Szeretjük tökéletesen aszexuális lényeknek látni a porcukros almás pitéikre büszke nagymamákat és a frottírköntösben tévéző nagypapákat, hajlamosak vagyunk úgy gondolni, hogy az évek során – nagyjából akkor, amikor a meztelen emberi test látványa már szétfeszíti a közmegegyezéses jóízlés határait – az emberről természetes módon lehámlik a szexualitása, elapad minden nemi késztetés, és a szexuális vágyak helyét a keresztrejtvényfejtés és a gobelinöltések veszik át.
Ahogy azt néhány éve a Szerelempatak című dokumentumfilm is megmutatta, ez egyáltalán nincs így. De nem kell a romániai faluban potencianövelő csalánt kapáló néniig menni, elég az internetet magabiztosan kezelő vagy az otthonok koedukált közösségében lakó idősekre gondolnunk, hogy a tévedésünk még nyilvánvalóbbá váljon. Egy 2012-es brit tanulmány szerint az 50–70 évesek több mint a fele legalább havi két alkalommal él nemi életet, a férfiak 48 százaléka és a nők 17 százaléka rendszeresen maszturbál. A megváltozott szexuális szokásokkal azonban egy új probléma jelentkezett: a nemi betegségek drámai megszaporodása az idősebb korosztály körében.
A 65 év feletti amerikaiak körében 2007 és 2011 között 31 százalékkal nőtt a chlamydiával és 52 százalékkal a szifilisszel fertőzöttek száma, 2013-ban a HIV-fertőzöttek 27 százaléka 50 év feletti volt az Egyesült Államokban. Néhány éve Nagy-Britanniában is aggódva cikkeztek arról, hogy az elmúlt évtizedben több mint harmadával megnőtt náluk a nemi betegek száma az 50 és 70 év közti korosztályban. A magyarországi nemibeteg-gondozó klinikáknál regisztrált idős betegek száma 2010-ben 11 366 volt, 2014-re ez 15 726-ra ugrott. Az Országos Epidemiológiai Központ oldalán elérhető publikus adatok szerint 2005-ben az 55–64 év közötti korosztályban mindössze 14 szifiliszes megbetegedést regisztráltak, 2015-ben az 50 év feletti korcsoportban 81 szifilisszel fertőzött személyt számláltak.
Óvszer, Tinder, HPV
A témában közölt külföldi cikkek és tanulmányok szerint az egyik legfontosabb előidéző ok, hogy sok idős nő az óvszerhasználat kizárólagos értelmét a nem kívánt terhesség megelőzésében látja, meggyőződésük, hogy a menopauza után teljesen felesleges a védekezés bármilyen formája. Ráadásul az erekciós problémákkal küzdő idősebb férfiak gyakran potencianövelő, vágyfokozó készítményekhez folyamodnak, s ez nem az óvatos előjáték és a megfontolt behatolás felé tereli őket. A nők és a férfiak átlagéletkorának különbsége miatt általában sokkal több idős nő jut egy idős férfira, így a nők – a kislánykoruktól beléjük vert értékeket konzerválva – szeretnék szexuálisan is minél inkább kiszolgálni a férfiak igényeit, és ezért nem szívesen kényszerítik partnerüket a „macerás” óvszerviseletre. Az sem segít, hogy sok idős ember életéből teljesen kimaradt a felvilágosítás, 60–70 évvel ezelőtt még nem sok szó esett a biztonságos szexualitásról. És van még két másik tényező is: az egyik a nem elég körültekintő orvosi vizsgálat, a másik, hogy az idősek is egyre gyakrabban használják ismerkedésre az online randioldalakat és applikációkat. A Tinderen pedig ők is pont ugyanolyan felelőtlenek, mint a huszonéves regisztrálók.
Márta (a nyilatkozók neveit megváltoztattuk – a szerk.) 16 éves korában ismerkedett meg férjével, akivel 50 évet élt többé-kevésbé boldog házasságban. Az asszonynak 72 éves koráig csak egyetlen férfival volt szexuális kapcsolata, de férje 2004-es halála után néhány évvel úgy döntött, hogy kipróbálja az egyik online társkeresőt. Rövidesen el is kezdett beszélgetni egy férfival, akiről hamar kiderült, hogy felesége van; ő nem tartós szerelmet, hanem alkalmi kapcsolatot keresett a randioldalon. Márta ennek ellenére találkozott vele. Amikor először lefeküdtek egymással egyikük hétvégi házában, Márta úgy emlékszik, hogy fel sem merült az óvszerhasználat, valószínűleg be sem lehetett volna szerezni szombat este az isten háta mögötti, fűtetlen házikó közelében. A most 74 éves asszony azt mondja, bízott a férfiban, nem is feltételezte róla, hogy bármit is elkaphatna tőle. Mint mondja, az ő korában már „nem ugranak azonnal fejest az ilyesmibe”, szóval szerinte még az aktus előtt szóba kerülhetett volna egy ilyen jellegű probléma.
A 68 éves Géza minden mentegetőzés nélkül, a lehető legtermészetesebb módon indokolja az óvszerhasználat mellőzését: „Életem, nekem úgy már nem áll fel.” Hozzá hasonlóan valószínűleg a legtöbb idős férfi számára ugyanez az ellenérv, ha az óvszer használatáról van szó. Pecsenyi Gyula szülész-nőgyógyász szerint a pénisz időskorban sokat veszít a szexuális ingerekre való érzékenységéből, ezért az óvszer felhúzása azonnal lelohaszthatja az erekciót. A szakorvos úgy látja, Magyarországon az egyik legnagyobb probléma, hogy nagyon sok nemi úton terjedő kórokozó (például a HPV vagy a chlamydia) kimutatása nem támogatott. Aki teheti, a drága magánlaborokhoz fordul, aki nem, az kénytelen kivárni a sokszor csak hónapokkal későbbre adott időpontot abban az állami intézményben, ahol néhány ezer forintért elvégzik a vizsgálatokat. A nőgyógyász szerint már itt sok ember lemorzsolódik, ők így soha nem jutnak el az ellátásig. Pecsenyi doktor az itthoni praxisa mellett Németországban is dolgozik, és míg külföldön azt látja, hogy 65 év felett járnak csak igazán lelkiismeretesen nőgyógyászhoz a német nők, nálunk épp 60-on túl kezdenek elmaradozni a nőgyógyászati szűrésekről. „A német nők sokkal tudatosabban kezelik saját egészségüket, nálunk súlyos elmaradások vannak. Az egészségnevelés alapjait kellene megváltoztatni. Az idősebb magyar nők gyakran szemérmességből nem mernek eljönni a nőgyógyászati rendelőbe, szégyellik a testüket, vagy azt, hogy valamilyen időskorral jelentkező problémájuk, például inkontinenciájuk van.”
Ha felébred a vágy
Pedig a kockázatok súlyosak lehetnek. A férfiak pénisze 45–50 év felett sokkal érzékenyebb a nem nemi betegségnek számító bakteriális fertőzésekre (pl. streptococcus vagy kólibaktérium), amelyeket nemi úton – akár orális szex során is – jóval könnyebben elkaphatnak, mint, mondjuk, tíz évvel korábban. Kockázati faktor, hogy a 60 év felett jelentkező prosztataproblémák (például bakteriális prosztatagyulladás) miatt a férfiak az ejakulációval szintén átadhatnak baktériumokat, míg a nőknél sok esetben a korral nagyobb lesz a vagina nyitottsága, ami szintén a baktériumok megtelepedésének kedvez.
Pecsenyi Gyula ugyanakkor azt is elismeri, hogy az orvosoknak is fontos szerepe van a helyzet kezelésében, mert bár nem könnyű a szégyenlősködő betegekből kicsikarni az információkat, a legtöbb orvos nem is nagyon fárad ezzel, és bizonyos kor fölött a szifilisz, a gonorrhoea vagy a HIV-fertőzés kiszűrése már nem része a rutinvizsgálatoknak. A veszélyekkel ráadásul nemcsak az orvosoknak, de azoknak az egészségügyi dolgozóknak is tisztában kellene lenniük, akik gondozóházakban, nyugdíjasotthonokban dolgoznak az idősek mellett.
„Ha férfiak és nők együtt élnek, akkor egy idő után elkezdenek más szemmel nézni egymásra” – magyarázza egy vidéki idősotthon ápolója. Elsőre talán furcsa lehet belegondolni, hogy az időseknek fenntartott otthonok, gondozóházak és kórtermek alkalmi szexuális kapcsolatok helyszínei, és így akár a nemi betegségek melegágyai lehetnek, de valójában kínálja magát a helyzet. Az időseknek az otthonokban nem kell messzire menniük, hogy partnert találjanak, és válogatni is tudnak bőven. A húsz éve a szakmában dolgozó ápoló azt mondja, a szexualitásra vonatkozóan minden intézmény maga szabhat szabályokat, amelyeket akár a házirendben is lefektethetnek – persze ez még nem jelenti azt, hogy azokat az idősek be is fogják tartani. A legnagyobb problémát a demenciával élő ápoltak jelentik. „Velük nem igazán lehet érdemben beszélgetni az ilyesmikről” – teszi hozzá a gondozó. Ha egy demens bentlakóban felébred a vágy, az általános gyakorlat, hogy egyszerűen lenyugtatják gyógyszerekkel.
Edit a XIII. kerületi önkormányzat gondozóházában dolgozott, ő is megerősíti, hogy munkája során sok gondot okozott a demens ápoltak szexuális vágyainak kezelése. Meg az idős férfiaké, akik gyakran nem csak a többi gondozottra, hanem az ápolónőkre is szemet vetettek. „Volt egy egész jó erőben lévő idős úr, akinek fürdetéskor annyira megtetszett a kolléganőm, hogy hideg vízzel kellett lelocsolni az intim testrészét, hogy lehiggadjon kicsit. Ő nekem is tett egyébként ajánlatot, de ezeket mindig próbáltuk viccesen kezelni, mondogattam neki, hogy majd megkérdezem róla a férjemet!” Edit végzettsége szerint ápolónő, dolgozott már kórházakban és szociális otthonokban is, és azt mondja, döbbenetes volt látni, milyen keveset tudnak saját testükről az idősek. Főleg a nők, akik helyett gyakran a férfiak döntöttek az óvszerhasználatról. „Az ő életükben a férj szava volt a döntő, nemegyszer mesélték, hogy ha a férfi nem szeretett védekezni, akkor ők inkább elmentek abortuszra, ha úgy esett.”
Amerikában az elmúlt évben kezdtek egyre toleránsabbak, sőt kifejezetten támogatók lenni az időseket gondozó intézmények a gondozottak szexuális életével kapcsolatban. A New York-i Hebrew Home tavaly például azzal került be a sajtóba, hogy rendszeresen szerveznek randizós napokat, és „Ne zavarjanak!” táblákat is osztogatnak az intimitásra vágyó időseknek. Magyarországon a gyakran 4–5 ágyas szobák nem kifejezetten alkalmasak a meghitt együttlétekre, ez inkább a drága magánintézményekben megoldható, ahol mindenkinek saját szobája, lakrésze van. Az amerikai otthonokban terjedő szexuális szabadságot sokévnyi és teljes tagadás előzte meg az intézmények részéről, így nem meglepő, hogy a hazai viszonyok között egyelőre az elutasító zavar övezi, akár a vezetői szinteken is, ha az idősek nemi élete kerül szóba.
Akármilyen furcsának is tűnhet 70–80 éves embereket leültetni, hogy a biztonságos szex fontosságáról beszéljünk velük, alapvetően ez lenne a megoldás. Tavaly a legnagyobb pornómegosztó oldal, a PornHub is kirakott egy oktatóvideókból álló sorozatot Old School címen, amelyben a veterán pornósztár, Nina Hartley magyaráz az időseknek az óvszerhasználat fontosságáról és a 65 év feletti szex kihívásairól. Rusz Edit szexuálpszichológus szerint Magyarországon még az ifjúság szexedukációjára sem fordítunk elég figyelmet, nemhogy az idősek felvilágosítására. Azt azonban határozottan állítja, hogy az elmúlt évtizedekhez képest most már sokkal több idős ember keresi fel a rendelőjét, férfiak és nők egyaránt, akik szeretnék minél tovább fenntartani egészséges szexualitásukat. „Gondoljunk bele, hogy ha valaki 62 évesen leteszi a lantot, és él nagyjából 90 évig, akkor a fennmaradó 30 évben mit fog csinálni? Szerencsére egyre több idős ember jön rá, hogy nem kell már 60 után a Farkasrétre készülni: élni kell, az életnek pedig része a szexualitás.” A szexuálpszichológus azt is tapasztalja, hogy ma már az idősebb korosztály tagjai is bátrabban néznek új partner után, ha elvesztették házastársukat, illetve elváltak párjuktól. A védekezés kérdéséhez érve Rusz Edit a Minden végzet nehéz egyik párbeszédét idézi: „Jack Nicholson kérdez rá a filmben, hogy mivel védekezzenek, mire Diane Keaton azt feleli, »a változókorral«. De komolyra fordítva a szót, egy vadiúj kapcsolatban elengedhetetlen az óvszerhasználat, akárhány éves legyen az ember. Ezt muszáj nagyon erősen rögzíteni a fejekben.”
Amerikában már több idősek otthonában bevezették az óvszerosztást, Magyarországon azonban, ahol nemcsak az idősekkel foglalkozó intézmények, de az egész társadalom hárít, ha az idősek szexualitásáról van szó, egy nyugdíjasotthon ebédlőjében felállított óvszer-automata egyelőre inkább tűnik morbid poénnak, mint a közeljövő valóságának.
