Zongorafelújítás: Szív és billentyû

  • Orosz Ildikó
  • 2005. február 10.

Tudomány

Hol születnek a zongorák? Nem kell mindjárt a hamburgi Steinway & Sonsig szaladni, elég kimenni Budafokra, ahol kisipari módszerekkel épülnek újjá az atomjaikra bontott hangszerek.

 

"Bolond hangszer: sír, nyerit és búg. / Fusson, akinek nincs bora, / Ez a fekete zongora" - könnyen lehet, hogy az Adyt megihletõ hangszer ma is létezik, bár egyre kevesebben vállalkoznak a régi zongorák alapjaiban történõ felújítására. "A hazai zongorapark nyolcvan százaléka századelõs vagy azelõtti hangszer. A felújításra érdemes, mûvészi célra alkalmas régi darabok most értek meg a nagyobb szerkezeti javításokra, amelyek már nem kisipari, hanem gyári szintû munkák. Ilyen a hangolótõke, a húrláb, valamint a hangzó felület, vagyis a rezonáns javítása, cseréje, illetve a húrokat tartó öntvény, a ráma passzítása. Az ilyen, hangzást alapvetõen befolyásoló munkákat ma Magyarországon már csak 5-6 ember képes elvégezni" - mondja Rónai Márton, aki nem véletlenül választotta mesteréül Fási Vilmos hangszerkészítõt.

Fási apja a hírneves Lyra Rt. résztulajdonosa és üzemvezetõje volt, a cég névjegye ma is sok zongorán megtalálható. "Apám 34 embert dolgoztatott, a mûhely a Blaha Lujza tértõl egész a Hársfa utcáig tartott" - mondja az öreg, míg az õsök bizakodva néznek le egy faliképrõl a zsúfolt mûhelyre, amelyet teljesen kitölt egy romos Hansmann. Fási a hatvanas években a Hangszerkészítõ és Javító Szövetkezetnél dolgozott, manufakturális módszerekkel készítettek és javítottak hangszereket a Csengery utcai zongorateremnek.

"Ez itt egy angol mechanikás zongora - csap a nem létezõ, vagyis leszedett húrok közé Fási Vilmos. - A ripliket belehelyezem a gyári sablonba, és ívesre gyalulom. Aztán cverkben ráenyvezem a rezonánsfenékre." Mielõtt végleg elvesznénk a német terminológia dzsungelében, megtudjuk: az angol mechanika a régebbi keletû bécsivel ellentétben a billentyû teljes felengedése nélkül teszi lehetõvé egy hang újbóli megszólaltatását. Vagyis gyorsabb, feltéve, ha olyan mûszaki állapotban van. A kérdéses zongora nincs olyanban, több hónapos felújítás vár rá. A raktárban található Bösendorfer földi marad-ványairól sem könnyû elképzelni, hogy egy 4 millió forint értékû, újszerû hangszer alapját jelentik.

Bontás elõtt méretet vesznek a hangszerrõl, és csak a legszükségesebb beavatkozásokat végzik el. A kompatibilitás fogalma nem létezik:

minden márka és modell különbözõ

"Ennek a Hansmann-nak volt vagy harmincötféle modellje: bécsi mechanikás, angol mechanikás, pianínó, ezen belül rövid, hosszú, félhosszú" - sorolja Rónai. Gyerekkorában zongorázni tanult, de nem volt elégedett a szülei által vásárolt õsrégi francia pianínóval, úgyhogy kihívták Vili bácsit, aki rendbe tette. Ekkor szeretett bele a szétkapott zongorákba. Késõbb elvégezte a Zeneakadémia hangszerkészítõ szakát, s bár az ottani zongorajavító mûhelyben világmárkás, viszonylag fiatal hangszerekkel találkozott, komoly javításokra nem volt lehetõsége. Ezt részben mesterétõl tanulta, részben folyamatosan képezi magát: gyári oktatófilmeket, vaskos katalógusokat böngész, külföldi anyagbeszerzõ útjain kisüzemeket látogat.

A legtöbb régi bútordarab Budapesten van. "A belvárosi kerületekben minden házban van legalább egy zongora, még az aranykornak számító húszas-harmincas évekbõl. Sokan úgy költöztek el, hogy ott hagyták, ma is az eredeti helyén áll. Nemritkán világháborús repeszeket találni bennük." A hangszereket nemcsak az idõ, de a szakszerûtlen javítás is kikezdi. Az öntvénytörés például, amely a zongora egyetlen gyógyíthatatlan betegsége, sokszor nem anyagfáradás vagy anyaghiba, hanem helytelen generáljavítás következménye. A húrokat tartó öntvényt 12-20 tonna húzóerõ feszíti, ezért hajszálpontosan kell lerögzíteni, különben elpattan, és hangolhatatlanná válik. A reménytelennek tûnõ hangszerek újjáépítéséhez a szaktudás mellett kötélidegek kel-lenek. Amikor már ott legbelül is csaknem elpattan egy húr, Rónai szerint arra kell gondolni, hogy "a gyárban is ember alkotta a hangszert, törvények és szabályok alapján, tehát ugyanúgy meg lehet csinálni, ahogy akkor".

A mester régivágású szakember,

szerinte a modern, tartós poliészter bevonat soha nem lesz olyan, mint a lakkfelhordással, rongylabdás dörgöléssel készített magasfényû politúr, amely olyan minõségû, hogy egyszer a mûhelybe beosonó macska nekiugrott a saját tükörképének. De tanítványa a hagyományos ismeretek mellett az újabb technológiákat is igyekszik elsajátítatni. Saját érdi mûhelyében épp egy százéves angol mechanikás zongorához készít új rezonánst. Csak a faanyagot 5 hónapig kereste, eldugott hazai fatelepekrõl, részben pedig külföldrõl sikerült beszereznie. A vastagolást nagyipari asztalos végzi bérmunkában, ezután jön a szakipari munka. A hangzó felület kialakítása gyári domborzati térkép alapján történik, minden tizedmilliméter számít.

Néha semmi sem tudható a hangszer történetérõl, máskor pontosan dokumentálható a sorsa. Emlékezetes például az a kétméteres, mahagóni Förster, amelyet a tulajdonos édesanyja vásárolt 1903-ban. Megvolt hozzá az eredeti német garancialevél, a zongorán pedig Kohn Albertnek, a magyarországi márkaképviselõnek a táblácskája. A zongorát 1944 telén elvitték az oroszok, és más holmikkal együtt kitették egy falusi udvarba. A tulaj élete kockáztatásával, ökrös szekérrel lopta vissza, majd ötven évvel késõbb, teljes generáljavítás után magával vitte Svájcba.

A régi hangszer nem csupán érzelmi kérdés:

más a hangzásvilága, és ez még az állandó minõséget produkáló világmárkákra is igaz. A nyugat-európai gyárakban folyamatosan végzett nagyjavítások ára azonban egy új hangszerével vetekszik. Ennél még mindig olcsóbb a minõségi kisipari munka, amire bizonyság az a Bösendorfer, amely egy évig tartó felújítás után egy bécsi zongorateremben kötött ki, ahol kapásból kétszeres áron kínálták tovább. Ezzel együtt a gyári szintû munkák kisipari mûvelése megszállottság, megélni nem lehet belõle, és Fási szerint régen sem lehetett. A nagyban utazók számára jövedelmezõbb a hangszer-kereskedelem, a kisiparosok számára pedig az apróbb munkák, rutinjavítások és a hangolás. Rónainak például a zeneiskolák adnak munkát. "A 20-30 év alatt lejátszott, agyonstrapált szocreál pianínókat legalább annyira össze kell foltozni, hogy a napi feladatot ellássák. Sajnos rengeteg a rongálás, a gyerekeknek fogalmuk sincs, hogy ha poénból beleöntenek fél liter kakaót a zongorába, akkor két másodperc alatt 3-400 ezer forintos kárt okoznak."

Bár az olcsóbb távol-keleti hangszerek beáramlása nem hagyta érintetlenül a zongorapiacot, a szakmabeliek szerint mindig lesz egy olyan kör - és nem csupán a mûvészvilág krémje -, amely ragaszkodik a jó minõségû európai hangszerekhez. Ami a számos extra funkcióval bíró, alacsonyabb árfekvésû digitális zongorát illeti, ez nem rosszabb vagy jobb az akusztikusnál, de hangzásban és billentésben mindenképpen más. Szempont lehet az értékállóság is: a digitális hangszer értéke, mint minden mûszaki cikké, elõbb-utóbb nullára redukálódik, javítani nemigen lehet. Egy megfelelõ karban tartott zongora 80-100 évig is mûködõképes - igaz, egyetlen fûtési szezon alatt is tönkretehetõ.

Orosz Ildikó

piac

A hangszerészek csak annyiban pendülnek egy húron, hogy látatlanban nem szívesen mondanak árat. Kivéve a hangolást, ez 6000-8000 Ft, amiben néha a kisebb javítás, például a kalapácsnyélcsere is benne foglaltatik, ami magában 1000-2000 Ft/darab, a törött billentyû javítása 3000-4000 Ft, a mechanika beállítása 9000-16 000 Ft, a kalapácsfej-csiszolás: 15 000-40 000 Ft, a hangolószögcsere 50-70 000 Ft. A komplett külsõ politúrozás 100-150 000 Ft, de nemigen vállalják.

A kereskedelmi forgalomban kapható új és használt hangszerek ára széles skálán zongorázik: márkától, modelltõl, mérettõl és mûszaki állapottól függõen néhány száz ezer forinttól milliókig terjed.

Újszerû "mûkedvelõ" Etûd, Belarusz, Ukrajna pianínók: 130-250 000 Ft

Újszerû Petrof, Rösler, Förster pianínók: 300-450 000 Ft

Új Petrof pianínó 700 000-2,7 millió Ft

Felújított Rösler zongora, 160 cm: 1,2 millió Ft

Jó állapotú Förster zongora, 155 cm: 1,6 millió Ft

Új Petrof zongora: 4-15 millió Ft

Használt Bösendorfer zongora, 200 cm: 4,2 millió Ft

6 éves Yamaha zongora, 200 cm: 4,6 millió Ft

Új Yamaha zongora, 275 cm: 22 millió Ft

Figyelmébe ajánljuk

A saját határain túl

Justin Vernon egyszemélyes vállalkozásaként indult a Bon Iver, miután a zenész 2006-ban három hónapot töltött teljesen egyedül egy faházban, a világtól elzárva, egy nyugat-wisconsini faluban.

Az űr az úr

Az 1969-ben indult Hawkwind mindig a mainstream csatornák radarja alatt maradt, pedig hatása évtizedek óta megkérdőjelezhetetlen.

Pincebogarak lázadása

  • - turcsányi -

Jussi Adler-Olsen immár tíz kötetnél járó Q-ügyosztályi ciklusa a skandináv krimik népmesei vonulatába tartozik. Nem a skandináv krimik feltétlen sajátja az ilyesmi, minden szak­ágnak, műfajnak és alműfajnak van népmesei tagozata, amelyben az alsó kutyák egy csoportozata tengernyi szívás után a végére csak odasóz egy nagyot a hatalomnak, az efeletti boldogságtól remélvén boldogtalansága jobbra fordulását – hiába.

Luxusszivacsok

A Molnár Ani Galéria 2024-ben megnyitott új kiállítótere elsősorban hazai, fiatal, női alkotókra fókuszál, Benczúr viszont már a kilencvenes évek közepétől jelen van a művészeti szcénában, sőt már 1997-ben szerepelt a 2. Manifestán, illetve 1999-ben (más művészekkel) együtt a Velencei Biennálé magyar pavilonjában.

Égen, földön, vízen

Mesék a mesében: mitikus hősök, mágikus világ, megszemélyesített természet, a szó szoros értelmében varázslatos nyelv. A világ végén, tajtékos vizeken és ég alatt, regei időben mozognak a hősök, egy falu lakói.

Visszaszámlálás

A Ne csak nézd! című pályázatot a Free­szfe, az Örkény Színház, a Trafó és a Jurányi közösen hirdették meg abból a célból, hogy független alkotóknak adjanak lehetőséget új előadások létrehozására, a Freeszfére járó hallgatóknak pedig a megmutatkozásra. Tematikus megkötés nem volt, csak annyiban, hogy a társulatoknak társadalmilag fontos témákat kellett feldolgozniuk. A nyertesek közül a KV Társulat pályamunkáját az Örkény Színház fogadta be.

Mészáros Lőrinc egy történet

A Mészáros Lőrinc című történetnek az lenne a funkciója, hogy bizonyítsa, létezik frissen, ön­erejéből felemelkedett nemzeti tőkésosztály vagy legalább réteg, de ha még az sem, pár markáns nemzeti nagytőkés. Valamint bizonyítani, hogy Orbán Viktor nem foglalkozik pénzügyekkel.

„Mint a pókháló”

Diplomáját – az SZFE szétverése miatt – az Emergency Exit program keretein belül Ludwigsburgban kapta meg. Legutóbbi rendezése, a Katona József Színházban nemrég bemutatott 2031 a kultúra helyzetével és a hatalmi visszaélések természetével foglalkozik. Ehhez kapcsolódva toxikus maszkulinitásról, a #metoo hatásairól és az empátiadeficites helyzetekről beszélgettünk vele.

Nem a pénz számít

Mérföldkőhöz érkezett az Európai Unió az orosz energiahordozókhoz fűződő viszonya tekintetében: május elején az Európai Bizottság bejelentette, hogy legkésőbb 2027 végéig minden uniós tagállamnak le kell válnia az orosz olajról, földgázról és nukleáris fűtőanyagról. Ha ez megvalósul, az energiaellátás megszűnik politikai fegyverként működni az oroszok kezében. A kérdés az, hogy Magyar­ország és Szlovákia hajlandó lesz-e ebben együttműködni – az elmúlt években tanúsított magatartásuk ugyanis ennek éppen az ellenkezőjét sugallja.