Tévétorrent

Két évadnyi vakáció

Death in Paradise

  • - borz -
  • 2013. május 25.

Tévétorrent

Régi panasz, hogy a működő demokráciák, a tudásközpontok és a jó álláslehetőségek szinte mind kellemetlen klímájú, túl északi helyeken vannak. Miért is nem lehet áttolni Finnországot Campaniába, Oxfordshire-t egy karibi szigetre?

És épp egy ilyen eszményi helyet tálalnak fel nekünk a sorozat alkotói, az Egyesült Királyság fennhatósága alatt álló (fiktív) Saint-Marie képében: örökös napfény, kék tenger, pálmafák, virágorgia, vérpezsdítő latin ritmusok - és koronaékszerként brit közigazgatás. A mindösszesen négy főt számláló rendőrőrs felügyelője a ködös Albionból érkezett, de remekül akklimatizálódott, napbarnítottan, panamakalapban, hawaii ingben szürcsöli a koktélt a helyi elit körében. Beilleszkedése talán túl jól is sikerült, így már az első részben helyettest kell hozatni, szintén az anyaországból.

Richard Poole felügyelő a maga részéről ideiglenes állomáshelynek tekinti Saint-Marie-t, utálja a meleget, a vizet, a homokot, a rovarokat, a karibi konyhát és alkoholneműt, s alig várja, hogy hazatérhessen az esőbe, a marhaszelethez tört krumplival meg egy jó pint sörrel. (Hősünk természetesen ale-harcos.)

Otthon hagyott kollégái viszont nem várják nagyon vissza "Dicket", a stréber, karót nyelt, sótlan lúzert, új kollégái a szemüket forgatják, a nézők meg arra kötnek fogadásokat, hogy hanyadik részben szabadul meg végre a sötét öltönytől, nyakkendőtől és félcipőtől.

A felügyelő mellesleg minden epizódban briliáns detektívmunkával megold egy furmányos gyilkosságot - a 3. évadra csak azért nem hal ki a sziget, mert az áldozatok jó része turista vagy más, idegenből szalajtott kétes elem -, meghitt viszonyt létesít egy iguánával, rendez egy-két otthonról hozott számlát, és közben szép lassan belopja magát a munkatársai és a nézők szívébe. A bűnesetek kiváló alkalmat adnak a sziget lakóinak és természeti szépségeinek a bemutatására (IBUSZ-hegyek!), de aki eladja mindezt, az Ben Miller, a kiköpött Englishman, a két lábon járó brit sztereotípia.

Mit ad isten, a britek is úgy vannak vele, mint mi, magyarok, imádják viszontlátni a vásznon önmaguk szeretetteljesen kifigurázott, a szebbik oldaláról megfogott néplelkét és nemzettestét. Ennek látására a szó szoros értelmében milliók ülnek esténként a képernyők elé (az első évad legelső részét 6 millióan látták, a második évad már 8 millió fölötti nézőszámmal indult).

Ilyen nézettség mellett nem csoda, hogy megrendelték a 3. évadot is. Üröm az örömben, hogy Ben Millert az új szezon folyamán kiírják a sorozatból. Ez már csak azért is nagy disznóság, mert a második évad végén beetettek minket az immár véglegesnek hitt visszatérésével. Az új felügyelő, Kris Marshall nyilván vicces fazon lesz, de azt nehéz elképzelni, hogyan pótolhatná a kedvencünkké vált Ben Millert.

Figyelmébe ajánljuk

Testvér testvért

  • - turcsányi -

A hely és az idő mindent meghatároz: Szilézia fővárosában járunk, 1936-ban; történetünk két héttel a berlini olimpia előtt indul és a megnyitó napjáig tart.

Vadmacskák

  • SzSz

Kevés kellemetlenebb dolog létezik annál, mint amikor egy kapcsolatban a vágyottnál eggyel többen vannak – persze, a félrelépéseket, kettős életeket és házasságszédelgőket jól ismerjük, ha az elmúlt években feleannyi sorozat készült volna ezekből, akkor is kitehetnénk a „túltermelés” táblát.

Fiúk az úton

Stephen King mindössze 19 éves volt, amikor 1967-ben papírra vetette A hosszú menetelést. A sorshúzásos alapon kiválogatott és a gazdagság és dicsőség ígéretével halálba hajszolt fiatalemberek története jól illeszkedett a vietnámi háború vetette hosszú árnyékhoz.

Bálványok és árnyékok

Egyszerre volt festő, díszlet- és jelmeztervező, költő és performer El Kazovszkij (1948–2008), a rendszerváltás előtti és utáni évtizedek kimagasló figuratív képzőművésze, akinek a hátrahagyott életműve nem süllyedt el, a „Kazo-kultusz” ma is él.

Múzeum körúti Shaxpeare-mosó

Ez a Shakespeare-monográfia olyan 400 oldalas szakmunka, amelyet regényként is lehet olvasni. Izgalmas cselekmény, szex, horror, szerzői kikacsintások, szövegelemzés, színház- és társadalomtörténeti kontextus, igen részletes (és szintén olvasmányos) jegyzetapparátussal.

Akinek nem bűne…

Tatabányán a Bűn és bűnhődéssel kezdik az októbert, és ez a tematika határozza majd meg az egész évadukat, amelyben a súlyosabb műfajok mellett krimi és komédia is színpadra kerül.

Furcsa kézfogás

A program az idén másodszor egészült ki a színiiskolák találkozójával. A Szemle Off keretében hét színiiskola nyolc előadása mutatkozott be szeptember 8. és 10. között a margitszigeti Kristály Színtérben.