Szén-monoxid - Öl, butít

Tudomány

Kevés hírhedtebb vegyület létezik a szén-monoxidnál, különösen így tél táján emlegetjük sűrűn. A félelem nem alaptalan, s az óvatosság sem árt.
Kevés hírhedtebb vegyület létezik a szén-monoxidnál, különösen így tél táján emlegetjük sűrűn. A félelem nem alaptalan, s az óvatosság sem árt.

A fűtési szezon eljövetelével megérkeznek az első tragikus hírek is szén-monoxid-mérgezést szenvedett embertársainkról. A szerencséseket még időben megtalálják családtagok, barátok, szomszédok, s a mentő sem érkezik túl későn - ám egy idő után már nem lehet segíteni az áldozatokon. Az idei "szén-monoxid-szezon" különlegessége volt a budai Skála helyén nyílt új bevásárlóközpont, ahonnan napokon át (!) szállították a mérgezést szenvedett eladókat és vásárlókat a mentősök, ami a vétkes hanyagság egy különösen súlyos esetéről tanúskodik, bár a vizsgálat még nem zárult le - állítólag a mélygarázs elhasznált, kipufogógázban, ezáltal szén-monoxidban "gazdag" levegője jutott vissza az eladótérbe.

Egyszerű az én szívem

A szén-monoxid (CO) rafinériája éppen az, hogy voltaképpen nincs benne semmi különös. Színtelen, szagtalan, íztelen gáz - pont ezért nem lehet kiszűrni, ha alattomban bekerül a légtérbe. A kétatomos, egy-egy szén- és oxigénatomból álló szén-monoxid-molekula viszonylag szofisztikált kötésszerkezete okán (hármas kötés - de ebből csak kettő közös, a harmadik elektronpárt az oxigén magában apportálta a "cégbe") a vegyészhallgatók "kedvence", de a laikusok aligha találnának ebben izgalmat. Alighanem az is csak egy egzotikus adalék, hogy a szén-monoxid (a fent említett kötésszerkezet miatt) nem oldódik vízben - annál inkább ecetsavban, etil-alkoholban, no meg kloroformban - de azt amúgy is csak a pszichopaták tartanak otthon. Annál érdekesebb, hogy a szén-monoxidot alkalmanként összezagyválják a szén-dioxiddal (CO2) - s csupán részben azért, mivel ez utóbbi is okoz haláleseteket. (A leggyakrabban borospincékben, ahol a szőlőcukor erjedése közben keletkezik.) Pedig a szén-dioxid és a szén-monoxid eltérő tulajdonságú, és nem is ugyanazért ölnek - habár ez az áldozatok számára csekély vigasz. A lényeg, hogy a szén-monoxid egy kissé könnyebb, mint a levegő - ezzel szemben a szén-dioxid nehezebb, s a pince alján gyűlik össze, majd folyamatosan emelkedik a szintje, amit a derékmagasságban tartott mécses/gyertya elalvása jelez. Sajnos ilyen egyszerű, "konyhai" szén-monoxid-szenzor nem létezik - ezért ajánlatos inkább megfelelő szakeszközt, szén-monoxid-érzékelőt beszerezni.

A szén-monoxid természetes, biológiai folyamatok által (állatok, emberek sejtlégzése, erjedési folyamatok révén) nem nagyon keletkezik - igazság szerint kicsiny meny-nyiségben termeli az emberi szervezet is: itt élettani jelentősége is van, például mint neurotranszmitternek, ingerületátvivő anyagnak.

Noha a mélységi olvadt magmából (vulkanizmus), természeti tüzekből vagy a nagyobb mélységben izzó, régebben begyulladt szénmezőkből származik a legtöbb "természetes" CO-kibocsátás, a legfontosabb előállítói mi, emberek vagyunk. Az antropogén szén-monoxid leginkább zárt térben bekövetkező tökéletlen égés folyamán keletkezik, amikor a tüzelőanyag széntartalma nem szén-dioxiddá, hanem szén-monoxiddá ég el. Ritkább esetben az égés során felszabaduló, majd valamilyen ok miatt visszakerülő szén-dioxid redukálódik, például egy izzó szénréteg felett. A légterünkbe általában a kéményből való visszaáramlás révén juthat - a probléma forrása többnyire az, hogy a lakásban használt gázkészülék, esetleg széntüzelésű kályha (noch dazu: benzinmotor!) égésterméke nem tud eltávozni a külső légtérbe (ahol a városi/falusi levegőminőséget "javítaná"), hanem visszakerül a szobánkba. Ehhez hozzájárulhat, ha a kémény eldugult, rosszul szelel, ha a rögzítés nem megfelelő - de kedvezőtlen légköri feltételek (erős leszálló légáramlás) és szerencsétlen irányú (általában viharos) széljárás is vezethet ahhoz, hogy a szén-monoxidban gazdag füstgázok inkább a nappalinkat választják.

Duruzsol a kályha

Márpedig füstgáztermelésre szinte minden gáz-, olaj- és szénüzemű berendezés alkalmas - a kandallótól a gázsütőn (-tűzhelyen) át a gázszárítóig, a gázkazánig és a gázüzemű bojlerig. A szerelők szerint még a többnyire az ablak alá, az utcai fal mellé telepített gázkonvektorok a legbiztonságosabbak. Ezek eleve zömmel kültéri levegőt használnak fel az égéshez, s - mint azt a jellegzetes kéménynyílások tanúsítják - oda is juttatják vissza az égésterméket. (Persze bárhová beépíthetők speciális, zárt égésterű, biztonságos készülékek.) Emellett jelentős szén-monoxid-forrást jelentenek a belső égésű motorok, elsősorban a kipufogógáz miatt. Éppen ezért veszélyes csukott garázsajtó mellett járatni a motort - másrészről meg emiatt oly hatékony öngyilkosjelöltek számára (kémiai-élettani szempontból pont a szén-monoxid-tartalom tette lehetővé például a nácik kipufogógázzal elkövetett tömeggyilkosságait). A légkörnek is van egy természetes (alacsony) CO-szintje, amit mi rendre jelentősen megnövelünk a közlekedés, a háztartások és az ipar kibocsátásával: a szennyezett városi levegőnek is "nélkülözhetetlen" alkotórésze a (rendszeresen detektált) szén-monoxid.

Lényeges tulajdonsága a gyúlékonyság - oxigénnel reagálva szén-dioxiddá ég el. Ezek után nem is csodálható, hogy fontos alkotórésze lehetett az úgynevezett városi gáznak, amelyet valamely fosszilis tüzelőanyag (tipikusan szén) hőbontásával állítottak elő a gázgyárak. Az így keletkező veszélyes, mérgező tüzelőanyag maga is színtelen-szagtalan gázokból állt, ezért kellett különböző bűzös, szerves vegyületekkel bekeverni - a legnépszerűbb alany a rohadt káposzta szagát árasztó etil-merkaptán volt. (Lásd még: "Gázszagot érzek!") A városi gázról földgázra való átállás gyakoribbá is tette az olyan fatális baleseteket, melyeket a gáz - menet közben kivont - szén-monoxid-tartalmára apelláló öngyilkosjelöltek okoztak. A földgáz ugyanis nem mérgező (habár hasonló módon szagosítják), ellenben fokozottan robbanásveszélyes - a gázcsap kinyitása nyomán felgyülemlő földgáz-levegő keverék akár egy szikra hatására berobbanhat, s a detonáció viszi magával a fél társasházat.

Élettan, hatás

A szén-monoxid mérgező volta abból adódik, hogy (szintúgy érdekes molekulaszerkezete miatt) kiváló komplexképző. Például előszeretettel kapcsolódik a vér hemoglobinjához - oda, ahová általában az oxigén szokott. Ráadásul teszi ezt az oxigénmolekulánál 250-szer nagyobb affinitással - ha a hemoglobin "választhat", oxigén helyett szén-monoxidot fog felvenni. A folyamatot anoxémiának hívják - s már egy viszonylag kicsiny CO-koncentráció mellett is a vér hemoglobinjának 50 százaléka alakul át haszontalan és kártékony karboxi-hemoglobinná. A heveny szén-monoxid-mérgezés tünetei: bágyadtság, fejfájás, szédülés, hányinger, hányás, emellett gyengül a látás és a hallás - fájdalom, ezek még simán összekeverhetők mondjuk egy influenza tüneteivel. Súlyos esetekben ájulás, eszméletvesztés következik, s idővel beáll a halál - de ha megmarad a mérgezett, akkor is súlyos agykárosodás léphet fel, ami bénulási tünetekben és látászavarokban manifesztálódik. A CO-mérgezés egyes túlélői beszámoltak ama szörnyű élményükről is, hogy bár tudatában voltak annak, hogy végük, amennyiben nem érkezik segítség, a szervezet elégtelen oxigénszintje miatt képtelenek voltak cselekedni. (Itt jegyeznénk meg, hogy az oxigénhiányra tán a központi idegrendszer és a szívizom a legérzékenyebb.) Az akut (azonnali nagy dózis bevitelével járó) szén-monoxid-mérgezés mellett beszélhetünk krónikus CO-intoxikációról - ekkor a halálosnál alacsonyabb dózisú, de így is magas koncentrációjú mérgező gázt lélegzünk be folyamatosan, ami alaposan károsíthatja a szívizmot ellátó koszorúerek működését, hozzájárul az elmeszesedésükhöz, s növeli az infarktus kockázatát. A szén-monoxid-mérgezés ellen természetesen senki nem immúnis, de különösen nagy kockázatnak vannak kitéve az amúgy is légzési és szívpanaszokkal küzdők, az idős emberek, csecsemők, kisgyermekek és a terhes nők.

Mindezek figyelembevételével sürgősen ajánlott évente ellenőriztetni a kéményt, s rendszeresen szervizeltetni a lakásban működő gázkészülékeket is. A gázos szakemberek számos konkrét tanácsot szoktak adni - például nagyon nem javallott páraelszívó, légelszívó vagy a nyílt égésterű, kéményes kandalló használata olyan légtérben, ahol kéményes gázkészülék is működik, mivel a tapasztalatok szerint az elszívók (sőt, a kandalló!) képesek megfordítani a kéményben az áramlást. Veszélyes lehet (s már most is számos tragédia forrása), ha anélkül váltunk energiatakarékos, tökéletesen záródó ajtóra, ablakra, hogy közben gondoskodnánk a lakásban működő nyílt égésterű gázkészülék levegőellátásáról. Bizonyos körülmények között (sok vagy kockázatos beltéri tüzelésű egység meglétekor) érdemes körülnézni a szén-monoxid-érzékelők, -riasztók piacán is - az áruk nem oly magas, hogy ne érné meg, ha egyszer életet menthetnek. Egyes szakemberek ugyanakkor óvnak attól, hogy megbízzunk a készülékekbe beépített, füstvisszaáramlás esetén elvileg a készüléket is leállító füstgázszenzoroktól, ezek ugyanis nem mindig jeleznek. A szabályokat nem árt betartani - évről évre többtucatnyi emberéletet követel a szén-monoxid.

Figyelmébe ajánljuk

Hol az ember?

A megfilmesíthetetlen könyvek megfilmesítésének korát éljük – ezek pedig nagyrészt sci-fik. Herbert Ross Dűnéjének sokszor nekifutottak, mire Denis Villeneuve szerzői húrokat pengető két blockbustere végre a tömegek igényeit is képes volt kielégíteni; Isaac Asimov Alapítványából az Apple készített immár második évadát taposó, csillogó űroperát – a Netflix pedig az elmúlt évek egyik legnagyobb sikerű, kultikus hard sci-fijébe, Liu Ce-hszin kínai író Hugo-díjas A háromtest-triló­giá­jába vágott bele.

Nem viccelnek

  • - minek -

Poptörténeti szempontból is kerek jubileumokkal teli lesz ez az év is – novemberben lesz negyven éve, hogy megjelent a The Jesus and Mary Chain első kislemeze, a melódiát irgalmatlan sípolásba és nyavalyatörős ritmusba rejtő Upside Down.

Elszáll a madárnő

„Én nem tudok, és nem is szeretek a képeimről beszélni. Amit el tudok mondani, azt csak színnel tudom elmondani. Képeimbe belefestettem az életem tragédiáit és örömeit. Ez volt az életem” – halljuk a művész vallomását a kiállítás első termében, a falra vetített 1977-es rövidfilm részleteként.

Aktivizmus színészekkel

  • Erdei Krisztina

Csoszó Gabriella aktivista fotós, töretlen kitartással vesz részt az ellenzéki tüntetéseken és osztja meg képeit azokkal, akik szeretnének mást is látni, mint amit a NER kínál.

Házasok hátrányban

  • Kiss Annamária

Középkorú házaspár egy protokollparti után vendégül lát egy fiatal párt egyetemi lakosztályuk teraszán, hajnali kettőkor. Az elején mit sem sejtenek arról, hogy ez lesz valamennyiük életének talán leghosszabb éjszakája.

Koponyalabirintus

Az alighanem legelismertebb, világirodalmi rangú kortárs román író, Mircea Cărtărescu 2015-ös nagyregénye rendkívüli, monstruózus mű. Kiszámíthatatlan, szabálytalan, megterhelő. Pedig látszatra nagyon is egyszerű, már-már banális helyzetből indul.

Messziről jött zeneszerző

A Tigris és sárkány és a Hős filmzeneszerzője hat éve már járt is nálunk, mégis bemutatásra szorul a magyar koncertlátogatók előtt. A hatvanhat éves, kínai származású komponistáról hídemberként szokás beszélgetni, aki a hagyományos kínai klasszikus zenét tömegekhez vitte el a nyugati világban.

Az ajánlat

Napi rendszeres fellépéseinek sorában Magyar Péter a múlt pénteken a Klubrádióban járt, ahol Bolgár György műsorában mindenféle kijelentéseket tett Ukrajnáról, illetve az ukrajnai háborúról.

A hegyi ember

Amikor 2018 februárjában Márki-Zay Péter az addig bevehetetlennek hitt Hódmezővásárhelyen, az akkoriban igen befolyásos Lázár János városában az időközi polgármester-választáson magabiztosan legyőzte fideszes ellenfelét, reálisnak tűnt, hogy mindez megismételhető „nagyban” is a tavaszi országgyűlési választásokon.

„Pályáznék, csak nem tudom, kivel”

Miért meghatározó egy társadalom számára a migrációról szóló vita? Hogyan változott a meg Berlin multikulturális közege? Saját történetei megírásáról és megrendezéseiről beszélgettünk, budapesti, román és berlini színházi előadásokról, de filmtervei is szóba kerültek. Kivel lehet itt azokra pályázni?

Pusztítás földön, vízen, levegőben

A magyarországi üvegházhatású gázkibocsátás csaknem háromszorosa került a levegőbe az ukrajnai háború első másfél évében. Óriási mértékű a vízszennyeződés, állatfajok kerültek a kipusztulás szélére. Oroszország akár fél évszázadra való természeti kárt okozott 2023 közepéig-végéig.

Alkotmányos vágy

A magyar mezőgazdaság tizenkét éve felel meg az Alaptörvénybe foglalt GMO-mentességnek, takarmányozáshoz tavaly is importálni kellett genetikailag módosított szóját. A hagyományos szója vetésterülete húsz éve alig változik itthon, pedig a szakértő szerint lehetne versenyezni az ukrán gazdákkal.