiás nátha című keretes írásunkat). Az allergiás betegség alapja a szervezet védvonala, az immunrendszer kóros mértékű túlreagálása egy bizonyos, élettani szempontból amúgy ártalmatlan anyagra (ebben a szituációban allergénre): védekezőrendszerünk sokszor valami egzotikus, idegen fehérjére ugrik, s ha belefog a biokémiai elhárító munkába, úgy jó szóval már nem lehet lebeszélni róla. A gyulladásos reakciót kiváltó allergén hatására ugyanis speciális kémiai hatóanyagok szabadulnak fel a sejtekből, s ezek közül mindenekelőtt a hisztamin, illetve bizonyos prosztaglandinok hatására az erek kitágulnak, folyadék jut a szövetekbe, s vizenyő alakul ki. Ilyenkor a szem erei is kitágulnak, megjelenik a vörösség, majd idővel megállíthatatlanul viszketni kezd. Szívesen vakarnánk, mint bármelyik más testtájunkat, de ez itt végképp nem segít, inkább ront a helyzeten. Szakszerű beavatkozás híján a gyulladás intenzívebbé válik és komolyabb problémákat okozhat, előfordulhat szemszúródás, könnyezés, váladékképződés, esetleg fényérzékenység, homályos látás és persze az egyszerű viszketésnél jóval erősebb fájdalom.

Mit tegyünk?

A legfontosabb teendő a megelőzés volna, a reakciót kiváltó anyag, az allergén eltávolítása a környezetünkből. Csakhogy ehhez pontosan tudnunk kellene, hogy mi váltja ki a reakciót, ez ugyanis a legtöbbünknél nem egyértelmű, ezért allergológiai vizsgálatot igényel.

Ha például bármiféle virágpollen, gomba­spóra (a városokban, főleg a korhadó ácsolatokban tenyésző Alternaria és a Cladosporium gombák spórái nagyon erős allergének) vagy por, akkor érdemes gyakrabban hajat, arcot és kezet mosni. Nem árt langyos vizes, kicsavart ruhával borogatni a szemünket, de a vény nélkül kapható műkönny is kimossa az irritáló, allergiát kiváltó anyagokat, hűsít és enyhíti a fájdalmat, érzékenységet. Ha allergiás eredetű a panaszunk, már csak azért se dörzsöljük, vakarjuk, mert a mechanikai inger önmagában is fokozza a gyulladásos anyagok felszabadulását, nem beszélve arról, hogy a sérülékenyebb, érzékenyebb kötőhártya így könnyebben felülfertőződhet. Ha akuttá váltak panaszaink, úgy rendelkezésünkre állnak módjával alkalmazandó eszközök is: ha néhány nap elteltével sem enyhül a kínzó érzés, szükség lehet speciális gyulladáscsökkentő és változatos hatóanyag-tartalmú (szteroid és nem szteroid) allergiaellenes szemcseppekre. Vannak köztük, amelyek a kórosan intenzív immunválasz útját blokkolják le különböző pontokon, jó részük úgynevezett antihisztamin, ami a gyulladást okozó ingerületátvivő anyag termelését gátolja. Léteznek érösszehúzó cseppek is, amelyek segítségével jelentősen csökkenthető a kötőhártya vizenyője, duzzanata és a szemvörösség, s viszonylag rövid idő alatt javíthatják a panaszokat, tüneteket. Ám fontos, hogy az ilyen típusú készítményeket csak rövid ideig szabad alkalmazni, mert számos mellékhatásuk van.

Noha nem jellemző, hogy időben rákészüljünk életünk kellemetlenebb epizódjaira, talán érdemes a speciális kezelést időben, még az allergén virágpor megjelenése előtt elkezdeni. Külön feladatot jelent a lakásunkban állandóan megbújó allergizálók, mint például a poratkák elleni küzdelem: kültakarójuk, székletük és a rólunk lehullott bőrdarabkák megcsócsált darabjai egyaránt allergiás reakciót váltanak ki, így a szemünk is begyulladhat miattuk. (Bővebben: Megrágja, kiköpi, Magyar Narancs, 2014. március 20.) Ha az allergológiai vizsgálat kimutatta, hogy az apró kártevők a felelősek a viszketésért, akkor érdemes szárazon tartani a levegőt, azt ugyanis nem állhatják. A szőnyegeket sem árt sima, könnyen felmosható és porszívózható felületekre cserélni.

Az ágyneműket, a párnákat és egyéb mosható, textilalapú berendezési tárgyainkat nem csupán sűrűn kell mosni (s ez mindenféle allergia esetén hasznos!), de időnként érdemes szárítógépbe tenni, és 105 fokig melegíteni, mivel ekkor elpusztulnak az amúgy szívós atkák is. Sokat tehetünk a krónikus szemgyulladás kialakulása ellen bőrhuzatos bútorok használatával, függönyök és szőnyegek mellőzésével, valamint a szövetek hetenkénti mosásával. Egy egzotikus tanács szerint a plüss­állatokat mosás (és felhevítés) után érdemes lefagyasztani pár napig, így biztosan megakadályozható a poratka szaporodása. Kár, hogy a többi apró, allergizáló részecske ezzel mit sem törődve az ablakon át érkezik.

Az allergiás nátha

A fejlett országokban igen gyakori krónikus betegség sokszor fordul elő olyan hasonló betegségekkel együtt is, mint például a hörgőasztma vagy az ún. atópiás bőrgyulladás, s jellemző rá a családi halmozódás is. A náthaszerű tüneteket, a megállíthatatlan tüsszögést, orrfolyást szinte állandó jelleggel kíséri allergiás kötőhártya-gyulladás, ami a szem vörösségével, viszketésével és fokozott, vizes váladékképződéssel jár; a tünetek súlyossága a kiváltó allergének (pollenek, házipor-atka ürüléke) mennyiségétől függ.

Nagyban befolyásolhatja az életvitelt is: az állandó orrfolyás és tüsszögés a koncentrálóképesség csökkenését, az orrdugulás az alvás zavarát (és a másnapi álmosság miatt közvetve szintén a figyelem lankadását) okozhatja. Ha a gyerek hetek óta náthás, kötőhártya-gyulladástól szenved, s közben iskolai teljesítménye is romlott, lehetséges, hogy a panaszai allergiás eredetűek. A betegség kialakulását jelezheti a gyerek orrán megfigyelhető ún. vízszintes orr-redő, amit a gyakori dörzsölés okoz.

Végül egy jó tanács: az allergének kiiktatása mellett lehetőleg kerüljük a dohányzást a lakás minden helyiségében!

 

A lencse ára

Gyakran előfordul, hogy a lágy kontaktlencse szakszerű behelyezése ellenére szemünk viszket, szúr, ég, bevörösödik és intenzíven könnyezik. Ennek az lehet az oka, hogy a kontaktlencsére tapadó allergént a könny nehezen tudja kimosni, ezért tovább irritálja a szemet, és súlyosabb tüneteket is okozhat, bár sűrű műkönnyezéssel ezt is kezelni lehet. Emellett gyakran előfordul, hogy a lencseápoló folyadék tartósítószerére, például az oltásellenes pamfletekben is sűrűn emlegetett tiomerzálra, egy szerves higanyvegyületre érzékeny a szemünk. Ilyenkor sem szükséges lemondani a kontaktlencséről, ám érdemes az eldobható, egyszer használatos napi lencsére áttérni. Ha ragaszkodunk a régihez, akkor tartósítószer-mentes vagy nem tiomerzál-tartalmú, hanem például hidrogén-peroxidos ápolófolyadékot érdemes választani.

Neked ajánljuk