Tévétorrent

Vikings

  • - ts -
  • 2013. április 14.

Tévétorrent

Egy valamiben pártállásra tekintet nélkül is egyetérthetünk: egy jó kis vikinges filmre régóta szüksége lenne a kiművelt emberfők világának.

Mely műben aztán nagy kedvvel és még nagyobb baltákkal választanák el a mondott és kevésbé pallérozott főket a mondott emberektől. Ebbéli egészséges elvárásaink elidegeníthetetlen része az is, ha a tülkösfejűek rendjének új s dicső kiszállását adott esetben egy tévésorozattól reméljük, hisz amúgy is szembeötlő a modern sorozatok és a hagyományos moziműfajok tömeges bagzódása.

false

Nos, a History Channel - intenzív PR-munkával felvezetett - tárgybéli kísérlete kiábrándító lett. Az emlegetett fej ugyan lehull már az első részben, s vér is fröccsen itt-ott, hogy a dühös csatakiáltásokat meg a bősz arckifejezéseket ne is emlegessük, de ez semmi. Gabriel Byrne a rossz öreg király szerepében nevetséges, eljövendő utóda pedig jelentéktelen. A képek rendesen és persze unalmasan barnában tartva, s még külsők is akadnak, az ír tájba rendes skandináv skanzent fabrikált, akinek az volt a dolga, de nem történik semmi érdekes ott, semmi olyan, amit ne láttunk volna már ezerszer. Pedig az előjeleket tekinthettük jónak is, a gyártó utóbbi dobását, a vadnyugat alapmeséinek egyik - Mark Twainnél is megénekelt - legzaftosabbikát, a Hatfield-McCoy viszályt bemutató háromrészes sorozat a halvány színészi teljesítmények ellenére is egy kis gyöngyszem, de a vikingjeiken nem segít. Az pedig kifejezetten nehezíti a dolgukat, hogy nem a többi vikinggel kell megküzdeniük a piacon (mert azok nincsenek), hanem a Trónok harcával. Ahhoz meg kevesek.

Figyelmébe ajánljuk

Valóra vált forgatókönyv

1984-ben került a mozikba Rob Reiner első filmje, A turné (This Is Spinal Tap). Az áldokumentumfilm egyik főszereplője maga a rendező volt, aki az éppen amerikai turnén levő fiktív brit hard rock zenekar, a Spinal Tap történetét próbálta kibogozni.

Nézőpont

A filozófus-író (Denis Podaly­dès) tüdeje és mája közt apró kis foltot mutat ki az MRI-vizsgálat, de biztosítják afelől, hogy (egyelőre!) nem veszélyes a dolog.

Amikor győznek a hippik

  • - turcsányi -

Blaze Foley-nak volt egy kabátja. Ha egészen pontosak akarunk lenni, ez az egy kabátja volt neki – ez sem túl jó bőrben. Az ujját például vastag ezüstszínű ragasztószalaggal kellett megerősíteni, jól körbetekerni, mindkettőt – hogy le ne essenek.

Hibamátrix

  • Dékei Krisztina

Szűcs művészete a klasszikus, realista festészeti hagyományokon alapul, de távol áll a „valóságtól”.

Ozmózisok

Nádas Péter e hosszú, több mint négyszáz oldalas memoárját Mészöly Miklós, Polcz Alaine és Esterházy Péter köré fűzi föl. Könyvének témája négyük viszonya, vonzásaik és választásaik, személyiségük szerkezetének összeillő és egymáshoz nem illeszkedő elemei. És a háttérben természetesen ott van a korszak, a lassú hetvenes–nyolcvanas évek a kádári provinciában.

Mozaikkockák

A hazai neoavantgárd egyik meghatározó alakjaként Erdély Miklós (1928–1986) a sok műfajban alkotó, polihisztor művészek közé tartozott.

Abúzus, család

  • Balogh Magdolna

Egyéni hangú, markáns képviselője Ivana Dobrakovová a szlovák kritika által expat-prózaként emlegetett prózai iránynak. Ezzel az angol „expatriate”, azaz tartósan vagy ideiglenesen külföldön élő szóból eredő kifejezéssel azokra a művekre utalnak, amelyek a rendszerváltozás adta lehetőségekkel élve külföldön szerencsét próbáló fiatalok problémáiról beszélnek.