The Americans - mondja a cím, de tipikus amerikai házaspárunk nem egészen az, aminek látszik. Kamuéletet élő orosz KGB-ügynökök, kitéve az anyaország kénye-kedvének és a hidegháborús versenyhelyzetnek a 80-as évek elején, Gorbacsov fellépése előtt, a mélyponton, amikor Reagan nagyban készül a "csillagháborús tervre". (Hogy belecsúszunk-e az enyhülés időszakába is, még kérdéses, de reméljük erősen.) A FBI az USA területén élő alvó ügynökök felkutatására és likvidálására készül a startnál, de semmi ok az aggodalomra, nem egy fekete-fehéren ábrázolt gonosz kommunista kémek vs. ügyes, jó amcsi hősök akciósorozat következik. Egy évtizedek óta álcaházasságot élő, gyermekeit nevelő család életébe látunk bele; a szereplőknek olyan dilemmákkal kell megküzdeniük, mint az anyaország és az ideológia vagy a saját és gyermekeik élete közti választás, hiszen odáig azért nem merészkednek az alkotók, hogy hőseikkel ne Amerikát találtatnák meg Amerikában. Mellé kapnak egy végre nyugalmas életet élni vágyó, de munkahelyi ártalomként paranoiás FBI-ügynök szomszédot is, ami nyilván egy szép barátság kezdete. Csupán a főszereplő, Matthew Rhys folyton borús-zaklatott tekintetéért kár, az nemcsak egy kémtől tűnik szakmaiatlannak...
Ugyanakkor a csendesebb, belső konfliktusok ígéretesek, jól működnek, így nem is az egyes "akciók" elvégzéséért kell izgulnunk. Nincs high-tech képi világ, de rengeteg a flash back, s a szokatlan, hosszú fekete snittek fanyar mellékízt adnak a történetnek, miközben csak kattogunk, hogy azért drukkoljunk-e, hogy a kémek akciója sikerüljön, vagy azért, hogy ne...
