Túl a rácson - Grid-rendszerek

Tudomány

Biztosan sokat unatkozik az ön gépe is: kihasználatlanul ketyeg benne a processzor, míg ön édesdeden hortyog a klaviatúrára borulva. Pedig van esély rá, hogy gépe akkor is hasznos munkát végezzen, amikor látszólag csak a képernyővédő vagy az online vetkőzős póker fut rajta.

Biztosan sokat unatkozik az ön gépe is: kihasználatlanul ketyeg benne a processzor, míg ön édesdeden hortyog a klaviatúrára borulva. Pedig van esély rá, hogy gépe akkor is hasznos munkát végezzen, amikor látszólag csak a képernyővédő vagy az online vetkőzős póker fut rajta.

A grid típusú rendszerekről szólva mindenekelőtt érdemes megemlékezni pazarló fogyasztói magatartásunkról is: tömegével vesszük a nagy kapacitású számítógépeket, ám azokat rendkívül rossz hatékonysággal használjuk ki - miért is tennénk másképp, elvégre magunkkal sem bánunk sokkal különbül. Csakhogy míg az alvó, részeg, esetleg a tévé előtt tompuló embertársaink parlagon maradt fizikai és szellemi képességeinek felhasználására vajmi csekély esély kínálkozik (sci-fi szinten persze van megoldás: erről szól a Mátrix című népszerű filmalkotás), addig gépünk akkor is szakadatlanul dolgozhat, míg éppen nem érünk rá foglalkozni vele - pontosan erre teszi őt alkalmassá, ha rácsatlakozunk egy grid típusú rendszerre. Mindehhez csupán az szükséges, hogy gépeink összekapcsolhatók legyenek más, szintén parlagon heverő asztali komputerekkel - ez pedig az internet révén már meg is valósult.

Az internethez hasonlóan a grid típusú rendszereket is a magas tudományok igényei hívták elő, csakhogy míg az előző inkább a kommunikációt és az információk megosztását szolgálja, az utóbbi inkább a gépek szabad számítókapacitásának kiajánlását és egy rács típusú rendszerbe való egyesítését jelenti. Számos olyan tudományos probléma létezik (felsorolásszerűen csak néhányat említve: bizonyos speciális matematikai prob-lémák megoldása, fehérjekutatás, bizonyos közgazdasági-pénzügyi modellek alapján végzett számítások, részecskefizikai eredmények feldolgozása, s nem utolsósorban a földön kívüli értelmes élet kutatása), amelynél nemhogy a rendelkezésre álló egyedi, egyszerű, asztali számítógépek, de még a nagy kapacitású szupergépek sem alkalmasak az adott műveletek elvégzésére - vagy ha ez utóbbiak meg is felelnének erre a célra, nem tudnánk megfizetni gépidejüket (megvásárolni meg pláne nem tudjuk őket). Ilyenkor jöhet a grid- (magyarul: rács-) technika: a rendszerbe bevont egyedi gépek gazdáinak nincs más dolguk, mint letölteni egy kliensprogramot, mely a továbbiakban a háttérben, illetve képernyővédőként fut gépünkön, amikor éppen nem használjuk ki teljes mértékben gépünk processzorciklusait - azaz gyakorlatilag mindig. A program segítségével gépünk letölti a jól szegmentálható feladatcsomagból (ui. általában ilyenek megoldására alkalmas a grid) a maga részét, majd nekilát azt megoldani. Ily módon töméntelen mennyiségű PC (továbbá bármilyen, erőforrásként felhasználható elem - akár szuperkomputerek is) kapcsolható egy munkafolyamatra: mindegyik végzi a rászabott feladatot, legyen szó valamilyen számítási ciklusról, adatfeldolgozásról vagy akár információk tárolásáról.

Az egyik leggyakrabban emlegetett példa a SETI [at] home szisztéma, amelyre önként csatlakozhat mindenki, akit érdekel a földön kívüli értelmes élet utáni hajsza. A SETI-program eredetileg kormányzati támogatással működött, ám miután lekapcsolták a programot az éltető költségvetési forrásról, tovább működik mint autonóm, önkéntes tudományos közösség. Aki részt vesz a kutatásban, az rákapcsolódik a SETI rendszerére, s gépe álmában is végzi az aricebói rádióobszervatórium jeleinek feldolgozását - erre amúgy önmagában egy szupergép se lenne alkalmas, ám a népes SETI-közösség simán molyolhat a zavaros rádiójeleken, míg a kis szürke (zöld) kocsonyás izék személyesen ide nem tolják a képüket. Hasonló módszerrel zajlik némely matematikai probléma, mint például a legnagyobb prímszám meghatározása is: ilyen hülye célokra nyilvánvalóan egyetlen kormány sem ad pénzt, drága óriás-gépek felhasználására nincs mód, marad tehát az önkéntes, autonóm számítógépes rács. A másik, szintúgy látványos felhasználási terület a meteorológia: a pontos időjárás-előrejelzésekhez rengeteg mért adatot és egyéb információt kell feldolgozni, majd ezek alapján számításokat végezni, s legvégül modelleket, prognózisokat alkotni. Nos, eme komplex feladatcsomag megvalósítására még a legszuperebb gépek kapacitása is elégtelennek bizonyult, ám manapság nagyon sok gyors gép összekapcsolásával és az összehangolt adatfeldolgozás segítségével egyre precízebb előrejelzések készíthetők. Manapság persze adódnak annál fontosabb problémák is, mint hogy érdemes-e a hét végén leugrani Paloznakra - most is fut egy olyan program, melynek célja kideríteni, hogy a feltételezett globális felmelegedés miatt változik-e a Golf-áram, s ha igen, annak milyen hatása lehet a Föld klímájára.

A grid (melynek, mint ebből is sejthető, konkrét üzleti alkalma-zásai is lehetnek) fejlesztésében kulcsszerepet játszik a CERN, amelynek a világhálót (World Wide Web) is köszönheti a hálátlan emberiség. A CERN a részecskefizikai kutatások európai szervezete (többek között ők mutattak ki először antianyagot, konkrétan antihidrogént), övék a világ egyik legnagyobb részecskefizikai laboratóriuma, helyileg a francia-svájci határon, Genftől kissé keletre. Itt két lineáris gyorsító, egy protonszinkrotron, egy szuper protonszinkrotron, legalább egy antiproton-lassító, s remélhetőleg vállalati büfé is található; el lehet képzelni, mennyi számítási kapacitás kell a tömérdek mérési adat feldolgozásához. Ha valakit érdekelne ezek után a grid-szisztéma, annak a figyelmét felhívjuk arra, hogy immár komoly EU-pénzeket is szakíthatunk, ha valami témába vágó értelmes elképzeléssel bírunk előállni. De hát a pénz nem minden: ufóra és prímszámra ingyen is jólesik vadászni.

Figyelmébe ajánljuk

A saját határain túl

Justin Vernon egyszemélyes vállalkozásaként indult a Bon Iver, miután a zenész 2006-ban három hónapot töltött teljesen egyedül egy faházban, a világtól elzárva, egy nyugat-wisconsini faluban.

Az űr az úr

Az 1969-ben indult Hawkwind mindig a mainstream csatornák radarja alatt maradt, pedig hatása évtizedek óta megkérdőjelezhetetlen.

Pincebogarak lázadása

  • - turcsányi -

Jussi Adler-Olsen immár tíz kötetnél járó Q-ügyosztályi ciklusa a skandináv krimik népmesei vonulatába tartozik. Nem a skandináv krimik feltétlen sajátja az ilyesmi, minden szak­ágnak, műfajnak és alműfajnak van népmesei tagozata, amelyben az alsó kutyák egy csoportozata tengernyi szívás után a végére csak odasóz egy nagyot a hatalomnak, az efeletti boldogságtól remélvén boldogtalansága jobbra fordulását – hiába.

Luxusszivacsok

A Molnár Ani Galéria 2024-ben megnyitott új kiállítótere elsősorban hazai, fiatal, női alkotókra fókuszál, Benczúr viszont már a kilencvenes évek közepétől jelen van a művészeti szcénában, sőt már 1997-ben szerepelt a 2. Manifestán, illetve 1999-ben (más művészekkel) együtt a Velencei Biennálé magyar pavilonjában.

Égen, földön, vízen

Mesék a mesében: mitikus hősök, mágikus világ, megszemélyesített természet, a szó szoros értelmében varázslatos nyelv. A világ végén, tajtékos vizeken és ég alatt, regei időben mozognak a hősök, egy falu lakói.

Visszaszámlálás

A Ne csak nézd! című pályázatot a Free­szfe, az Örkény Színház, a Trafó és a Jurányi közösen hirdették meg abból a célból, hogy független alkotóknak adjanak lehetőséget új előadások létrehozására, a Freeszfére járó hallgatóknak pedig a megmutatkozásra. Tematikus megkötés nem volt, csak annyiban, hogy a társulatoknak társadalmilag fontos témákat kellett feldolgozniuk. A nyertesek közül a KV Társulat pályamunkáját az Örkény Színház fogadta be.

Mészáros Lőrinc egy történet

A Mészáros Lőrinc című történetnek az lenne a funkciója, hogy bizonyítsa, létezik frissen, ön­erejéből felemelkedett nemzeti tőkésosztály vagy legalább réteg, de ha még az sem, pár markáns nemzeti nagytőkés. Valamint bizonyítani, hogy Orbán Viktor nem foglalkozik pénzügyekkel.

„Mint a pókháló”

Diplomáját – az SZFE szétverése miatt – az Emergency Exit program keretein belül Ludwigsburgban kapta meg. Legutóbbi rendezése, a Katona József Színházban nemrég bemutatott 2031 a kultúra helyzetével és a hatalmi visszaélések természetével foglalkozik. Ehhez kapcsolódva toxikus maszkulinitásról, a #metoo hatásairól és az empátiadeficites helyzetekről beszélgettünk vele.

Nem a pénz számít

Mérföldkőhöz érkezett az Európai Unió az orosz energiahordozókhoz fűződő viszonya tekintetében: május elején az Európai Bizottság bejelentette, hogy legkésőbb 2027 végéig minden uniós tagállamnak le kell válnia az orosz olajról, földgázról és nukleáris fűtőanyagról. Ha ez megvalósul, az energiaellátás megszűnik politikai fegyverként működni az oroszok kezében. A kérdés az, hogy Magyar­ország és Szlovákia hajlandó lesz-e ebben együttműködni – az elmúlt években tanúsított magatartásuk ugyanis ennek éppen az ellenkezőjét sugallja.

„A kínai tudás”

Az európai autóipart most épp Trump vámjai fenyegetik, de a romlása nem ma kezdődött. Hanem mikor? A kínaiak miatt kong a lélekharang? Vagy az Európai Unió zöld szemüveges bürokratái a tettesek? Netán a vásárlók a hibásak, különösen az európaiak, akik nem akarnak drága pénzért benzingőzt szívni az ablakuk alatt? A globális autópiac gyakorlati szakemberét kérdeztük.