Veszélyes gombafertőzések 1. - Le a kalappal!

Tudomány

A gombaméregről a legtöbben nyilván a gyilkos galócára és kalapos rokonaira asszociálnak, pedig kevésbé látványos rendszertani rokonaik néha még náluk is nagyobbat "kaszáltak".
A gombaméregről a legtöbben nyilván a gyilkos galócára és kalapos rokonaira asszociálnak, pedig kevésbé látványos rendszertani rokonaik néha még náluk is nagyobbat "kaszáltak".

Egykor vérre menő álintellektuális viták ürügyeként szolgálhatott annak eldöntése, hogy a gomba növény-e, vagy inkább állat. Nos, a tudomány mai állása szerint a gombák az eukarióta (valódi, sejtmagvas sejtekkel rendelkező) organizmusok doménjén belül képeznek önálló csoportot - párhuzamosan a növényekkel és az állatokkal. A gombák között táplálkozásukat tekintve lehetnek úgynevezett szaprofiták, amelyek korhadékokon élnek, és elpusztult élőlények maradványait hasznosítják, mások gyökérkolóniákat képeznek, és egy gazdanövénnyel élnek szimbiózisban, a kölcsönös előnyök elvén alapuló kapcsolatban. Sajnos a gombák nem kis hányada hajlamos más élő szervezeteket is egyszerű lebontandó szerves hulladéknak tekinteni - így néznek s használnak minket, embereket, s valljuk be, néha igazuk is van. De maradjunk most egy pillanatra haszonnövényeink parazitáinál - mint látni fogjuk, ők sem kispályások.

Szaporodik, gombamód

A gombák kétféleképpen árthatnak a velük kapcsolatba kerülő lényeknek: egyrészt fertőző betegségeket, úgynevezett mikózisokat idézhetnek elő úgy a növényi, mint az állati és emberi szervezetben, illetve elfogyasztásuk nyomán nagy mennyiségű gombatoxin kerülhet az állati, illetve emberi szervezetbe. Persze már a kulináris élmény szempontjából sem mindegy, hogy a mérget egy jól sikerült galócapörkölt vagy egy kissé már dohos müzli formájában vettük magunkhoz - általában ez utóbbi kevésbé veszélyes, de vannak kivételek.

A parazita gombák jelentős része a kiskerttulajdonosok és szőlőművesek életét keseríti meg. Bár a gombáról általában champignonra, jobb esetben szarvasgombára asszociáló laikus számára különösnek tűnhet, az "világba 1870 környékén behurcolt peronoszpóra (ezek petespórás moszatgombák - a precíz felosztás szerint nem is "igazi" gombák), a lisztharmat vagy a monília is gombafélék okozta fertőzés, ez utóbbi kettő például mikroszkopikus mérete ellenére is a tömlősgombák csoportjába tartozik.

A mostanában sűrűn emlegetett fuzárium például nem egyszerűen betegség, hanem számos, a fentiekhez hasonlóan szintén a tömlősgombák törzsébe tartozó parazita gombafaj összefoglaló neve. Velük kapcsolatban általában az üzemszerűen termelt mérgeket, gombatoxinokat szokták emlegetni, pedig bizonyos fuzáriumfélék közvetlenül is megbetegíthetik az emberi szervezetet. A normál, jól működő immunrendszer általában jól reagál a fuzáriumfertőzésre, de csúnyább esetben a gomba rendes opportunista kórokozóként kihasználja a hibákat, és megtelepszik. Enyhébb esetben "csak" a körmöket és a szemet támadja meg, de ha bekerült a véráramba és elszaporodott, úgy nincs megállás. Ezenfelül érhet minket mérgezés, amennyiben fuzáriumfélékkel szennyezett élelmiszert eszünk, elvégre némely ilyen gombafaj mikotoxinokat termel. Ezek közül megemlíthető a fumonizin, amelyből kétfélét ismerünk (az egyik többek között a májat és a vesét károsítja, a másik még ennél is durvább sejtméreg, s mindkettő fontos enzimek működését bénítja), valamint a trikoticének, közöttük a súlyosabban mérgező F-2, illetve az enyhébb intoxikációt okozó deoxinivelenol. Tessenek fellélegezni, a nálunk a boltokból visszavont termékekben csak ez utóbbi fordult elő. Amint másik neve (vomitoxin) is utal rá, tünetei leginkább emésztési problémákban és hányingerben, hányásban csúcsosodnak ki, s azt azért tudnunk kell, hogy gátolja a fehérjeszintézist és erős immunszuppresszáns, fogyasztása tehát semmiképpen sem javallott.

A fuzárium egy időben a biológiai fegyverkezés egyik sztárjának számított, de ennek is megvan a maga előtörténete. A Szovjetunióban a harmincas-negyvenes évek amúgy is tragikus élelmezési válsága közepette tömeges fuzáriumtoxin-mérgezések fordultak elő - tekintettel arra, hogy a gondatlanul kezelt gabonából nagy mennyiségben került a lisztbe és a kenyérbe. (Jellemző, hogy a mérgezés hatvan százalékban halálos volt!) A látványos kórlefolyás határozottan felkeltette az emberiség szebb jövőjét tervezgető szovjet tudósok figyelmét, s a fő felelős Fusarium sporotrichoidesből sikerült is kivonni a fent már méltatott F-2 nevű toxint. Ebből azután komoly mennyiséget tároltak el, amelyet végül nem vetettek be, hála az 1972-es, a biológiai fegyverek betiltásáról született és az oroszok által is parafált megállapodásnak. Mindazonáltal számos megfigyelő vádolta a szovjeteket, illetve közeli vietnami szövetségeseiket biológiai ágensek bevetésével a hetvenes-nyolcvanas évek fordulójának helyi háborúi során. Ezek szerint Afganisztánban a (a mudzsahidek ellen), illetve Kambodzsában (a vörös khmerek irányában) vetettek volna be "Sárga eső" néven ismert fuzárium-mérget, ám a vizsgált anyagról végül kiderült, hogy valójában méhürülék (!). A fuzárium kreatív felhasználásától a másik szuperhatalom sem zárkózott el, s ehhez inspirációt adott számukra, miként pusztította ki a Hawaii-szigetek őshonos kokacserje-populációját egy fuzáriumféle gomba, majd a kilencvenes években feltűnt a perui kokaültetvényeket megtizedelő Fusarium oxysporum. Ez utóbbit mikoherbicidként, "gyomirtó" gombaként tervezték felhasználni - ám a Clinton-adminisztráció gyorsan visszakozott, amikor kiderült, hogy az efféle, mélységesen felelőtlen hadviselés ráadásul még sérti is a biológiai fegyverek használatát betiltó megállapodást. Az azóta lefolytatott, szigorúan az Államok területére korlátozott kísérletek sem túl biztatóak - egyrészt már bőséggel tenyésznek a fuzáriumrezisztens kokafélék, másrészt e gombákat hibáztatják többek között számos súlyos születési rendellenességért, bizonyos típusú szemgyulladásért, no és a kaliforniai pálmák pusztulásáért.

Figyelmébe ajánljuk

Hieronymus Bosch világa

  • - turcsányi -

Michael Connelly nem egy író, inkább egy regénygyár, rosszabb esetben áruvédjegy – az efféle státus persze nem oly ritka zsiráf manapság.

„Rodrigo”

A világ legnagyobb és legrangosabb színházi fesztiválja az avignoni. Jelentős társulatok seregszemléje, illetve már maga a fesztiválmeghívás jelentőssé tesz társulatokat. Aki a hivatalos programban van, az számít valakinek.

Félúton

Egykori nagymenő, aki a csúcsról lepottyanva már csak árnyéka önmagának; féktelen csodagyerek, akinek csak kemény munkára és iránymutatásra van szüksége, hogy azzá a sztárrá váljon, akit a végzete elrendelt neki – a sportfilmek talán legnagyobb kliséi ezek, a Stick pedig épp erre a kettőre épül.

Dinók a budoárban

Ötévesen, egy tollseprűtánccal indult Karácsonyi László (1976) művészi karrierje, diplomáját 2003-ban pedig egy lovagi páncélzatban védte meg. (A páncél maga volt a diplomamunkája.)

Léda a Titanicon

  • Molnár T. Eszter

Ki ne szeretné a Balatont? Főleg, ha csak a szépre emlékszik? Arra, hogy a vonat vidáman, sőt pontosan fut be a hűs állomásra, a papucs nem töri a lábat, a naptej megvéd a leégéstől, és van hely az árnyékban a kempingszéknek és a gumimatracnak.

Angyalszárnycsikorgás

Nagy luxus olyan kis kultúrának, mint a magyar, nem megbecsülni a legjobbjait. Márpedig Halasi Zoltán a kortárs magyar költészet szűk élmezőnyébe tartozik, ám a szakma mintha nem tartaná számon érdemeinek megfelelően, a nagyközönség számára pedig minden bizonnyal ismeretlen.

Miért hallgat Erdő Péter?

2025 júliusának egyik forró szerda éjjelén Konrád-Lampedúza Bence betanított kémia­tanár hazafelé ballagott Ráczboldogkőn, a Kistücsök névre hallgató alma materéből. Nem volt ittas egy cseppet sem, de megviselte a nehéz levegő, amikor szembejött vele egy kormányzati óriásplakát. 

Kinek a bűne?

A kormánypárti média azzal igyekszik lejáratni egy Tisza párti önkéntest, hogy korábban pornófilmekben szerepelt. A kampány morális természetű, a nőt bűnösnek és erkölcstelennek állítja be, s persze ezt vetíti rá a pártra is.