Sisi-vetélkedő: Játék a kastélyban

szerző
Legát Tibor
publikálva
1998/35. (08. 27.)
Twitter megosztások száma
Google +1
Egyéb megosztás

A gödöllői Grassalkovich-kastélyban szépségversennyel, műveltségi vetélkedővel és műsoros esttel emlékeztek meg Erzsébet királynéról, akit száz évvel ezelőtt szúrt le kiélesített reszelőjével egy Lucheni nevezetű olasz anarchista. A Mi Sisink - Erzsébet és kora című rendezvény bebizonyította, nem csak a hollywoodi sztárokat és a müncheni diszkóklónokat övezheti odaadó rajongás: egy múlt századi, titokzatos asszony is képes arra, hogy fanklubot hozzanak létre tiszteletére: az eseményt ugyanis a Sisi Baráti Kör rendezte.

A gödöllői Grassalkovich-kastélyban szépségversennyel, műveltségi vetélkedővel és műsoros esttel emlékeztek meg Erzsébet királynéról, akit száz évvel ezelőtt szúrt le kiélesített reszelőjével egy Lucheni nevezetű olasz anarchista. A Mi Sisink - Erzsébet és kora című rendezvény bebizonyította, nem csak a hollywoodi sztárokat és a müncheni diszkóklónokat övezheti odaadó rajongás: egy múlt századi, titokzatos asszony is képes arra, hogy fanklubot hozzanak létre tiszteletére: az eseményt ugyanis a Sisi Baráti Kör rendezte.

A XIX. században csak úgy hemzsegtek a romantikus hősök, de közülük is kiemelkedik Erzsébet, akinek élete, sőt még halála is olyan, mintha egyetlen szó sem lenne igaz belőle. A szépséges bajor hercegkisasszonyból osztrák császárné és magyar királyné lesz, aki ahelyett hogy reprezentálna férje, Ferenc József oldalán, önállósítja magát. Verseket ír Heine modorában, a császárnak ágyast kerít, de ami nekünk a legkedvesebb: megtanulja nyelvünket, Deákkal, Jókaival, Falk Miksával haverkodik, sőt még a kiegyezés létrejöttében is múlhatatlan érdemei vannak. (A közönség képzeletében viszonylag szívósan tartja magát a mítosznak az a semmivel nem bizonyított eleme, amely szerint ráadásképpen Andrássy Gyula gróf, a kiegyezés kulcsfigurája a császárné szeretője is lett volna.) Persze a romantikus hősöknek nem jár hepiend: fia, Rudolf trónörökös öngyilkosságot követ el, ő maga merénylet áldozata lesz. A mítosz része az is, hogy Erzsébet nem tud belenyugodni a megváltoztathatatlanba, mániákusan fogyókúrázik, és az öregség elől menekülve álnéven utazgat szerte Európában; bujkál a nyilvánosság elől, hervadtan csupán egyszer mutatkozik közönség előtt, az 1896-os millenniumi ünnepségek alkalmával.

Ezek után logikus, hogy a királyné életútja nemcsak a történészeknek izgató, hanem az operettszerzőknek, mézeskalács-készítőknek és egyéb muzsikus lelkeknek, akik a mai napig mindent megtesznek, hogy a titokzatos hölgyet rózsaszín aszpikban mumifikálják. A feldolgozóipar lelkesedésének köszönhetően Erzsébetből

Sisi tündér

lett, baracklikőr, kulcstartó, bonbon, porcelánkészlet és Csongrádi Kata-est. Az osztrákok számlájára írható a királynéval kapcsolatos legvisszataszítóbb bóvli, az 1956-ban készült Sissi (azért így, két "s"-sel, hogy ne kelljen jogdíjat fizetni, mivel a Habsburgok szolgálatában álló jogászok a Sisi nevet levédték) című film Romy Schneiderrel a főszerepben, ami a magyar közízlésre is komoly csapást mért, bemutatása után riasztóan megemelkedett a cukorbetegek száma hazánkban.

Idén Gödöllőn szinte egész évben a Sisi-koncepció játszik. A szépségversenyt megelőző napon Ember és/vagy szerep címmel tudományos felolvasó ülést tartottak tudós elmék, pazar emlékkiállítás látható, szeptemberben pedig bemutatják az Erzsébet királyné és Gödöllő című rövidfilmet, megemlékező szentmisét celebrál Várszegi Asztrik pannonhalmi főapát, lesz koszorúzás és gyertyagyújtás, sőt Mozart Requiemje sem csak a műélvezet kedvéért csendül fel. Persze az újjáépülő Grassalkovich-kastélyban ez szinte természetes. Erzsébet hat évet töltött itt, úgyhogy a terep kegyhelyként is értelmezhető. Nem csoda, hogy éppen Erzsébet okán szállják meg a kastélyt a turistacsoportok: a Sisi-mítosz nemcsak nálunk, hanem Németországban, Svájcban, Olaszországban és Ausztriában is él. A halálcentenárium kapcsán Bécsben mindjárt három emlékkiállítást rendeztek, sőt bemutatták az Erzsébetről szóló legújabb musicalt is.

Gödöllőn a vetélkedő és szépségverseny napján, augusztus 22-én is hemzsegnek a kastélylátogató turisták, de kevesebbel kell beérniük, ugyanis a díszterem helyett csak egy ajtón fityegő, roppant elegáns "zártkörű rendezvény" feliratú táblát csodálhatnak meg. A beavatottak persze tudják, odabent kis asztalkáknál megannyi Erzsébet foglal helyet a közönség és két zsűri előtt, hogy megmutassák,

ki tud többet Sisiről

Hogy a dolog ne csak "műveltségi vetélkedőből" álljon, a versenyzők szépségét, kisugárzását is pontozza a szponzorokból álló népes csapat, míg a tudást a Katona Tamás vezette szakmai zsűri értékeli, amelyben Tiboldi Mária operettprimadonna is helyet kapott.

"Ugye nem írja azt, hogy ez valami őrültekből álló társaság?", kérdez vissza Szabó Margit, a versenyt rendező Sisi Baráti Kör titkára. A társaságot öt évvel ezelőtt alapították, kezdetben 25-en voltak, most 270-en. "Nekünk az a célunk, hogy megismerjük Erzsébet királyné életét. Nem azt a Romy Schneider-féle, egyébként nagyon kedves, kellemes filmet, hanem a valódit. A Sisi Baráti Körnek nem idolkeresés a célja, hanem egy különleges személyiség megismerése. Társaságunk tulajdonképpen egy jó értelemben vett polgári kulturális kör, ami pedig a legfontosabb: mi nemcsak Sisi barátai, hanem egymás barátai is vagyunk", mondja a titkár, akitől megtudjuk, hogy havonta egyszer rendeznek összejöveteleket, szakértőket hívnak, megtárgyalják a királynéval kapcsolatos legújabb fejleményeket, és természetesen igyekeznek az összes Erzsébet-emlékhelyet felkeresni. Ezekből rengeteg van itthon is, külföldön is. A Mi Sisink - Erzsébet és kora műveltségi vetélkedő és szépségverseny eddigi legnagyobb dobásuk, amelyre több mint százan jelentkeztek. Két forduló után kategóriánként három-három versenyző jutott a döntőbe.

Összesen négy kategória van, 16-20 év közötti, 21-35 év közötti, valamint 35 év fölötti Erzsébetek számára, míg a negyedik kategóriában csak a műveltséget és a tudást értékelik: ide azok neveztek, akik nem kívánnak a szépségversenyen indulni, vagy férfiak.

Kis János az egyikük, aki elmondja, azért nevezett a versenyre, mert

úgy gondolja, hasonlítErzsébetre

abban, hogy ő is tele van alkotó energiával. A másik férfi versenyző, Rompos József viszont őszintén bevallja, őt a neje küldte. A jelmezkölcsönzős holmikban feszülő hölgyek, vagyis a szépségverseny résztvevői többnyire azzal jönnek, hogy "szeretem Erzsébetet", "láttam az Elisabeth című musicalt" és hasonlók, bár a senior versenyzők nevezési indokként megemlítik azt is, hogy a királyné "szerette a magyart".

A vetélkedő igazából olyan, mint egy jelmezes érettségi, vannak szóbeli és írásbeli feladatok. A résztvevők nagyon-nagyon izgulnak, sokszor zavarba jönnek, de többségük rövid gondolkodási idő után már vágja a választ: Mikor lett Sisi nagymama? Kikkel lovagolt együtt? Mit mondhatott Ferenc Józsefnek ekkor és ekkor? és így tovább a végtelenségig. Hihetetlen, hogy mindegyikük mennyire megtanulta Erzsébet életrajzát, sőt még annál is többet. Amikor a királynéval kapcsolatos műalkotások kerülnek szóba, az egyik játékos így kezdi válaszát: "A Koronázási misét Erzsébet tiszteletére írta Liszt Ferenc. Liszt Ferenc 1811-ben született Doborjánban..."

Persze vannak zavarok is.

"A képen Erzsébet látható egy lóval."

"Tökéletesen helytálló, de mégis, nem lehetne bővebben kifejteni?", kéri a játékost Katona Tamás zsűrielnök, aki a vizsgadrukkhangulatot anekdotázással próbálja enyhíteni. Többek között elmondja, hogy a királyné haját tojással és pálinkával mosták, amikor pedig az a kérdés, hogy milyen közlekedési eszközökkel utazhatott Erzsébet, szomorúan állapítja meg, hogy senki nem említette a budavári siklót.

"Milyen csikló, he-he-he?" A mögöttünk helyet foglaló Sisi Baráti Kör-kitűzőt - fehér alapon püspöklila Sisi-sziluett - viselő két öregúr virgonckodását szerencsére nem sokan hallják, az írásbeli feladat idejére színpadra perdülő Hűvösvölgyi Ildikó színművésznőt viszont mindenki: ő a versenyt követő emlékműsor kedvcsinálójaként elszavalja a Hajrá, te szép négyesfogat! kezdetű Sisi-verset.

A vetélkedés második része,

a szépségverseny annyira diszkrét, hogy szinte észrevétlen. A háromszor három Sisi bevonulását pontozzák, meg egy laza beállást a zsűri előtt, és nincs is tovább. A pontokat hozzáadják a vetélkedőn elért pontokhoz, akinek a legtöbb van, az nyer. Szünetet is csak a rend kedvéért tartanak, és valószínűleg csak rutinból mondja a műsorvezető, hogy a zsűri visszavonul értékelni. A végeredmény ugyanis ott van a táblán.

A 16-20 éves kategória győztese, Kovács Katalin székesfehérvári gimnazista mégis tőlünk tudja meg, mi a helyzet, és el sem hiszi. "Megfordult a fejemben, mi lenne, ha megnyerném, úgyhogy most nagyon boldog vagyok, bár az is igaz, akkor sem lett volna semmi, ha nem én győzök", mondja ragyogó szemekkel. A 35 év felettiek győztese, dr. Juhászné viszont már tudja, mi a helyzet. Természetesen ő is ragyog. "Magyar Narancs? Magukra szavaztam, a Napi Magyarországot pedig mindennap elolvasom, és nagyon meg vagyok vele elégedve, de hogy Erzsébetről is mondjak valamit, nekem női példaképem, évek óta foglalkozom vele, sőt még kiállításokat is rendezek a témában, ugyanis műtárgybecsüs vagyok."

Az eredményhirdetést megelőzően

Strauss-melódiákatszívhatnak

magukba az arany-fehér tükrös falak, majd díszvendég érkezik: Margarethe Weber, a svájci Sisi-hasonmásverseny győztese, aki már gyermekkorában Erzsébet akart lenni, és a királyné iránti tisztelete is közrejátszott abban, hogy osztrák férjet választott magának. Amikor megajándékozzák egy kulcstartó méretű Erzsébet-plasztikával, egyszerűen elsírja magát, a nyereményükért kivonuló győztesek viszont csak mosolyognak, és büszkén veszik át az értékes díjakat: egyhetes korfui utazásra szóló meghívást, ajándékcsomagot, kozmetikai szettet és persze herendi Sisi-étkészletet. Csak a tárgyilagosság kedvéért: a 35 év feletti kategória győztese ötvenezer forint értékű egészségügyi szűrést is nyert.

Legát Tibor

(Gödöllő)

szerző
Legát Tibor
publikálva
1998/35. (08. 27.)
Twitter megosztások száma
Google +1
Egyéb megosztás
Cimkék:
Ezt már olvasta?

Legfrissebb Narancs

„Nem kérünk bocsánatot”
Interjú „Tibi atyával”
Interjú Palkovics Lászlóval
Mi lesz az MTA-intézetekkel?
Évadnyitó melléklet
Jordán Adél, Carly Wijs, Pintér Béla színháza
Tartalomjegyzék Legfrissebb Narancs

Kultúra

még több Kultúra...

Narancs

Vélemény

még több Vélemény...