Tévétorrent

Atypical

Tévétorrent

Sam 18 éves, távolról sem hétköznapi tini. Rajong például az Antarktiszért. Autizmus spektrumzavarral él.

Sam teljesen átlagos 18 éves tini. Elhatározza, hogy randizni akar. Ebből az alaphelyzetből lesz az Atypical egy nagyon is szerethető komédia. Mit jelent egy négytagú család számára, ha a fiuk autista? Persze Sam jól funkcionáló autista: iskolába jár, egészen jól kommunikál a külvilággal, és igényli is a társas kapcsolatokat – jelen esetben egy barátnőt. A 18 éves fiú önállósodási kísérletei azonban nagyobb változásokat indítanak el az egész család életében. Nem kell nagy és világmegváltó jellemeket és történeteket várnunk: az Atypical épp arra mutat rá, hogy egy nem átlagos képességű gyerek életére berendezkedett család tulajdonképpen teljesen általános problémákkal küzd. Mindezt hitelesen és szépen vezetik végig. A színészi játék remek, nemcsak a főszereplőt alakító Keir Gilchrist, hanem például az apát játszó Michel Rapaport is mindent megtesz azért, hogy ne csak felszínes handabandának érezzük a figurák közti kapcsolatok alakulását és változását. Mindeközben vizuálisan is igyekeznek a készítők érzékeltetni, milyen lehet autizmussal élőként látni egyes helyzeteket, megpróbálják elképzeltetni velünk, milyen lehet feldolgozhatatlan ingerhalmazként érzékelni az egyébként mindennapi élethelyzeteket. De mindeközben az Atypical nem akar túlokoskodni, túlvicceskedni semmit, szerencsére túldramatizálni sem.

Magyar felirat: Szigony & falatka2003

Figyelmébe ajánljuk

Szemrevaló: Páva – Valódi vagyok?

  • SzSz

A társadalmi szerepek és identitások a pszichológia egyik legjobban kutatott területe. Mead szerint nincs is objektív valóság, azt az egyének maguk konstruálják; Goffman úgy véli, az egész világ egy színpad, ahol mind különböző szerepeket játsszunk; míg Stryker elmélete azt magyarázza, hogy minden ember ezernyi identitással rendelkezik, s azok hierarchiába rendeződnek.

Szemrevaló: A fény

  • - bzs -

Tom Tykwer csaknem háromórás eposza mintha egy másik korból időutazott volna napjainkba (Tykwer maga is a Babylon Berlint, a múlt század húszas éveit hagyta hátra).

Szemrevaló: Gépek tánca

Markológépekkel táncolni, az ám a valami! Amikor a kotrókanál kecsesen emelkedik a magasba, akkor olyan, mint egy daru – mármint a madár (lehet, hogy magyarul nem véletlenül hívják így az emelőszerkezetet?) –, „nyakát” nyújtogatja, „fejét” forgatja.

Le nem zárt akták

A művészi identitás és a láthatóság kérdéseit helyezi középpontba Pataki Luca első önálló kiállítása. Keszegh Ágnes kurátor koncepciója szerint a tárlat krimiként épül fel: a látogatónak fragmentumokból, nyomokból kell rekonstruálnia a történetet. Az anyag kísérlet a művészszerep radikális újragondolására, és az igazi kérdése az, hogy az alkotói késztetés ledarálható-e.

Ingyen Carlsberg

  • - turcsányi -

Valamikor a múlt század kilencvenes éveinek elején Bille August nemzetközi hírű svéd filmrendező rájött, hogy mégsem lenne jó, ha ő lenne a filmművészet második Ingmar Bergmanja, még akkor sem, ha az ügyért addig számos követ megmozgatott (Hódító Pelle Max von Sydow-val, 1987; Legjobb szándékok, egyenesen Bergman forgatókönyvéből, 1992).

Utánunk a robotok?

A Székesfehérváron tavasszal bemutatott színpadi átiratot Szikora János, a Vörösmarty Színház tizenhárom év után elköszönő igazgatója rendezte. A színház vezetésére kiírt, majd megismételt pályázat után ősztől már Dolhai Attila irányításával működő teátrum irányvonala minden bizonnyal változni fog, a társulat egy része is kicserélődött, így A Nibelung-lakópark egy korszak összegzésének, Szikora János búcsúelőadásának is tekinthető.

Túlélni a békét

Az előadás ismét azt bizonyította, hogy egy ideje a Miskolci Nemzeti Színházé a magyar nyelvű színjátszás egyik legerősebb társulata. Pedig a darab – annak ellenére, hogy színházi felkérésre született – egyáltalán nem kínálja magát könnyen a színrevitelre.