Az Alpok eltűnő gleccserei

Törik és szakad

Tudomány

A minapi tragikus olaszországi gleccseromlás újabb adalék ahhoz, mivel járhat a jégnyelvek folyamatos gyengülése és visszahúzódása.

A július 3-i észak-olaszországi gleccseromlásban tizenegyen vesztették életüket az Alpok déli nyúlványának számító Dolomitok legmagasabb hegycsoportjának, a 3349 méter magas Marmoladának a lejtőin. Egy tornyosuló gleccserjégből álló formáció, úgynevezett serac omlott össze, a leszakadó darabok jégcsuszamlást okoztak, s az áradat hatására letört a gleccser legalsó, 2800 méter magasan található része is: becslések szerint egy 80 méter hosszú, 25 méter magas darab, körülbelül 65 ezer köbméter jéggel. A havat, sziklákat, jeges törmeléket magával sodró törmelék­ár túrázókat temetett maga alá, közülük csupán nyolc embert sikerült élve kimenteni (az áldozatok egy részét csak DNS-vizsgálattal sikerült azonosítani). A katasztrófa kiindulópontján, Punta Rocca közelében, a Marmolada csúcsához vezető útvonal mentén, mintegy 3300 méteres magasságban július elején itt szokatlanul magasnak számító hőmérsékletet, 10 Celsius-fokot mértek. Egyes kutatók szerint a globális klímaváltozás helyi hatásai, a folyamatosan olvadó gleccserek szerkezetének gyengülése is hozzájárulhatott a tragédiához. S az előrejelzések szerint a közeljövőben más alpesi gleccsereknél is bekövetkezhet hasonló omlás.

 

Hegygerincen át

Gleccsernek a saját súlya révén, gravitációs alapon mozgó jégnyelvet nevezzük – s az Alpok gleccserei több tekintetben is egyediek. Az ún. alpesi gleccser akkumulációs zónája, ahol az összegyűlő hó szakaszos olvadási-fagyási fázisokon keresztül gleccserré alakul, tipikusan a hegyek oldalán, illetve a hegygerinceken található. A hegység jellegzetes alpi gleccserei völgyekben vannak, és a Földünkön fellelhető völgyi gleccserek túlnyomó részét az Alpokban találjuk. Az akkumulációs zóna sajátja, hogy itt a jég és hó mérlege pozitív, azaz rendre több hullik fagyott csapadékból, mint amennyit a természeti hatások elvisznek. (E hatások közt tartjuk számon a hómezők szél okozta erózióját, olvadását, vagy éppen a hó folyékony halmazállapotot átugró szublimációját.) A bajt pedig az okozza, ha a hőmérséklet, illetve a csapadékviszonyok változnak – és az Alpok esetében pontosan erről van szó.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Valóra vált forgatókönyv

1984-ben került a mozikba Rob Reiner első filmje, A turné (This Is Spinal Tap). Az áldokumentumfilm egyik főszereplője maga a rendező volt, aki az éppen amerikai turnén levő fiktív brit hard rock zenekar, a Spinal Tap történetét próbálta kibogozni.

Nézőpont

A filozófus-író (Denis Podaly­dès) tüdeje és mája közt apró kis foltot mutat ki az MRI-vizsgálat, de biztosítják afelől, hogy (egyelőre!) nem veszélyes a dolog.

Amikor győznek a hippik

  • - turcsányi -

Blaze Foley-nak volt egy kabátja. Ha egészen pontosak akarunk lenni, ez az egy kabátja volt neki – ez sem túl jó bőrben. Az ujját például vastag ezüstszínű ragasztószalaggal kellett megerősíteni, jól körbetekerni, mindkettőt – hogy le ne essenek.

Hibamátrix

  • Dékei Krisztina

Szűcs művészete a klasszikus, realista festészeti hagyományokon alapul, de távol áll a „valóságtól”.

Ozmózisok

Nádas Péter e hosszú, több mint négyszáz oldalas memoárját Mészöly Miklós, Polcz Alaine és Esterházy Péter köré fűzi föl. Könyvének témája négyük viszonya, vonzásaik és választásaik, személyiségük szerkezetének összeillő és egymáshoz nem illeszkedő elemei. És a háttérben természetesen ott van a korszak, a lassú hetvenes–nyolcvanas évek a kádári provinciában.

Mozaikkockák

A hazai neoavantgárd egyik meghatározó alakjaként Erdély Miklós (1928–1986) a sok műfajban alkotó, polihisztor művészek közé tartozott.

Abúzus, család

  • Balogh Magdolna

Egyéni hangú, markáns képviselője Ivana Dobrakovová a szlovák kritika által expat-prózaként emlegetett prózai iránynak. Ezzel az angol „expatriate”, azaz tartósan vagy ideiglenesen külföldön élő szóból eredő kifejezéssel azokra a művekre utalnak, amelyek a rendszerváltozás adta lehetőségekkel élve külföldön szerencsét próbáló fiatalok problémáiról beszélnek.