Testoperátor (Dietmar Bruckmayr osztrák punkzenész)

  • - sisso -
  • 1999. október 21.

Tudomány

Extravagáns testperformer és fasizmuskutató. A szélsőséges szellemi és testi pozíciók megszállottja. Leginkább testoperának nevezhető előadásaiban alig fedett testtel, furcsa pozíciókban még furcsább hangokat csal ki magából, és mindezt időnként elektronikus kunsztokkal tetézi. Dietmar Bruckmayr, alias Didi, az október 22-23-án megrendezésre kerülő Két nap építészet Bécsből című rendezvényen lép fel. Kérésünkre számítógép elé ült, és Bécsből az interneten keresztül adott interjút.
Extravagáns testperformer és fasizmuskutató. A szélsőséges szellemi és testi pozíciók megszállottja. Leginkább testoperának nevezhető előadásaiban alig fedett testtel, furcsa pozíciókban még furcsább hangokat csal ki magából, és mindezt időnként elektronikus kunsztokkal tetézi. Dietmar Bruckmayr, alias Didi, az október 22-23-án megrendezésre kerülő Két nap építészet Bécsből című rendezvényen lép fel. Kérésünkre számítógép elé ült, és Bécsből az interneten keresztül adott interjút.

MaNcs: Mit gondolsz az interjúnak erről az arctalan formájáról?

Dietmar Bruckmayr: Nagyon kortárs jellege van.

MaNcs: Te is nagyon kortárs művész vagy. Van kapcsolata a művészetednek a számítástechnikával?

DB: Igen, igyekszem beépíteni ilyen eszközöket az előadásaimba. Számítógéppel és szoftverekkel is csinálok zenét, és elkezdtem kísérletezni az elektronikus érzékelőkkel való mozgásművészkedéssel.

MaNcs: Hogy működik egy ilyen szenzor?

DB: Az érzékelős technika nem igazán új dolog, olyasmi, mint a virtuális öltözetek. A hatás a fontos, az pedig nagyban a táncos tudásán múlik.

MaNcs: Miért olyan fontos számodra a test, mikor eredetileg zenész vagy?

DB: Ez az egyetlen dolog, amim van. Az emberi test a legrégebbi eszköz és a legősibb hangszer. Mint közönség, mindenhol a test tudatának hihetetlenül művi mivoltát érzékelem. Abban a testben vagyok érdekelt csupán, ami nem manipulált, de nem is tökéletes. Le kell szögeznem persze, hogy jómagam is manipulált testtel rendelkezem, ami a piercingeket és a tetoválásokat illeti, de azt saját magam manipuláltam.

MaNcs: Minden meghívást elfogadsz?

DB: Nem. Nagyon szigorúan szelektálok. A meghívások nagy része nem érdekel. Nem dolgozom például a reklámiparnak. Nem vagyok hajlandó mainstream produkciókban részt venni. Először mindig elkérem a tervek vagy a forgatókönyvek egy példányát, akkor is, ha csak egy nagyon kis szerepet osztanának rám. Leggyakrabban éneklésre vagy zeneírásra kérnek fel.

MaNcs: Elvis megszemélyesítését sem vállaltad egy amerikai filmben. Miért?

DB: Nem tartom magam színésznek, és nem gondoltam, hogy megfelelnék az elvárásaiknak.

MaNcs: Műsoron van még nálad a punkrock?

DB: Még mindig punkzenésznek tartom magam. Az a véleményem, hogy annak a szemétnek, amit az MTV-n punkrocknak tartanak, már semmi köze ehhez. A punkrock egy eszme, ami a marginális létről szól. Mindig az extremitások, a korlátok érdekeltek, a megjelenítésükkel való kísérletezés - akkor is, ha benne van a becsavarodás vagy az elutasítás lehetősége.

MaNcs: A szociológiai munkád is a határokkal foglalkozik?

DB: A fasizmust kutatom. A Linzi Egyetemen voltam tanársegéd, és még most is tartok előadásokat. Az 1900 és 1948 közötti német szociális rendszert vizsgáltam. Azt, hogyan hozhatnak létre rejtett, de nagyon hatásos terrort a megelőző jóléti szisztémák gazdasági válság fellépése esetén.

MaNcs: Mi lesz a budapesti előadásod tárgya?

DB: A hangomat fogom produkálni, és szeretnék érzékeny kapcsolatot kialakítani a közönséggel. Vad hangok, pszichoakusztikus dolgok és személyes, egészséges testi kifejezés. Szeretném, ha felzaklatnám őket, de azt semmiképp, hogy megfélemlítve érezzék magukat. Jól kell szórakozniuk.

- sisso -

Dietmar Bruckmayr koncertje október 23-án 22 órakor látható a Hajógyári-sziget 322-es épületében.

Figyelmébe ajánljuk

A kutya mellett

A filmművészetben a Baran című, egyszerre realista és költői remekmű (Madzsid Madzsidi) jóvoltából csodálkozhatott rá a világ először az iráni afgán menekültek sorsára.

Iszony

Kegyetlen, utálatos film Veronika Franz és Severin Fiala legújabb munkája (ők a felelősek a 2014-es, hasonlóan bársonyos Jó éjt, anyu! című horrorért).

Elvis gyémánt félkrajcárja

  • - turcsányi -

Van a Hülye Járások Minisztériumának egy vígjátéki alosztálya, ott írták elő, hogy ha valaki el akarja kerülni a helyzetkomikumok – művészileg nyilván szerfelett alantas – eszköztárának használatát, hősét úgy kell járatnia (lehetőleg a medence partján), hogy a mozgása végig magán hordozza a szerepét.

Saját magány

A Comédie-Française évszázadok óta egyre bővülő, immár többezresre duzzadt repertoárjából most a klasszicista szerző modern köntösbe bújt, Guy Cassiers rendezésében újragondolt változatát hozták el Budapestre – pár hónappal a premier után.

Az én bilincsei

A Losoncról származó Koós Gábor (1986) a Képzőművészeti Egyetem grafikaszakán végzett, és még tanulmányai idején monumentális, több mint két méter magas munkáival lett ismert.

Kihaltunk volna

Ez az átfogó nőtörténeti mű nem Hatsepszut, az egyiptomi fáraónő, vagy Endehuanna, a sumér költőnő, és még csak nem is a vadászó férfi, gyűjtögető nő meséjével kezdődik, hanem egy mára kihalt, hüvelykujjnyi, rovarevő, tojásrakó, pocokszerű lénytől indulunk el, amely még a dinoszauruszok lába mellett osonva vadászott.

Megint vinnének egy múzeumot

Három évvel ezelőtt a Múzeumok Nemzetközi Tanácsa, az ICOM hosszas viták után olyan új múzeumi definíciót alkotott, amelyről úgy vélték, hogy minden tekintetben megfelel a kor követelményeinek. Szerintük a társadalom szolgálatában álló, nem profitorientált, állandó intézmények nevezhetők múzeumnak, amelyek egyebek közt nyitottak és befogadók, etikusak és szakszerűek…

A vezér gyermekkora

Eddig csak a kerek évfordulókon – először 1999-ben, a rejtélyes okból jócskán túlértékelt első Orbán-kormány idején – emlékeztek meg szerényen arról, hogy Orbán Viktor egy nem egész hét (7) perces beszéddel 1989-ben kizavarta a szovjet hadsereget Magyarországról.

Kaland a Botondok házában

Amikor megláttuk szegény doktor Szabót Szentkirályi Alexandra csomagtartójába gyömöszölve, kifacsart végtagokkal, az első reakciónk, mint minden rendes embernek, a segíteni akarás volt. Szabadítsuk ki doktor Szabót menten! – buzgott fel mindannyiónkban a tettvágy. Igen ám, de hogyan?

Netanjahu háborúja

Izrael, vagy inkább az országot önmagával azonosító Benjamin Netanjahu miniszterelnök háborút indított Iránnal. Az akció deklarált célja az Izraelt létében fenyegető iráni atomprojekt felszámolása.

Az új Közel-Kelet

A Hamász és a Hezbollah után Izrael utolsó nagy ellenfelét is katonai eszközökkel kényszerítené térdre. Az iráni nukleáris ambíciók jövőjén túl immár a teheráni rendszer fennmaradása is kérdéses.