Vastartalmú szennyeződés élővizekben

Recipe ferrum!

Tudomány

Már csaknem három és fél hónapja ömlik vastartalmú bányavíz a Sajóba annak szlovákiai szakaszán – és csak most láttak hozzá a szennyezés leállításához. Közvetlen hatásai még nem jelentkeztek az országhatárokon belül, de ez csupán idő kérdése.

Nem ritkák a magyarországi folyók hatá­rainkon kívüli szakaszain bányászati vagy ipari okokból bekövetkező szennyezések, de a Sajó februártól eredeztethető vasszennyezésének története különösen morbid. A katasztrofális ökológiai hatású esemény napfényre kerülésekor, március 13-án a magyar vízügyi szakemberek is a közösségi médiából értesültek arról, hogy a Szlovákia területén lévő egykori Siderit bányaüzem telephelyéről, az alsósajói vasércbánya altárójából vasvegyületekkel szennyezett víz folyik a Sajóba. A szennyezés nyilvánosságra hozatalában Orosz Örs szlovákiai magyar parlamenti képviselő és néhány, a Sajó érintett környezetében élő aktivista és helyi politikus jeleskedett. Magyar részről a régi-új agrárminiszter Nagy István csak a magyar kormányalakítás után kezdett tárgyalni szlovák kollégájával, Jan Budajjal a helyreállítási munkálatokról, amelyekben magyar szakemberek is részt vennének.

A 14 éve nem üzemelő alsósajói (Nižná Slaná) bányában korábban hosszú időn át vas-karbonátot, azaz sziderites vasércet termeltek ki. A gondatlan rekultiváció rengeteg problémát okoz: a vas-oxiddal (vas-hidroxiddal) és más fémsókkal telített szennyvíz a bánya egykori táróiban elhelyezett maradványkőzetből, illetve az otthagyott gépekből kioldódva szivárog a folyóba, majd a leírások szerint heves, részben hőtermeléssel is járó reakció után megfesti a vizet. Gyakorlatilag a rozsdával megegyező kémiai összetételű anyag lebeg a Sajóban a befolyástól lefelé úgy 30 kilométeren át. Hangsúlyozni kell, hogy ez egészen más természetű anyag, mint amely a 2010-es kolontári–devecseri katasztrófát okozta: ott egy bauxitból timföldet kinyerő üzem magas lúgkoncentrációjú, és egyben jól festő vas-oxidot tartalmazó, finom szemcseméretű vörös­iszapja zúdult alá a tározó gátjának átszakadása miatt.

Amíg Magyarországon a vízügyi szakemberek a továbbcsorgó hatásokat próbálták analizálni (lásd keretes írásunkat), a folyamatos kimosódás miatt egyre gyűlt a folyóvizet átlátszatlan szuszpenzióvá változtató szennyezés az Alsósajó alatti 15–20 kilométeres szlovákiai Sajó-szakaszon. A vízi élet itt néhány hónap alatt kíméletlenül kipusztult. A vízben lebegő, vas-oxid-tartalmú szemcsék rárakódtak a vízi élőlényekre, a védett rákokra vagy a halak kopoltyújára, amelyek így egyszerűen nem tudtak lélegezni.

A szennyezés ellen sokáig semmilyen kézzelfogható lépést nem tettek a hatóságok, a helyi minisztériumok egymásra mutogattak – végül (elméletileg) május 27-én elkezdődött a katasztrófaelhárítás, a szennyezés eredetének kikapcsolása. A nyilvánosságra hozott tervezet szerint elterelnék a bányába befolyó felszíni vizet, amely így nem tudna beleömleni mérgező anyagok kioldása után a folyóba.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Valóra vált forgatókönyv

1984-ben került a mozikba Rob Reiner első filmje, A turné (This Is Spinal Tap). Az áldokumentumfilm egyik főszereplője maga a rendező volt, aki az éppen amerikai turnén levő fiktív brit hard rock zenekar, a Spinal Tap történetét próbálta kibogozni.

Nézőpont

A filozófus-író (Denis Podaly­dès) tüdeje és mája közt apró kis foltot mutat ki az MRI-vizsgálat, de biztosítják afelől, hogy (egyelőre!) nem veszélyes a dolog.

Amikor győznek a hippik

  • - turcsányi -

Blaze Foley-nak volt egy kabátja. Ha egészen pontosak akarunk lenni, ez az egy kabátja volt neki – ez sem túl jó bőrben. Az ujját például vastag ezüstszínű ragasztószalaggal kellett megerősíteni, jól körbetekerni, mindkettőt – hogy le ne essenek.

Hibamátrix

  • Dékei Krisztina

Szűcs művészete a klasszikus, realista festészeti hagyományokon alapul, de távol áll a „valóságtól”.

Ozmózisok

Nádas Péter e hosszú, több mint négyszáz oldalas memoárját Mészöly Miklós, Polcz Alaine és Esterházy Péter köré fűzi föl. Könyvének témája négyük viszonya, vonzásaik és választásaik, személyiségük szerkezetének összeillő és egymáshoz nem illeszkedő elemei. És a háttérben természetesen ott van a korszak, a lassú hetvenes–nyolcvanas évek a kádári provinciában.

Mozaikkockák

A hazai neoavantgárd egyik meghatározó alakjaként Erdély Miklós (1928–1986) a sok műfajban alkotó, polihisztor művészek közé tartozott.

Abúzus, család

  • Balogh Magdolna

Egyéni hangú, markáns képviselője Ivana Dobrakovová a szlovák kritika által expat-prózaként emlegetett prózai iránynak. Ezzel az angol „expatriate”, azaz tartósan vagy ideiglenesen külföldön élő szóból eredő kifejezéssel azokra a művekre utalnak, amelyek a rendszerváltozás adta lehetőségekkel élve külföldön szerencsét próbáló fiatalok problémáiról beszélnek.

Árvák harca

A jelenből visszatekintve nyilvánvaló, hogy a modern, hol többé, hol kevésbé független Magyarország a Monarchia összeomlásától kezdődő történelmében szinte állandó törésvonalak azonosíthatók.