Szén-monoxid - Öl, butít

Tudomány

Kevés hírhedtebb vegyület létezik a szén-monoxidnál, különösen így tél táján emlegetjük sűrűn. A félelem nem alaptalan, s az óvatosság sem árt.
Kevés hírhedtebb vegyület létezik a szén-monoxidnál, különösen így tél táján emlegetjük sűrűn. A félelem nem alaptalan, s az óvatosság sem árt.

A fűtési szezon eljövetelével megérkeznek az első tragikus hírek is szén-monoxid-mérgezést szenvedett embertársainkról. A szerencséseket még időben megtalálják családtagok, barátok, szomszédok, s a mentő sem érkezik túl későn - ám egy idő után már nem lehet segíteni az áldozatokon. Az idei "szén-monoxid-szezon" különlegessége volt a budai Skála helyén nyílt új bevásárlóközpont, ahonnan napokon át (!) szállították a mérgezést szenvedett eladókat és vásárlókat a mentősök, ami a vétkes hanyagság egy különösen súlyos esetéről tanúskodik, bár a vizsgálat még nem zárult le - állítólag a mélygarázs elhasznált, kipufogógázban, ezáltal szén-monoxidban "gazdag" levegője jutott vissza az eladótérbe.

Egyszerű az én szívem

A szén-monoxid (CO) rafinériája éppen az, hogy voltaképpen nincs benne semmi különös. Színtelen, szagtalan, íztelen gáz - pont ezért nem lehet kiszűrni, ha alattomban bekerül a légtérbe. A kétatomos, egy-egy szén- és oxigénatomból álló szén-monoxid-molekula viszonylag szofisztikált kötésszerkezete okán (hármas kötés - de ebből csak kettő közös, a harmadik elektronpárt az oxigén magában apportálta a "cégbe") a vegyészhallgatók "kedvence", de a laikusok aligha találnának ebben izgalmat. Alighanem az is csak egy egzotikus adalék, hogy a szén-monoxid (a fent említett kötésszerkezet miatt) nem oldódik vízben - annál inkább ecetsavban, etil-alkoholban, no meg kloroformban - de azt amúgy is csak a pszichopaták tartanak otthon. Annál érdekesebb, hogy a szén-monoxidot alkalmanként összezagyválják a szén-dioxiddal (CO2) - s csupán részben azért, mivel ez utóbbi is okoz haláleseteket. (A leggyakrabban borospincékben, ahol a szőlőcukor erjedése közben keletkezik.) Pedig a szén-dioxid és a szén-monoxid eltérő tulajdonságú, és nem is ugyanazért ölnek - habár ez az áldozatok számára csekély vigasz. A lényeg, hogy a szén-monoxid egy kissé könnyebb, mint a levegő - ezzel szemben a szén-dioxid nehezebb, s a pince alján gyűlik össze, majd folyamatosan emelkedik a szintje, amit a derékmagasságban tartott mécses/gyertya elalvása jelez. Sajnos ilyen egyszerű, "konyhai" szén-monoxid-szenzor nem létezik - ezért ajánlatos inkább megfelelő szakeszközt, szén-monoxid-érzékelőt beszerezni.

A szén-monoxid természetes, biológiai folyamatok által (állatok, emberek sejtlégzése, erjedési folyamatok révén) nem nagyon keletkezik - igazság szerint kicsiny meny-nyiségben termeli az emberi szervezet is: itt élettani jelentősége is van, például mint neurotranszmitternek, ingerületátvivő anyagnak.

Noha a mélységi olvadt magmából (vulkanizmus), természeti tüzekből vagy a nagyobb mélységben izzó, régebben begyulladt szénmezőkből származik a legtöbb "természetes" CO-kibocsátás, a legfontosabb előállítói mi, emberek vagyunk. Az antropogén szén-monoxid leginkább zárt térben bekövetkező tökéletlen égés folyamán keletkezik, amikor a tüzelőanyag széntartalma nem szén-dioxiddá, hanem szén-monoxiddá ég el. Ritkább esetben az égés során felszabaduló, majd valamilyen ok miatt visszakerülő szén-dioxid redukálódik, például egy izzó szénréteg felett. A légterünkbe általában a kéményből való visszaáramlás révén juthat - a probléma forrása többnyire az, hogy a lakásban használt gázkészülék, esetleg széntüzelésű kályha (noch dazu: benzinmotor!) égésterméke nem tud eltávozni a külső légtérbe (ahol a városi/falusi levegőminőséget "javítaná"), hanem visszakerül a szobánkba. Ehhez hozzájárulhat, ha a kémény eldugult, rosszul szelel, ha a rögzítés nem megfelelő - de kedvezőtlen légköri feltételek (erős leszálló légáramlás) és szerencsétlen irányú (általában viharos) széljárás is vezethet ahhoz, hogy a szén-monoxidban gazdag füstgázok inkább a nappalinkat választják.

Duruzsol a kályha

Márpedig füstgáztermelésre szinte minden gáz-, olaj- és szénüzemű berendezés alkalmas - a kandallótól a gázsütőn (-tűzhelyen) át a gázszárítóig, a gázkazánig és a gázüzemű bojlerig. A szerelők szerint még a többnyire az ablak alá, az utcai fal mellé telepített gázkonvektorok a legbiztonságosabbak. Ezek eleve zömmel kültéri levegőt használnak fel az égéshez, s - mint azt a jellegzetes kéménynyílások tanúsítják - oda is juttatják vissza az égésterméket. (Persze bárhová beépíthetők speciális, zárt égésterű, biztonságos készülékek.) Emellett jelentős szén-monoxid-forrást jelentenek a belső égésű motorok, elsősorban a kipufogógáz miatt. Éppen ezért veszélyes csukott garázsajtó mellett járatni a motort - másrészről meg emiatt oly hatékony öngyilkosjelöltek számára (kémiai-élettani szempontból pont a szén-monoxid-tartalom tette lehetővé például a nácik kipufogógázzal elkövetett tömeggyilkosságait). A légkörnek is van egy természetes (alacsony) CO-szintje, amit mi rendre jelentősen megnövelünk a közlekedés, a háztartások és az ipar kibocsátásával: a szennyezett városi levegőnek is "nélkülözhetetlen" alkotórésze a (rendszeresen detektált) szén-monoxid.

Lényeges tulajdonsága a gyúlékonyság - oxigénnel reagálva szén-dioxiddá ég el. Ezek után nem is csodálható, hogy fontos alkotórésze lehetett az úgynevezett városi gáznak, amelyet valamely fosszilis tüzelőanyag (tipikusan szén) hőbontásával állítottak elő a gázgyárak. Az így keletkező veszélyes, mérgező tüzelőanyag maga is színtelen-szagtalan gázokból állt, ezért kellett különböző bűzös, szerves vegyületekkel bekeverni - a legnépszerűbb alany a rohadt káposzta szagát árasztó etil-merkaptán volt. (Lásd még: "Gázszagot érzek!") A városi gázról földgázra való átállás gyakoribbá is tette az olyan fatális baleseteket, melyeket a gáz - menet közben kivont - szén-monoxid-tartalmára apelláló öngyilkosjelöltek okoztak. A földgáz ugyanis nem mérgező (habár hasonló módon szagosítják), ellenben fokozottan robbanásveszélyes - a gázcsap kinyitása nyomán felgyülemlő földgáz-levegő keverék akár egy szikra hatására berobbanhat, s a detonáció viszi magával a fél társasházat.

Élettan, hatás

A szén-monoxid mérgező volta abból adódik, hogy (szintúgy érdekes molekulaszerkezete miatt) kiváló komplexképző. Például előszeretettel kapcsolódik a vér hemoglobinjához - oda, ahová általában az oxigén szokott. Ráadásul teszi ezt az oxigénmolekulánál 250-szer nagyobb affinitással - ha a hemoglobin "választhat", oxigén helyett szén-monoxidot fog felvenni. A folyamatot anoxémiának hívják - s már egy viszonylag kicsiny CO-koncentráció mellett is a vér hemoglobinjának 50 százaléka alakul át haszontalan és kártékony karboxi-hemoglobinná. A heveny szén-monoxid-mérgezés tünetei: bágyadtság, fejfájás, szédülés, hányinger, hányás, emellett gyengül a látás és a hallás - fájdalom, ezek még simán összekeverhetők mondjuk egy influenza tüneteivel. Súlyos esetekben ájulás, eszméletvesztés következik, s idővel beáll a halál - de ha megmarad a mérgezett, akkor is súlyos agykárosodás léphet fel, ami bénulási tünetekben és látászavarokban manifesztálódik. A CO-mérgezés egyes túlélői beszámoltak ama szörnyű élményükről is, hogy bár tudatában voltak annak, hogy végük, amennyiben nem érkezik segítség, a szervezet elégtelen oxigénszintje miatt képtelenek voltak cselekedni. (Itt jegyeznénk meg, hogy az oxigénhiányra tán a központi idegrendszer és a szívizom a legérzékenyebb.) Az akut (azonnali nagy dózis bevitelével járó) szén-monoxid-mérgezés mellett beszélhetünk krónikus CO-intoxikációról - ekkor a halálosnál alacsonyabb dózisú, de így is magas koncentrációjú mérgező gázt lélegzünk be folyamatosan, ami alaposan károsíthatja a szívizmot ellátó koszorúerek működését, hozzájárul az elmeszesedésükhöz, s növeli az infarktus kockázatát. A szén-monoxid-mérgezés ellen természetesen senki nem immúnis, de különösen nagy kockázatnak vannak kitéve az amúgy is légzési és szívpanaszokkal küzdők, az idős emberek, csecsemők, kisgyermekek és a terhes nők.

Mindezek figyelembevételével sürgősen ajánlott évente ellenőriztetni a kéményt, s rendszeresen szervizeltetni a lakásban működő gázkészülékeket is. A gázos szakemberek számos konkrét tanácsot szoktak adni - például nagyon nem javallott páraelszívó, légelszívó vagy a nyílt égésterű, kéményes kandalló használata olyan légtérben, ahol kéményes gázkészülék is működik, mivel a tapasztalatok szerint az elszívók (sőt, a kandalló!) képesek megfordítani a kéményben az áramlást. Veszélyes lehet (s már most is számos tragédia forrása), ha anélkül váltunk energiatakarékos, tökéletesen záródó ajtóra, ablakra, hogy közben gondoskodnánk a lakásban működő nyílt égésterű gázkészülék levegőellátásáról. Bizonyos körülmények között (sok vagy kockázatos beltéri tüzelésű egység meglétekor) érdemes körülnézni a szén-monoxid-érzékelők, -riasztók piacán is - az áruk nem oly magas, hogy ne érné meg, ha egyszer életet menthetnek. Egyes szakemberek ugyanakkor óvnak attól, hogy megbízzunk a készülékekbe beépített, füstvisszaáramlás esetén elvileg a készüléket is leállító füstgázszenzoroktól, ezek ugyanis nem mindig jeleznek. A szabályokat nem árt betartani - évről évre többtucatnyi emberéletet követel a szén-monoxid.

Neked ajánljuk

Grandiózus pamparamm

Raffaello 1514-ben befejezett freskóján I. Leó pápa és Attila néz farkasszemet egymással. Míg az egyházfő felett Szent Péter és Szent Pál levitál, a hun lovak riadtan szökellnek hátra, a barbár küldöttség pedig megretten a keresztény Isten jelenlététől.

Vivát!

Ha azt mondjuk, hogy augusztus 20. Magyarországon immár hagyományosan a nagy fővárosi falunap izzadmányos ünnepe, a színes, szagos, hangos talmi kunsztstüklik, égbe lőtt hamburgerek rajongóinak nagy találkozója, amikor megnyílnak a főváros csak erre az alkalomra tartogatott csodái az egymás sarkára hágni, falkában élvezkedni imádó tömegek előtt, akkor nyilvánvalóan lenézzük a vidéket, a vidékieket, a városi alacsonyabb néposztá­lyo­kat, mindenkit, aki úgymond felutazott, aki szembejön, s nincs kalap a fején.

Bármilyen szakos

Az elmúlt napokban több felől hallottuk rebesgetni – és nemcsak tanároktól, szülőktől, hanem tankerületi szakelemektől is –, hogy a kormány az ősszel a koronavírus-járvány újabb hullámára hivatkozva online oktatást rendel el. Néhány nappal ezelőtt Hadházy Ákos független országgyűlési képviselő is erről posztolt a közösségi oldalán, mi több, szerinte már „főispáni hivatalból” is érkezett ilyen értelmű szóbeli jelzés. A képviselő „teljesen életszerűnek” nevezi e lehetőséget, ámbár némi kétkedés is kiérződik soraiból.

Nadrágszíj a függönyre

Nem hirtelen támadtak és nem is múlnak el egyhamar a színházi szakma gazdasági nehézségei. A független, az önkormányzati és az állami fenntartású teátrumok növekvő rezsiárakkal és csökkenő nézőszámmal számolnak, de a jegyárakon senki sem mer nagyot emelni.

„Ha nem dicsérnek”

Urbán András előadásaiban láthattuk először itthon, aztán egyre több darabban tűnt fel. Nagyabonyi Emese újvidéki színésznővel a hazai és vajdasági színjátszás közötti különbségekről, a pálya nehézségeiről és a megtett útról beszéltünk.

A pimasz légy

A nemzetközi jog alapja az államok szuverén egyenlősége. Ebből adódóan bármely állam nemzetközi kapcsolataiban szinte semmi sem történhet annak kifejezett hozzájárulása, azaz szavazata nélkül. Kende Tamás írása az uniós magyar vétók margójára.

Haptákban

A kormány 52 milliárdos bérfejlesztést jelentett be, amelyből a rendőrök is részesülnek. Ez komoly emelés, de kérdés, hogy hosszú távon megállítja-e az állomány csökkenését.

Lombjuk se rezzen

A közelmúltban a mindenféle szükséghelyzetre hivatkozva született, s nagy szakmai felháborodást kiváltó kormányrendelet az egyéb szempontból is sérülékeny erdőállományban könnyítené meg a fakivágást. Nem véletlenül.

„Ötven százalék!”

Évek óta 25 ezer szakdolgozó hiányzik a magyar egészségügyi rendszerből, és ha nem jön érdemi változás, 2023 januárjára ötszörös lesz a különbség az orvosok és a szakdolgozók bére között. A MESZK javaslatcsomagot küldött az államtitkárságnak, és bízik a párbeszédben, a mielőbbi béremelésben.

Nagykapu

Aj Vej-vej következetesen és mindenáron, minden megnyilatkozásával, ideértve a műalkotásait is, az emberi szabadságról, mint alapvető jogról beszél. Nála nincs kiskapu és mellékzönge: az üzenet a kezdetek óta ugyanaz. A kifejezési formák változtak, azok is szervesen egymásból építkezve.