Tévétorrent

Dominion

Tévétorrent

Jaj, nyakunkon az angyalok! ", mióta! A szárnyasok már valamikor 2010-ben leigázták a Földet a Légió című filmben, ami alapján e sorozat is született. Tehát az alaphelyzet az, hogy némi bibliai kicsapongással az apokalipszist nem a lovasok, hanem maguk az angyalok hozzák el, akik se nem cukik, se nem fehér szárnyú jótevők. Sokkal inkább emberi testet elrabló lelkek, akik az ördögűzőhöz hasonlatos horrorisztikus taktikákkal szaladgálnak a plafonon. Csupán egy legény van talpon a vidéken, méghozzá Mihály arkangyal, aki nemcsak megmentő, de az emberek vezérévé is lesz. Az utópisztikus félautokrata rendszerben ráadásul két család küzd a hatalomért, illetve a hit szerinti Megváltó is eljön, aki a testén hordott fura, megfejthetetlen nyelvű tetoválásokból igyekszik kisilabizálni, mi is a dolga egy megváltónak. Van szerelmi szál is, és természetesen kiújul a háború. Az egyetlen baj, hogy ezt a színészek nem tudják eljátszani, egyedül Mihály arkangyalban (Tom Wisdom) mutatkozik némi potenciál, no és az egész háttérgondolatban. Az angyalok rendjeinek felépítése, az angyal mint bukott figura középpontba helyezése tökéletesen izgalmas lehetne (még ha nem is túl újszerű). Csak sajnos a képi világ néha iszonyú hervasztó, lévén a gonosz arkangyalok a Power Rangerök szárnyas megfelelői. A jövőbe helyezett ókori Rómát idéző utópia képi kliséi köszönik, jól megvannak, de nem mutatnak újat. A megváltás-elbukottság filozófiai mélységeit persze nem kell várni, de legalább a motívum ott van. Egyelőre azonban az elbukottságot sikerült kidomborítani.

Figyelmébe ajánljuk

Minden nap egy forradalom

A történelem nem ismétli magát, hanem rímel. Paul Thomas Anderson egy szinte anakronisztikusan posztmodern filmet rendezett; bár felismerjük őrült jelenünket, láz­álomszerűen mosódik össze a hatvanas évek baloldali radikalizmusa a nyolcvanas évek erjedt reaganizmusával és a kortárs trumpista fasisztoid giccsel.

Japán teaköltemény

A 19. század derekán, miután a Perry-expedíció négy, amerikai lobogókkal díszített „fekete hajója” megérkezett Japánba, a szigetország kénytelen volt feladni több évszázados elszigeteltségét, és ezzel együtt a kultúrája is nagyot változott.

Maximál minimál

A nyolcvannyolc éves Philip Glass életműve változatos: írt operákat, szimfóniákat, kísérleti darabokat, izgalmas kollaborációkban vett részt más műfajok képviselőivel, és népszerű filmzenéi (Kundun; Az órák; Egy botrány részletei) révén szélesebb körben is ismerik a nevét. Hipnotikus minimalista zenéje tömegeket ért el, ami ritkaság kortárs zeneszerzők esetében.