A szűkösen rendelkezésre álló, a Földön egyenlőtlenül eloszló, ráadásul a technikai civilizáció számára nélkülözhetetlen nyersanyagforrások között rendre az elsők között említik a ritkaföldfémeket. E kémiailag egymással jórészt szoros rokonságban lévő elemek (amelyek a természetben többnyire oxidjaik, ritkábban más vegyületeik formájában vannak jelen) nem mindenben szolgáltak rá a nevükre, de fontosságuk kétségbevonhatatlan. Mindenekelőtt szögezzük le, hogy – nevükkel ellentétben – a ritkaságuk relatív. Például az egyik legfontosabb ritkaföldfém, a cérium valójában a 25. leggyakoribb elem – sűrűbben fordul elő a földkéregben, mint az emberiség által sokkal régebben használt réz vagy ólom. De más ritkaföldfémek (neodímium, lantán, ittrium, szkandium) is meglehetős gyakorisággal vannak jelen – csak éppen nem mindenhol, és sehol sem túl nagy koncentrációban.
A ritkaföldfémek viszonylag későn váltak ismertté. Többük (erbium, terbium, itterbium, ittrium) is arról a svéd településről (Ytterby) kapta a nevét, ahol az első ritkaföldércet felfedezték; az érdem Johann Gadolin turkui, finnországi svéd vegyészé, akiről természetesen szintén elneveztek egyet, a gadolíniumot.
Sűrű csillag
Azok a lelőhelyek a különösen értékesek, ahol nagyobb arányú az előfordulásuk, s aki ezeket birtokolja, azé a stratégiai előny – azzal együtt is, hogy kitermelésük és tisztításuk bonyolult és költséges. A ritkaföldfémek ugyanis kulcsszerepet játszanak a modern csúcstechnológia megannyi ágában, az energiaszektorban, a hadiiparban; emellett az elektronikai eszközök (okostelefonok, számítógépek, televíziók), továbbá a félvezetők, akkumulátorok és egyéb csúcstechnológiai eszközök nélkülözhetetlen alapanyagai. A zöld energiatermelés és az elektromos járművek sem lehetnek meg ezek nélkül: ugyanúgy szükségesek a szélturbinák és napelemek előállításához, mint a lítium-ion akkumulátorok és az elektromotorokban használt erős mágnesek gyártásához. A védelmi ipar pedig minden más szektornál jobban szomjazza őket, elvégre harci repülőgépek, radarok, irányítható rakéták és egyéb katonai eszközök alapvető komponensei.
Az ellátási láncoktól való függőség halmozottan érvényesül: a világ ritkaföldfém-kitermelésének és -feldolgozásának nagy részét Kína uralja, ami geopolitikai feszültségekhez és piaci bizonytalansághoz vezethet. A ritkaföldfémek kitermelése nehéz és környezetszennyező: a bányászat és a feldolgozás során gyakran a természeti környezet és az emberek szempontjából egyaránt toxikus melléktermékek keletkeznek.
Ez egy remek cikk a nyomtatott Magyar Narancsból, amely online is elérhető.
Ha szeretné elolvasni, kérjük, fizessen elő lapunk digitális kiadására, vagy ha már előfizető, lépjen be!
Támogassa a független sajtót! Olvassa a Magyar Narancsot!
