Tévétorrent

Deception

  • Szabó Ádám
  • 2013. április 14.

Tévétorrent

Csinos nőt gyilkolnak meg egy nagyvárosban - ha az eset a játékidő elején történik, biztosan kitalálhatjuk, hogy mi következik; várjuk is a helyszínre Beckettet és Castle-t vagy valamelyik másik nyomozós sorozat hasonszőrű szereplőjét, hogy a negyvenakárhanyadik perc végére már az "én megmondtam" érzéstől diadalittasan, ritkábban csodálkozva lássuk a bűnöst jogai ismertetése közben kurtavasban elvezetni...

A Deception viszont nem kívánja a maga szokványos esetét a szokványos határidő alatt megoldani - elhúzza egy évadig; ha hihetünk a híreszteléseknek, csak a fináléban kerít majd sort a gyilkos leleplezésére. Nyomozó hősnőnk, az áldozat egykori barátnője addig is beépül az áldozat (és a feltételezhető gyilkos) ellenszenvesen gazdag családjába, amolyan dögös-ártatlanul keresni a nyomokat, így azon sincs mit csodálkoznunk, hogy már a mű legelején egy szerelmi háromszög közepén találjuk magunkat, ami egy-egy részben a krimiszál fölé is nő. Így a sorozat hamar kijelöli a maga útját, s a sötét múltat csupán ürügyként használva a szappanoperák mélységeibe rántja történetét - ugyanakkor mégis megmarad valamiféle jó ízlés határai közt. Teszi mindezt a formai újítások mélységes megvetésével: flash backekben elevenedik meg a kavarások sora, így előreláthatólag - a 11 részen át húzódó hajcihő során - mindenki bemocskolódik majd. Mindeközben a tartalom is követi a formát: épp a gyógyszeriparra ráhúzott vizes lepedőnél tartunk, ám az első pár részben mégis van annyira szórakoztató a "bűnös" feliratú labda ide-oda dobálása, hogy fenntartsa az érdeklődést.

Figyelmébe ajánljuk

Holt lelkek társasága

  • - turcsányi -

A gengszterfilm halott, halottabb már nem is lehetne. De milyen is lehetne a gengszterfilm? Nyugdíjas? Persze, hogy halott.

Kaptunk vonalat

Napjainkban mindannyiunk zsebében ott lapul minimum egy okostelefonnak csúfolt szuperszámítógép, és távoli emléknek tűnik ama hőskor, amikor a mai szórakoztatóelektronikai csúcsmodelleknél úgymond butább, de valójában nagyon is okos és rafinált eszközök segítségével értük el egymást.

Bobby a zuhany alatt

Úgy kezdődik minden, mint egy Rejtő-regényben. Gortva Fülöp, akit délvidéki szülőföldjén „Fulop”-nek anyakönyveztek, és akit idegen földön mindenki (angol vagy francia kiejtéssel) Philippe-nek szólít, de magát leginkább a becenevén, Golyóként határozza meg, Pocok gúnynévvel illetett barátjával Miamiban – pontosabban az attól kissé északra fekvő Fort Lauderdale kikötőjében – felszáll a Fantastic Voyage luxushajóra.

A vad

Ez még csak a kezdet! Folytatjuk a harcot! Ez még csak a kezdet! Folytatjuk a harcot! – skandálja fennhangon a Fiatal Demokraták Szövetségének ifjú gárdája, minden lehetséges fórumon – minél fiatalosabb az a fórum, annál jobb. Felmerül persze a kérdés, hogy milyen harcot is folytatnak ők?

A szuperhonpolgár

A lovagi rang modern kori megfelelője elsősorban az érdemet, a tehetséget és a köz szolgálatát jutalmazza, bár az is igaz, hogy odaítélésénél a lojalitás és a politikai megfontolás sem mellékes.

„Ez a háború köde”

Egyre többen beszélnek Izrael gázai hadműveleteiről népirtásként, de a szó köznapi használata elfedi a nemzetközi jogi fogalom definíció szerinti tartalmát. A szakértő ráadásul úgy véli, ha csak erről folyik vita, szem elől tévesztjük azokat a háborús bűnöket és jogsértéseket, amelyek éppúgy a palesztin emberek szenvedéseit okozzák.

A szabadság levéltára

Harminc éve költözött Budapestre a Szabad Európa Rádió archívuma, s lett annak a hatalmas gyűjteménynek, a Blinken OSA Archivumnak az alapzata, amely leginkább a 20. század második felére, a hidegháborúra, a szocialista korszakra és annak utóéletére fókuszál.

„Inkább elmennek betegre”

Időről időre felmerül, hogy Orbán Viktor és pártja adott esetben a rendvédelmi erőket is bevetné a hatalom megtartása érdekében. A nyílt erőszak alkalmazásának azonban számos akadálya van.