Konyhai kémia LXV.

Sóból is megárt

Tudomány

Túl sok nátrium, kevés kálium – ezzel járna a sóban gazdag, főleg nyugati étrend, legalábbis némely kutatók szerint. De megmenthető-e a szívünk némi kálisóval?

A só, kémiai nevén a nátrium-klorid régi kedves barátja az emberiségnek, hasznosságát temérdek felhasználási módja bizonyítja. Rajongásunk részben evolúciós alapon kódolt, így nem véletlen, hogy olyan elementáris érzetet kelt a só megízlelése, s a só egyike a régebben négy, mostanában inkább öt-hat alapíznek. Ráadásul a konyhasó kiemel más aromákat (igaz, egyes zamatokat elnyom), és előnyösen változtatja meg ételeink szerkezetét, magyarán jó alaposan szétroncsolja a még ép sejtjeiket. Ezen felül az egyik leg­ősibb, még ma is pótolhatatlan tartósítószer. Azt már csak mellékesen tesszük hozzá, hogy a sónak (konyhasónak) csupán elenyészően kis részét használjuk konyhai célokra, emellett kulcsfontosságú vegyipari reagens, ráadásul számos eljárás (pl. klórgyártás) kiinduló nyersanyaga, és rengeteget használnak belőle jégtelenítésre, bár ez magában is számos problémát vet fel. De ha egyszer ilyen hasznos anyag, ráadásul ennyire ragaszkodunk hozzá a konyhában, akkor miért gyanakodnak rá egyre többen?

 

Alkáli az alkálinak

A konyhasó, vagy nevezzük ez esetben nátrium-kloridnak, nem csupán konyhai anyag, rendkívül fontos szerepet játszik szervezetünk működésében mint elektrolit, a sejtek közti kommunikációban nélkülözhetetlen (bio)elektromosságot vezető anyag. A nátrium-klorid vizes oldatban tökéletesen disszociál: kiszabadulnak az addig a kősó hexagonális kristályrácsában csücsülő, megannyi kis kockát kirajzoló nátrium- és kloridionok, vidáman szétrajzanak elvegyülve a vízben, miközben a dipólusos vízmolekulák megfelelő töltéssel bíró felükkel fordulnak feléjük. A sósvizes-oldatról márpedig nem csak a húsleves vagy a tenger vize juthat az eszünkbe! Nem véletlen, hogy a vér is, a könny is megízlelve sós, illetve szemcseppben, orrcseppben, de az infúzióban is olyan izotóniás sóoldatot használnak, amely 0,9 tömegszázalékos, így megegyezik a vérben találhatóval (ehhez jön még a vérben oldott szén-dioxid miatti enyhén savas, 5,5-es pH). A konyhasó (mely egyike csupán a kémiailag sónak minősíthető, sav-bázis reakció révén létrejövő, többnyire ionos vegyületeknek) élettani hatása nem kis részben a nátriumionoknak köszönhető. Ezek gondoskodnak arról, hogy izmaink és idegeink megfelelően működjenek. Ezenfelül a nátrium nélkülözhetetlen a szervezet elektrolit-háztartásának fenntartásában, és az oldott nátriumsó még azt is szabályozza (a különböző sókoncentrációk kiegyenlítődése irányába ható ozmózisnyomás révén), hogy melyik szervünk mennyi vizet tartalmazhat.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Amit csak ők tudnak

A nu metalon felnőtt generáció, azaz a mai negyvenesek visszavonhatatlanul az öregedés jelének tekinthetik, hogy kedvenc irányzatuk esetében az újat jelölő „nu” annyira indokolatlan, hogy a legfontosabb zenekarok – már amelyik még aktív – mind elmúltak 30 évesek.

Hová futnál?

  • - ts -

Az Ezüst csillag egy amerikai katonai kitüntetés, afféle vitézségi érem, nagy csaták nagy hőseinek adják, 1932 óta.

Cserbenhagyás

  • - ts -

A moziból nézve az Egyesült Államok tényleg a világ csendőre: minden korban megvannak a háborús veteránjai. De nem bánik szépen velük.

Irányított hálózatok

  • Molnár T. Eszter

A csoportterápiák általában vallomásos körrel indulnak. Valahogy így: Eszter vagyok, és hiszek a csodákban.

Kozmikus dramaturgia

E csoportos kiállítás nem csupán egy csillagászati vagy mitológiai témát feldolgozó tárlat, sokkal inkább intellektuális és érzéki kaland, amely a tudomány és a művészet határmezsgyéjére vezet.

A klezmer szelleme

Egykor szebb volt a zsinagóga belseje, amely most Művészetek Házaként funkcionál Szekszárdon. Igaz, a kettő között volt csúnyább is. A ház 1897-ben épült a grazi építész, Hans Petschnig tervei alapján, aki a helyi Bodnár-ház és az Újvárosi templom tervezője is.

Aki a hidegből jött

Bizonyára a titkosszolgálatok működése iránti nem szűnő érdeklődés is magyarázza, miért jelenik meg oly sok e tárgyba tartozó elemzés, átfogó történeti munka, esettanulmány, memoár, forrásközlés.