Az utóbbi tíz év egyik legsúlyosabb influenzaszezonját éli át az ország: a friss adatok szerint 2017-ben, azaz jóval a Covid-járvány előtt tapasztaltak a mostanihoz hasonló, magas fertőzési számokat. Jellemző, hogy az idei 6. héten (február 3. és február 9. között) még mindig 307 500 fő fordult orvoshoz akut légúti fertőzés tüneteivel, ezen belül 82 100 fő kifejezetten influenzaszerű tünetekkel (a megelőző héten ez a szám még 322 600, illetve 83 600 volt). Heteken át tartó növekedés után a jelek szerint az esetszám növekedése megállt, sőt némely régiókban csökkent is – ráadásul a 6. héten elemzett szennyvízadatok szerint az influenza A vírus (amely csak az egyik okozója a mostani járványnak) örökítőanyagának országos átlagkoncentrációja már második hete csökkent.
A szakemberek figyelmeztetnek, az epidémia még nem csengett le, sőt Budapesten és számos dunántúli és kelet-magyarországi megyében a tetőzés valószínűleg előttünk áll, így a következő hetekben is óvatosan járjunk-keljünk a fertőzöttekkel – a még éppen lappangó fázisban járó, vagy beteg és csak félig gyógyult embertársainkkal – teli közösségekben.
Az idén a veszélyeztetettebb csoportok sem rohantak beoltatni magukat – most is bőségesen áll rendelkezésre oltás. Jellemző, hogy már a tavalyi szezonban is csak kevesebb, mint 600 ezer adag influenzavakcinát használtak föl a rendelkezésre álló majdnem 850 ezerből.
Sajátos a betegek koreloszlása: rengeteg a nagyon fiatal gyermek-, illetve prepubertás korú vagy kis kamasz beteg. Az óvodákban, iskolákban terjed leginkább a vírus, ahol sokan a közösségben először találkoznak egy-egy notóriusan fertőzőképes kórokozóval, illetve annak apró humán hordozóival. Általánosságban is elmondható, hogy mindenekelőtt azok körében tarol a betegség, akik korábban nem estek át a most hódító influenzatörzs okozta megbetegedésen – ebből a szempontból releváns információ, hogy éveken át maradt ki a járvány, és késett az átlagban 6–7 évente esedékes nagyobb influenzajárvány is. Az érintett betegek zömmel oltatlanok, gyakorta az immunrendszerük is legyengült, ami a szezonális hatások mellett (télen csökken az immunrendszer hatékonysága) annak is betudható, hogy szinte egymást követik az egyaránt cseppfertőzéssel terjedő kórokozók okozta járványok: sokan alig gyógyultak ki az előzőből, máris ágynak dőlnek a másikkal. A teljes fertőzöttségi arány nehezen meghatározható, hiszen nem mindenki fordul orvoshoz, hanem saját magát gyógyítja a „bevált” szerekkel. Mindennek figyelembevételével ezekben a hetekben akár a lakosság egyharmada is áteshetett valamilyen légúti fertőzésen.
Ez egy remek cikk a nyomtatott Magyar Narancsból, amely online is elérhető.
Ha szeretné elolvasni, kérjük, fizessen elő lapunk digitális kiadására, vagy ha már előfizető, lépjen be!
Támogassa a független sajtót! Olvassa a Magyar Narancsot!
