Covid-fertőzés utáni betegségek

Valamit itt felejt

Tudomány

Minél több idő telik el az első, második, harmadik hullám óta, annál több esetben derül ki: a koronavírus okozta elváltozások sokszor nem csak a negatív vírustesztig tartanak.

Fejfájás, izomfájdalmak, szívizomgyulladás, krónikus fáradtság, memóriazavarok, depresszió. Hosszan lehet sorolni azokat a panaszokat, amelyek legtöbbször a vírust magát enyhe tünetekkel átvészelőknél jelennek meg, többnyire hetekkel a fertőzés elmúltát követően. A long Covid vagy poszt-Covid szind­rómának nevezett tünetegyüttes a legtöbbször komolyan megnehezíti, esetenként szinte teljesen ellehetetleníti az érintettek mindennapjait. Márciustól Magyarországon is több kórház megnyitotta ezzel foglalkozó ambulanciáját – és a várólisták egyre hosszabbak. A felnőttek mellett még jobban érinti a jelenség a gyerekeket.

„Elsődlegesen hosszan elhúzódó fejfájás miatt hozzák a szülők a már egyébként gyógyultnak nyilvánított, koronavíruson átesett gyerekeket – mondja Póta György gyermekorvos –, volt azonban olyan tizenéves gyerek is, akinél hirtelen memóriazavarok jelentkeztek, úgy viselkedett, mint egy Alzheimer-kórban szenvedő idős. Találkoztam emellett számolási, olvasási, fogalmazási zavarokkal is, volt páciensem, akinél olyan mértékű fáradtság jelentkezett, hogy egyáltalán nem tudott elmenni otthonról. Képzeljük el, hogy az ilyen tünetek milyen nagy pánikot váltanak ki a gyerekből, akinek hirtelen, minden előzmény nélkül elkezd másképpen működni a feje, mint ahogy megszokta. Ez a gyerekek számára is súlyos életminőség-romlással jár, nem tudnak tanulni, koncentrálni, iskolába járni.”

Éva, akinek nevét kérésére megváltoztattuk, negyvenéves, pajzsmirigyproblémáján túl alapvetően mindig egészséges volt mindaddig, amíg fél éve megkapta a pozitív koronavírustesztjét. Magát a betegséget enyhébb tünetekkel, gyógyszer nélkül megúszta, a tünetek egy része azonban máig kíséri. „A szaglásvesztés, a fantomszagok érzése vissza-visszatér még mindig, ez kellemetlen, de megszokható. Ami azonban nagyon nehéz volt, hogy gyakorlatilag a testem teljesen kiszámíthatatlanul működött: a fizikai erőm abszolút elveszett, nagyon gyenge voltam, a hatéves gyerekem tempóját nem tudtam tartani hónapokig, alvás­zavarokkal küszködtem, hosszú időn keresztül alig néhány órát tudtam aludni. A tünetek – a zsibbadás és az izomfájdalmak – rá­adásul teljesen váratlanul, hullámszerűen jöttek, így soha semmit nem tudtam előre tervezni. Ha nem itthonról dolgoznék, biztosan elvesztettem volna a munkahelyemet, mert nem tudtam volna bejárni” – meséli. A kezdeti „gyógyulás” után magas vérnyomás és magas pulzus is kialakult nála, de erre már állandóan nem, csak időnként kell gyógyszert szednie. Kardiológiára viszont egyelőre nem jutott el, jelenleg is arra az időpontra vár, amelyet hónapokkal ezelőtt kért.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Vörösben

Bohumil Hrabal novelláit Balassa Eszter, a társulattal sokat dolgozó dramaturg az Európa Kiadónál nemrégiben újra megjelent Véres történetek és legendák című gyűjteményes kötet alapján dolgozta át. Vörös a zokni, a nyakkendő, de még a hajszalag is – véres drámára jöttünk –, mégsem sorolható a horror műfajába Soós Attila rendezése. Fekete humorban gazdag sztorik elevenednek meg, groteszk stílusban feltárva a kisemberek mindennapos küzdelmeit.

Magánügyek, közügyek

A félhomályos színpadon egy női alak ül az íróasztalnál, mögötte vörös fényben füst gomolyog. Létezik egy színházi mondás: ahol egy előadásban füstgép vagy stroboszkóp jelenik meg, ott véget ér a minőség. Ám ez az előadás egy holokauszthoz kapcsolódó történetet mond el, a felszálló füstnek így óhatatlanul pluszjelentése is van.

Szintén zenész

  • - turcsányi -

Nyilván nincs új a nap alatt, mindenesetre a síkhülye gyerekrabló történetét láttuk már kétszer, s éppenséggel olvashattuk is volna, ha Evan Hunter (a számos álnéven alkotó Salvatore Albert Lombinót Ed McBainként ismerjük jobban) 1959-ben publikált regénye megjelenik magyarul, de nem jelent meg, noha a szerző távolról sem alulreprezentált alakja a magyar könyvkiadásnak, beleértve a komcsit is).

Patchwork művészportrékból

A Fuga leghátsó, ámde igen nagy méretű termében látható a művész 2012 óta futó sorozatának (Ember Embernek Embere) majdnem teljes összegzése. A magángyűjtőktől is visszakölcsönzött alkotásokkal együtt a kiállításon 34 mű szerepel – sajátos, „bogis” művészportrék a nemzetközi művészszcéna volt és jelenlegi nagyjairól. S bár G. Horváth mindenekelőtt festő, a művészi Pantheonjában szerepet kapnak szobrászok, fotósok, konceptuális alkotók és performerek is.

Szenes Zoltán volt vezérkari főnök: A NATO-nak át kell vennie a drónvédelemmel kapcsolatos ukrán tapasztalatokat

A NATO alapvetően jól reagált az orosz csali drónok lengyelországi berepülésére, de az eset rávilágít arra, hogy a szövetség még nem készült fel a dróntámadásokra. A NATO-t politikai széttagoltsága is hátrányba hozza az orosz hibrid hadviselés elleni védekezésben – erről is beszélt nekünk a védelmi szövetség déli parancsnokság volt logisztikai főnöke.

„Előbb lövetem le magam, mint hogy letérdeljek”

Györfi Mihály szolnoki ellenzéki polgármester szerint a parlamentben „a mindent megszavazunk Orbán Viktornak” című politikai komédia folyik. A politikus úgy látja, ennek az lesz a végeredménye, hogy bár a magyar társadalom nem szereti a politikai mészárlást, ha kell, jövőre megteszi.