Új nyelvvizsgarendszer: Sperhakni dajcs?

szerző
Kecskeméti József
publikálva
2000/7. (02. 17.)
Twitter megosztások száma
Google +1
Egyéb megosztás

Idegen nyelvet tudni jó dolog, még jobb azonban, ha van ezt igazoló okiratunk is. Bár a multinacionális vállalatok nem igénylik a dokumentet - elegendő az adott nyelven megtartott felvételi beszélgetés -, a közszférában a nyelvvizsgát igazoló papírnak számos előnye van. A közalkalmazotti bértáblán magasabb besorolás jár utána, az egyetemi felvételin pluszpontokat adnak érte, s megfelelő nyelvvizsga hiányában nem juthatunk felsőfokú diplomához. Január 1-jétől érvényes az új nyelvvizsgarendszer, amely - többek között - megszüntette az Idegen Nyelvű Továbbképző Központ monopóliumát.

Idegen nyelvet tudni jó dolog, még jobb azonban, ha van ezt igazoló okiratunk is. Bár a multinacionális vállalatok nem igénylik a dokumentet - elegendő az adott nyelven megtartott felvételi beszélgetés -, a közszférában a nyelvvizsgát igazoló papírnak számos előnye van. A közalkalmazotti bértáblán magasabb besorolás jár utána, az egyetemi felvételin pluszpontokat adnak érte, s megfelelő nyelvvizsga hiányában nem juthatunk felsőfokú diplomához. Január 1-jétől érvényes az új nyelvvizsgarendszer, amely - többek között - megszüntette az Idegen Nyelvű Továbbképző Központ monopóliumát.

Az Idegen Nyelvű Továbbképző Központ (ITK) - közismert nevén a Rigó utca - sokáig volt egyeduralkodó a vizsgáztatás terén. Monopóliumát azonban sokan tagadták. Juhász Gyula, az állami nyelvvizsgabizottság alelnöke úgy fogalmazott: a nyelvvizsgáztatási jog kiterjesztésének ötlete előtt is mintegy negyven felsőoktatási intézményben lehetett az államival egyenértékű bizonyítványt szerezni. A nemzetközi nyelvvizsgákat (Cambridge, Pitman, Trinity, Toefl) viszont csak a Rigó utcában lehetett honosítani.

A nemzetközi nyelvvizsgák egynyelvűek. Gáborján Lászlóné, a Rigó utcai központ igazgatója szerint azonban Magyarországon magyar anyanyelvű jelöltek esetében vizsgálni kell a fordítási képességeket is, a vizsgáztatásnak tehát két nyelven kell folynia.

Azt, hogy mekkora üzlet a vizsgáztatás a Rigó utcának, jól szemlélteti a következő adat is: tavaly 120 ezren próbáltak valamilyen nyelvvizsgát letenni az intézményben (1997-ben 101 ezren). A legkeresettebb a középfokú C típusú - írásbeli + szóbeli - nyelvvizsga, ez január 1-jéig 7900 Ft volt (a C típusú felsőfokú 8800). A sikeres vizsgák aránya egyébként 50 százalék körüli.

Azok a nyelviskolák, amelyek nemzetközi nyelvvizsga-bizonyít-ványt adhatnak ki, tagadják a vizsgáztatás kifejezett üzleti jellegét. Igaz, például a Trinity-vizsga nem olcsó: a csak szóbeli 32 fontba, a csak írásbeli 23, míg az összetett (írásbeli, szóbeli) 40 fontba kerül, ám jó, ha évente ezres nagyságrendben vizsgáznak az ilyen iskolákban. A bevételek java így nem is ebből, hanem a tanfolyamok tartásából származik. (Lásd keretes írásunkat.)

Nyolc, ötvennyolc

Az Oktatási Minisztérium (OM) által rendeletben megszabott határidőig egyedül a Rigó utca nyújtotta be akkreditációs kérelmét a Nyelvvizsgát Akkreditáló Testülethez (NYAT), amely hétfőn ezt el is fogadta. Az ITK így legkorábban márciustól vizsgáztathat; azok, akik január 1. után jelentkeztek nyelvvizsgára, már az új rendelet előírásai szerint küzdhetnek meg a papírért. (Az akkreditálás csak második nekifutásra sikerült: az első kérelmet - hiánypótlásra felszólítva - visszadobta a NYAT. A kifogásolt adminisztratív jellegű hibák kijavítása után már minden rendben volt - ennek eredménye az említett hétfői akkreditálás -, ám a sikertelen első kísérlet miatt jogi problémás helyzet keletkezett. 1999. december 31-ig el lehetett fogadni a régi típusú állami nyelvvizsgát, január 1. után már csak az újat lehetett, de erre a Rigó utcának akkor még nem volt lehetősége. Végül úgy oldották meg a helyzetet, hogy a jelentkezéseket elfogadták, a befizetéseket nem.)

Az ITK nyolc nyelvből (hat világnyelvből, továbbá latinból és magyarból mint idegen nyelvből) dolgozott ki vizsgarendszert: az előbbiekből kétnyelvűt, míg magyarból egynyelvűt. A Rigó utcai rendszerhez 58 hely kérte a csatlakozást: zömükben egyetemek és főiskolák, ám nyelviskolák és középiskolák is. A magas szám azt valószínűsíti, hogy az ITK továbbra is megőrzi vezető helyét a szakmában.

Az angol és német nyelv akkreditálási költsége 1,5 millió forintba került. A nyolc nyelv és a vizsgahely minősítési terhei 10 és 20 millió forint közé tehetők. (A "kis" nyelvekre kedvezmény jár: ezek akkreditációja egyenként 100 ezer, a teljes minősítés - vizsgarendszer és hely - 500 ezer forint.)

A magánnyelviskolák nem éltek az akkreditáció lehetőségével. Löffler Mariann, a Nyelviskolák Szakmai Egyesületének elnöke a MaNcsnak elmondta: egy vizsgarendszer kidolgozása komoly anyagi és humán erőforrásokat igényel a pályázótól, a költség milliós nagyságrendű. Másrészt ezek az iskolák többnyire már valamelyik nemzetközi vizsga szabványai szerint vizsgáztatnak.

Másképp látja a dolgot Verrasztó Lajos, a Dover Nyelviskola igazgatója. Szerinte nem annyira a vizsgarendszer kidolgozásának magas költsége a fő indoka a magániskolák érdektelenségének, hanem a bonyolult adminisztráció. Verrasztó szerint a legtöbb nyelviskolának csak a megfelelő kiértesítési rendszer kiépítésére három-hét főt kellene foglalkoztatnia, ez pedig a vizsgáztatás viszonylag kis jövedelmezősége okán nem éri meg. Egy-egy vizsgarendszer kidolgozása hosszú hónapokat vesz igénybe, és korántsem biztos, hogy sikerül is összehozni egy működőképes rendszert. (Erre utal, hogy az egyetemek és főiskolák évtizedek óta vizsgáztatnak, szigorlatoztatnak ugyan valamely idegen nyelvből, első körben mégsem kértek akkreditációt az állami nyelvvizsgáztatásra.)

A már említett nemzetközi nyelvvizsgákat jól bevált módszerek szerint bonyolítják. E vizsgákat a világon mindenütt el is fogadják; január 1. előtt Magyarországon csak akkor volt érvényes, ha honosították: a Rigó utcában tavaly hét-nyolcezren kérvényezték ezt. Az új nyelvvizsgarendelet azonban már a nemzetközi nyelvvizsgákat is államilag elfogadottnak tekinti, ha azok megfelelnek bizonyos adminisztrációs és szakmai követelményeknek.

Néha a drágább az olcsóbb

A Rigó utca 50 százalékos bukási rátájának egyik következményeként egyre többen választották az ITK-ban való vizsgázás helyett a másutt megszerzett nemzetközi nyelvvizsgák honosítását.

A nemzetközi nyelvvizsgák általában drágábbak, mint az állami vizsga. A Pitman alapfokú, csak szóbeli nyelvvizsgája a Ring Nyelvstúdióban 9500, míg a csak írásbeli 8500 forintba kerül. A C típusúért már 17,5 ezer forintot kell leszurkolni. A középfokú C vizsga ára 21, míg a felsőfokú C 22,5 ezer forint. A legtöbb nemzetközi nyelvvizsga ára 10 és 20 ezer forint között mozog. Ettől csupán a Cambridge legmagasabb szintű vizsgái térnek el jelentősen (30 ezer). A nyelvvizsgarendelet a legmagasabb szintű (nem szakmai) állami nyelvvizsga árát 12,5 ezer forintban maximálta.

A nemzetközi nyelvvizsgákon azonban - szemben a Rigó utca 50 százalékos arányával - csupán minden tizedik hallgatót hasaltatják el. A sokkal kedvezőbb bukási mutatót a szakértők elsősorban pedagógiai és didaktikai okokkal magyarázzák.

Jelenleg az A (csak beszéd) honosítása 1800 forint, a B (írás) és C (beszéd + írás) honosítási költsége 3400 forintra rúg (1800 forint eljárási és 1600 forint fordítási díj). A legmagasabb szintű Pitman-nyelvvizsga honosításostul 26 ezer forint; ezért a pénzért két nyelvvizsga (egy nemzetközi és egy állami) lesz a zsebünkben.

Kecskeméti József

Mondd, te kit választanál?

A nagyon olcsó tanfolyamokkal és egyéb nyelvtanulási lehetőségekkel vigyázni kell. A két-háromszáz forintos óradíjat ugyanis gyakran a tanárok felkészültségén spórolják meg az intézmények. A felkészültebb magántanárok általában 1000 forint körüli óradíjat kérnek. Ebben az esetben - az esetleges baráti szálak mellett - az is befolyásolhatja a döntést, hogy az 1000 forintért 45 avagy hatvan percig tart az óra. Egyes nyelviskolák akár már 20 ezer forint alatt is vállalkoznak 40 órás tanfolyam megtartására. Az alacsony óradíjat számos alkalommal csupán a hallgatói létszám felduzzasztásával tudják tartani az iskolák. A tapasztalat azonban azt mutatja, hogy 15 fő felett már nem lehet hatékony a nyelvtanulás. A nyolc-tíz fős - mondhatni ideális - létszám esetében az árak 25-30 ezer forint között alakulnak az átlagos, 40 órás tanfolyam esetében. A kispénzűeknek az sem mindegy, hogy be lehet-e fizetni részletekben a tandíjat. A (szakmai) eligazodást segítheti a Q jelecske, amelyet a Nyelviskolák Szakmai Egyesülete minősítése alapján szerezhet meg egy nyelviskola. Bár ez nem jelenti azt, hogy csak ilyenbe szabad járni. Természetesen a tanfolyam ára csak a kezdet, hiszen tankönyveket, szótárakat és egyéb kiegészítőket is kell vásárolnia a diáknak. A tankönyvek árai (feladatlappal, kazettával) 5000 forintnál kezdődnek. Határt csupán a szemérmetlenség és a csillagos ég szab nekik. A középszótárak mintegy 3000 forintot emésztenek fel. Igaz, a szerencsésebbek ezeket könyvkiárusításon is be tudják szerezni. A számítógépek terjedésével természetesen megjelentek a multimédiás (nyelvoktató, szótár) CD-ROM-ok is. Ezek ára öt- és tízezer forint között változik. Egyre népszerűbbek a szótárgépek. Az olcsóbb tízezer forintba kerül, de előfordulnak hatvanezer forintos modellek is. A valódi megmérettetést megelőző házivizsga pedig általában ezer forintba kerül.

NyelvvizsgaintézetNyelvVizsga neve
British Council**angolIELTS, Cambridge FCE/CAE,CPE, Cambridge CEIBT, Cambridge BEC 1, 2, 3 Starters, Movers, Flyers
Babilon Nyelvstúdió**angolTrinity College London
Bell Iskolák*angolCambridge FCE/CAE Cambridge CPE
Danubius Nyelviskola**német, angol, magyarECL (Nr. 80621)
Bils Nyelviskola**angolAEB English Speaking BoardLCCI Oxford Pitman ECL (Nr. 80621)
Élő Nyelvek Szemináriuma**angol, németPitman Oxford Business English ZMP
ELTE BTK Idegen Nyelvi Lektorátus*német, angolZdaF Cambridge PET/FCE Cambridge CAE/CPE
Fulbright Tesztközpont**angolToefl
Goethe Institutnémet üzletiZdaF*/ZMP ZOP** KDS**/GDS** ZDfB**/PWD**
Hang Nyelviskola**angolPitman
International House*angol üzletiCambridge PET/FCE Cambridge CAE/CPE LCCI Cambridge CEIBT
Katedra Nyelviskola**angolPitman Oxford/Arels
Lingua School of English**angolLCCI
London Stúdió** Masterschool**angolPitman Oxford University LCCI Trinity College London
LT Lingvárium**angolTrinity College London Pitman
Novoschool Nyelviskola**angol, németPitman ÖSD ZdaF/ZMP
Österreich Institut*németÖSD
Studio Italia Olasz Iskola**olaszCILS 1, 2, 3 CILS 4
* Zárt vizsgaközpont: csak saját hallgatóinak szervez vizsgákat
** Nyitott vizsgaközpont: külső jelentkezőket is fogad
Forrás: nyelviskolák közlése
szerző
Kecskeméti József
publikálva
2000/7. (02. 17.)
Twitter megosztások száma
Google +1
Egyéb megosztás
Cimkék:
Ezt már olvasta?

Legfrissebb Narancs

„Nem kérünk bocsánatot”
Interjú „Tibi atyával”
Interjú Palkovics Lászlóval
Mi lesz az MTA-intézetekkel?
Évadnyitó melléklet
Jordán Adél, Carly Wijs, Pintér Béla színháza
Tartalomjegyzék Legfrissebb Narancs

Kultúra

még több Kultúra...

Narancs

Vélemény

még több Vélemény...