Konyhai kémia LXV.

Sóból is megárt

Tudomány

Túl sok nátrium, kevés kálium – ezzel járna a sóban gazdag, főleg nyugati étrend, legalábbis némely kutatók szerint. De megmenthető-e a szívünk némi kálisóval?

A só, kémiai nevén a nátrium-klorid régi kedves barátja az emberiségnek, hasznosságát temérdek felhasználási módja bizonyítja. Rajongásunk részben evolúciós alapon kódolt, így nem véletlen, hogy olyan elementáris érzetet kelt a só megízlelése, s a só egyike a régebben négy, mostanában inkább öt-hat alapíznek. Ráadásul a konyhasó kiemel más aromákat (igaz, egyes zamatokat elnyom), és előnyösen változtatja meg ételeink szerkezetét, magyarán jó alaposan szétroncsolja a még ép sejtjeiket. Ezen felül az egyik leg­ősibb, még ma is pótolhatatlan tartósítószer. Azt már csak mellékesen tesszük hozzá, hogy a sónak (konyhasónak) csupán elenyészően kis részét használjuk konyhai célokra, emellett kulcsfontosságú vegyipari reagens, ráadásul számos eljárás (pl. klórgyártás) kiinduló nyersanyaga, és rengeteget használnak belőle jégtelenítésre, bár ez magában is számos problémát vet fel. De ha egyszer ilyen hasznos anyag, ráadásul ennyire ragaszkodunk hozzá a konyhában, akkor miért gyanakodnak rá egyre többen?

 

Alkáli az alkálinak

A konyhasó, vagy nevezzük ez esetben nátrium-kloridnak, nem csupán konyhai anyag, rendkívül fontos szerepet játszik szervezetünk működésében mint elektrolit, a sejtek közti kommunikációban nélkülözhetetlen (bio)elektromosságot vezető anyag. A nátrium-klorid vizes oldatban tökéletesen disszociál: kiszabadulnak az addig a kősó hexagonális kristályrácsában csücsülő, megannyi kis kockát kirajzoló nátrium- és kloridionok, vidáman szétrajzanak elvegyülve a vízben, miközben a dipólusos vízmolekulák megfelelő töltéssel bíró felükkel fordulnak feléjük. A sósvizes-oldatról márpedig nem csak a húsleves vagy a tenger vize juthat az eszünkbe! Nem véletlen, hogy a vér is, a könny is megízlelve sós, illetve szemcseppben, orrcseppben, de az infúzióban is olyan izotóniás sóoldatot használnak, amely 0,9 tömegszázalékos, így megegyezik a vérben találhatóval (ehhez jön még a vérben oldott szén-dioxid miatti enyhén savas, 5,5-es pH). A konyhasó (mely egyike csupán a kémiailag sónak minősíthető, sav-bázis reakció révén létrejövő, többnyire ionos vegyületeknek) élettani hatása nem kis részben a nátriumionoknak köszönhető. Ezek gondoskodnak arról, hogy izmaink és idegeink megfelelően működjenek. Ezenfelül a nátrium nélkülözhetetlen a szervezet elektrolit-háztartásának fenntartásában, és az oldott nátriumsó még azt is szabályozza (a különböző sókoncentrációk kiegyenlítődése irányába ható ozmózisnyomás révén), hogy melyik szervünk mennyi vizet tartalmazhat.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.

Főszerepben az Első sírásó

A november 6-án zárult igazgatói pályázaton Lipics Zsoltot hirdették ki győztesnek Darabont Mikold ellenében, azonban nagyon sok ellentmondás és fordulat jellemezte az elmúlt időszakot. A régi-új igazgató mellett csupán a NER-es lapokban folytatott sikerpropagandája szólt, pályázata egy realista, szakmaiságra építő programmal ütközött meg.

Őrült rendszer, de van benne pénz

  • Szekeres István

Amikor a tavalyi párizsi olimpián a tekvandós Márton Viviana megszerezte a hatodik – igaz, spanyol import – aranyérmünket, Orbán Viktor (noha eredetileg nyolcat várt) SMS-t küldött Schmidt Ádám sportállamtitkárnak: „Maradhat.” A kincstári humor mögül is elővillant a tény, hogy a sportélet is a miniszterelnök kezében van.