Versengés a ritkaföldfémekért

Készletbesöprés

Tudomány

Kevés helyen fordulnak elő koncentráltabb mennyiségben, miközben nélkülözhetetlenek a modern technológiák szinte mindegyikében. Gyilkos konkurenciaharc és néha nyílt zsarolás színesíti az értük való versengést.

A szűkösen rendelkezésre álló, a Földön egyenlőtlenül eloszló, ráadásul a technikai civilizáció számára nélkülözhetetlen nyersanyagforrások között rendre az elsők között említik a ritkaföldfémeket. E kémiailag egymással jórészt szoros rokonságban lévő elemek (amelyek a természetben többnyire oxidjaik, ritkábban más vegyületeik formájában vannak jelen) nem mindenben szolgáltak rá a nevükre, de fontosságuk kétségbevonha­tatlan. Mindenekelőtt szögezzük le, hogy – nevükkel ellentétben – a ritkaságuk relatív. Például az egyik legfontosabb ritkaföldfém, a cérium valójában a 25. leggyakoribb elem – sűrűbben fordul elő a földkéregben, mint az emberiség által sokkal régebben használt réz vagy ólom. De más ritkaföldfémek (neodí­mium, lantán, ittrium, szkandium) is meglehetős gyakorisággal vannak jelen – csak éppen nem mindenhol, és sehol sem túl nagy koncentrációban.

A ritkaföldfémek viszonylag későn váltak ismertté. Többük (erbium, terbium, itterbium, ittrium) is arról a svéd településről (Ytterby) kapta a nevét, ahol az első ritkaföldércet felfedezték; az érdem Johann Gadolin turkui, finnországi svéd vegyészé, akiről természetesen szintén elneveztek egyet, a gadolíniumot.

Sűrű csillag

Azok a lelőhelyek a különösen értékesek, ahol nagyobb arányú az előfordulásuk, s aki ezeket birtokolja, azé a stratégiai előny – azzal együtt is, hogy kitermelésük és tisztításuk bonyolult és költséges. A ritkaföldfémek ugyanis kulcsszerepet játszanak a modern csúcstechnológia megannyi ágában, az energiaszektorban, a hadiiparban; emellett az elektronikai eszközök (okostelefonok, számítógépek, televíziók), továbbá a félvezetők, akkumulátorok és egyéb csúcstechnológiai eszközök nélkülözhetetlen alapanyagai. A zöld energiatermelés és az elektromos járművek sem lehetnek meg ezek nélkül: ugyanúgy szükségesek a szélturbinák és napelemek előállításához, mint a lítium-ion akkumulátorok és az elektromotorokban használt erős mágnesek gyártásához. A védelmi ipar pedig minden más szektornál jobban szomjazza őket, elvégre harci repülőgépek, radarok, irányítható rakéták és egyéb katonai eszközök alapvető komponensei.

Az ellátási láncoktól való függőség halmozottan érvényesül: a világ ritkaföldfém-kitermelésének és -feldolgozásának nagy részét Kína uralja, ami geopolitikai feszültségekhez és piaci bizonytalansághoz vezethet. A ritkaföldfémek kitermelése nehéz és környezetszennyező: a bányászat és a feldolgozás során gyakran a természeti környezet és az emberek szempontjából egyaránt toxikus melléktermékek keletkeznek.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Minden nap egy forradalom

A történelem nem ismétli magát, hanem rímel. Paul Thomas Anderson egy szinte anakronisztikusan posztmodern filmet rendezett; bár felismerjük őrült jelenünket, láz­álomszerűen mosódik össze a hatvanas évek baloldali radikalizmusa a nyolcvanas évek erjedt reaganizmusával és a kortárs trumpista fasisztoid giccsel.

Japán teaköltemény

A 19. század derekán, miután a Perry-expedíció négy, amerikai lobogókkal díszített „fekete hajója” megérkezett Japánba, a szigetország kénytelen volt feladni több évszázados elszigeteltségét, és ezzel együtt a kultúrája is nagyot változott.

Maximál minimál

A nyolcvannyolc éves Philip Glass életműve változatos: írt operákat, szimfóniákat, kísérleti darabokat, izgalmas kollaborációkban vett részt más műfajok képviselőivel, és népszerű filmzenéi (Kundun; Az órák; Egy botrány részletei) révén szélesebb körben is ismerik a nevét. Hipnotikus minimalista zenéje tömegeket ért el, ami ritkaság kortárs zeneszerzők esetében.

Egy józan hang

Romsics Ignác saját kétkötetes önéletírása (Hetven év. Egotörténelem 1951–2021, Helikon Kiadó) után most egy új – és az előszó állítása szerint utolsó – vaskos kötetében ismét kedves témája, a historiográfia felé fordult, és megírta az egykori sztártörténész, 1956-os elítélt, végül MTA-elnök Kosáry Domokos egész 20. századon átívelő élettörténetét.