Az Alpok eltűnő gleccserei

Törik és szakad

Tudomány

A minapi tragikus olaszországi gleccseromlás újabb adalék ahhoz, mivel járhat a jégnyelvek folyamatos gyengülése és visszahúzódása.

A július 3-i észak-olaszországi gleccseromlásban tizenegyen vesztették életüket az Alpok déli nyúlványának számító Dolomitok legmagasabb hegycsoportjának, a 3349 méter magas Marmoladának a lejtőin. Egy tornyosuló gleccserjégből álló formáció, úgynevezett serac omlott össze, a leszakadó darabok jégcsuszamlást okoztak, s az áradat hatására letört a gleccser legalsó, 2800 méter magasan található része is: becslések szerint egy 80 méter hosszú, 25 méter magas darab, körülbelül 65 ezer köbméter jéggel. A havat, sziklákat, jeges törmeléket magával sodró törmelék­ár túrázókat temetett maga alá, közülük csupán nyolc embert sikerült élve kimenteni (az áldozatok egy részét csak DNS-vizsgálattal sikerült azonosítani). A katasztrófa kiindulópontján, Punta Rocca közelében, a Marmolada csúcsához vezető útvonal mentén, mintegy 3300 méteres magasságban július elején itt szokatlanul magasnak számító hőmérsékletet, 10 Celsius-fokot mértek. Egyes kutatók szerint a globális klímaváltozás helyi hatásai, a folyamatosan olvadó gleccserek szerkezetének gyengülése is hozzájárulhatott a tragédiához. S az előrejelzések szerint a közeljövőben más alpesi gleccsereknél is bekövetkezhet hasonló omlás.

 

Hegygerincen át

Gleccsernek a saját súlya révén, gravitációs alapon mozgó jégnyelvet nevezzük – s az Alpok gleccserei több tekintetben is egyediek. Az ún. alpesi gleccser akkumulációs zónája, ahol az összegyűlő hó szakaszos olvadási-fagyási fázisokon keresztül gleccserré alakul, tipikusan a hegyek oldalán, illetve a hegygerinceken található. A hegység jellegzetes alpi gleccserei völgyekben vannak, és a Földünkön fellelhető völgyi gleccserek túlnyomó részét az Alpokban találjuk. Az akkumulációs zóna sajátja, hogy itt a jég és hó mérlege pozitív, azaz rendre több hullik fagyott csapadékból, mint amennyit a természeti hatások elvisznek. (E hatások közt tartjuk számon a hómezők szél okozta erózióját, olvadását, vagy éppen a hó folyékony halmazállapotot átugró szublimációját.) A bajt pedig az okozza, ha a hőmérséklet, illetve a csapadékviszonyok változnak – és az Alpok esetében pontosan erről van szó.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.

Főszerepben az Első sírásó

A november 6-án zárult igazgatói pályázaton Lipics Zsoltot hirdették ki győztesnek Darabont Mikold ellenében, azonban nagyon sok ellentmondás és fordulat jellemezte az elmúlt időszakot. A régi-új igazgató mellett csupán a NER-es lapokban folytatott sikerpropagandája szólt, pályázata egy realista, szakmaiságra építő programmal ütközött meg.

Őrült rendszer, de van benne pénz

  • Szekeres István

Amikor a tavalyi párizsi olimpián a tekvandós Márton Viviana megszerezte a hatodik – igaz, spanyol import – aranyérmünket, Orbán Viktor (noha eredetileg nyolcat várt) SMS-t küldött Schmidt Ádám sportállamtitkárnak: „Maradhat.” A kincstári humor mögül is elővillant a tény, hogy a sportélet is a miniszterelnök kezében van.