Tévétorrent

Broadchurch

  • - ts -
  • 2013. május 18.

Tévétorrent

Kétségkívül rájár a rúd az aprójószágra, s aki mindezért a piacot kárhoztatja, nem is jár túl messze az igazságtól. Emelkedik veszettül az ingerküszöb, amiben nem esünk hasra, az nincs is. Bezzeg régen elég volt ellopni egy sérült fogazatú bélyeget ahhoz, hogy kiszálljon egy magándetektív, ma meg már nem is bűnregény (film, sorozat) az, ami nem úgy indít, hogy eltettek láb alól egy gyereket.

Aztán vagy jön a rendőrség, vagy a helyi erők kapnak kapára-kaszára, s indul a hajsza, melynek élén az ún. skandináv krimik és brit tévészériák járnak kétségkívül. Még azt sem mondhatjuk, hogy a történetek annyira változatosak lennének; az áldozat lakókörzetében a rendőrség látókörébe kerül egy vagy több korábban pedofilként elítélt személy, a szomszédokról kiderül, hogy perben állnak az áldozat szüleivel, akikért ugyancsak nem tehetjük a tűzbe a kezünket. Ha valakinek elmesélem a Broadchurch (brit tévésorozat) történetét, és ráismer benne Camilla Läckberg Kőfejtő című regényére (skandináv krimi), akkor nem hibázott.

Persze biztosra menészet folyik, hisz kit ne érintene meg az ilyesmi. De a brit televíziók annak ellenére, hogy nagybani felvásárlók, igénytelenséggel aligha vádolhatók, a produkciós műhelyek pedig értik a dolgukat. A Broadchurch gyalázatos bűnügye mögé például olyan kisvárosi miliőt festettek az alkotók, úgyszólván séróból, aminél alig lehangolóbb maga a tárgyalt bűneset.

Érdekes, ahogy forgatja a szájában a brit utókor a free cinema örökségét: hol mézben, hol epében pácolva, s ezúttal a legkiválóbb tévészínészek elővezetésében, varázsos háttér előtt.

Figyelmébe ajánljuk

És meghalni a gyönyörtől

„A fájdalom politikai kérdés, a gyönyör politikai kérdés” – okítja a haldokló Mollyt (Michelle Williams) egy gyönyörű leszbikus (Esco Jouléy), aki egy személyben radikálisan szabad szexuális felfedező és empatikus szociális munkás is.

Végtére is a gyerek az első

Lehet-e hazugságra építeni értelmes életet, főleg másokét, a családtagjainkét, a gyerekünkét? Persze kizárólag az ő érdekükben! Van-e olyan érdek, ami fontosabb, mint az igazság?

Kísérleti fizika

Öveges József fizikus, piarista szerzetes, tanár, mondhatni mé­dia­­sztár volt a hatvanas–hetvenes években. Közvetlen stílusban, élvezetesen előadott ismeretterjesztő előadásai és a közben bemutatott kísérletek tették ismertté.

Micimackóék felnőttek

Ládaasztal a fő díszletelem a Három Holló pincehelyiségének apró színpadán, olyan, amilyenek mellett a fesztiválokon szoktunk iszogatni. Körülötte jégkockához hasonló, hol egységes kékben, hol különböző színekben pompázó ülések. Gyerekként nem egészen így képzeltük a Százholdas Pagonyt.

A ház torka

Egy Pireneusok mélyén megbújó faluban, a Clavell házban a család egyik nőtagja éppen haldoklik. Hörgő, bűzölgő, démonisztikus tusa ez, pokoli gyötrelem. Nem véletlenül gondolunk a pokolra és érezzük meg egy földöntúli lény jelenlétét.

Mi a művészet?

Hazánk kulturális miniszterének, Hankó Balázsnak – aki a 2023-as és a 2024-es szja-bevallásának „munkáltató” rovatába is „Kultúrális és Innovációs Minisztériumot” írt – érezhető, napi gondjai vannak a nyelvhasználattal.

A javaik és az életük

Válaszolnak… Az a legjobb ebben a szánalmas bolhacirkuszban, hogy válaszolnak, és megmagyarázzák. Hogy az nem is úgy van, mert nem is az övéké, csak épp náluk van, valahogy. Bérelték, lízingelték, amikor egy percre nem figyeltek oda, a nyakukba akasztotta valaki vagy valami. Néztem a tájat, és rám esett, a Jane Birkin meg a táskája, szerencsére nem az egész Gainsbourg család, gyerekkel, kutyával, szivarral.

Honfiak  

–Librettó–

(A helyszín az első négy felvonásban mindvégig a miniszterelnök dolgozószobája.)

Nemcsak a hősök arcai

82 éve, 1943. április 19-én kezdődött, és szűk egy hónapig tartott a varsói gettófelkelés. Miközben a nácik leszámoltak az alig felfegyverzett lázadókkal, porig rombolták a zsidók számára kijelölt városrészt, a túlélőket pedig haláltáborokba küldték, Varsó többi része a megszállás hétköznapjait élte. Hogyan emlékezik ma Lengyelország a világháború alatti zsidó ellenállás legjelentősebb mozzanatára?

„A legkevésbé sem keresztényi”

A nyugati populista mozgalmak és pártok a kereszténység kifacsart értelmezését használják fegyverként a hatalomért folytatott harcban, miközben a hagyományos kereszténydemokrácia identitásválságba került. A Princeton University professzora arra is figyelmeztet: legalább mi ne beszél­jünk szélsőjobboldali „hullámról”.

Mindenki hibázhat

Nem állítható, hogy a KSH direkt hamisítana adatot a szegénységi mutatók kiszámításánál. Mégis, valahogy mindig a „kellő” irányba mutatnak a számok.